–

Elhízott kamasz = elhízott felnőtt?

Sajnos dr. Merkely Béla ezzel kapcsolatban egészen egyértelműen fogalmaz: „A kamaszkori túlsúly egyik legfontosabb rizikója hosszú távon, hogy az elhízott vagy túlsúlyos kamasz sokkal nagyobb eséllyel lesz túlsúlyos felnőtt, és ez komoly kockázati tényező a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a daganatos megbetegedések tekintetében is.”

Csikai Claudia dietetikus szerint a tízes években azért még egy apróbb hízás nem ok az aggodalomra, de van az a pont, amikor orvoshoz kell fordulni: „Sok tizenévesnél váltogatják egymást a korszakok: egy ideig raktároz a szervezet, aztán hirtelen megnyúlik, majd újra raktároz. Ha azonban néhány hónap alatt annyira jelentős a változás, hogy már az is észreveszi, aki nap mint nap látja a kamaszt, akkor érdemes szakemberhez fordulni. Első körben ilyenkor a gyerekorvos a legkézenfekvőbb megoldás, aki továbbküldi dietetikushoz, mozgásterapeutához, esetleg endokrinológushoz a pácienst, attól függően, hogy milyen természetű a probléma.”

Dr. Merkely Béla szerint a kamaszkor jó lehetőség arra, hogy a test változásait kihasználva visszafordítsuk az esetleges elhízási folyamatokat: „Érdemes megragadni a lehetőséget, hogy a kamaszkor idején a túlsúlyos gyermekből egy jó alakú, izmos testalkatú fiatalember vagy egy jó alakú fiatal lány lehet, mert ebben az időszakban rendkívül megnő a lehetősége annak, hogy ezektől a felesleges kilóktól megszabaduljanak, elsősorban rendszeres mozgással. Ha azonban ezt nem tudjuk megtenni, akkor szinte biztos, hogy onnantól kezdve egész életünkben küszködni fogunk a súlyunkkal. Mivel

gyakorlatilag alig van olyan hatékony gyógyszeres terápia, amely segít bennünket abban, hogy a kilóktól megszabaduljunk – ez hosszú küzdelem lesz.”

Dr. Merkely Béla

Mi állhat a kamaszkori elhízás hátterében?

Az, hogy az egészséges kategórián belül – vagyis Merkely professzor megengedő és testpozitív számításai szerint 30-as BMI alatt – kinek mennyi a súlya, milyen a testalkata, sok mindentől függ. Csikai Claudia is megerősíti ezt: „Egyéni az is, hogy mennyire vagyunk hízékonyak. Ebben meghatározó a genetikai hajlam, illetve az aktuális hormonális működés is. Sok múlik azon, hogy ki mennyire hajlamos a hízásra, de azon is, hogy mit lát otthon, mit eszik a szülő, mennyire figyel oda a helyes táplálkozásra. Persze ebben a korban már kimaradnak étkezések, vagy azért, mert nem menő a menzán enni, vagy mert reggeli helyett rohan a haverokhoz… vagyis más érdekli éppen. Az sem segíti az ideális étkezést, ha, mondjuk, sokáig fennmarad, és éjszaka rájár a hűtőre. Ilyenkor a szülő abban tud segíteni a mintaadáson kívül, hogy igyekszik egészséges alternatívákkal készülni az ilyen helyzetekre is.

Kamaszkorban jellemző hízási ok szokott lenni a sport abbahagyása, az intenzív mozgással töltött évek során ugyanis hozzászokik a szervezet az ahhoz szükséges kalóriabevitelhez. Éppen ezért, ha kimarad a mozgás, akkor érdemes változtatni az étrenden.

Ez persze nem könnyű, és ehhez is kell családi támogatás.”

Csikai Claudia

Ilyenkor érdemes fontolóra venni a sport folytatását vagy új sportág kipróbálását, mert én például érzésem szerint nagyon sokat profitálok felnőttként a tízes éveimben szerzett állóképességemből és az akkor kiépített izomzatból (persze tudom, hogy minden szervezet más).

Mit lehet tenni, ha már kialakult valamekkora túlsúly?

Dr. Merkely Béla egyértelműen kijelenti, hogy a fogyókúra nem megoldás. 

„Azok a diéták, amelyek kampányszerűen és nem életmóddal együtt próbálnak változtatni, sosem sikeresek. Nagyon fontos, hogy ha folyamatos éhségérzéssel jár együtt a fogyókúra, akkor tulajdonképpen garantált, hogy rövid időn belül valamivel többet vissza fog szedni a fogyókúrázó, mint amit leadott. Éppen ezért sokkal jobb, ha egy fokozatos étrend-optimalizálás, egészséges táplálkozási rendszer, esetleg kalóriafigyelés és rendszeres testmozgás a stratégia a túlsúly ellen. Ugyanis

ahogyan haladnak előre az évek, az emberi szervezet alapanyagcseréje lassul. Tehát az az energia, ami egy adott mozgásmennyiség mellett szükséges a súly megtartásához, folyamatosan csökken.

A testsúly fenntartásához egy adott mennyiségű fizikai aktivitás mellett egyre kevesebb ételt, egyre kevesebb kalóriát kell bevinni. Ha ezt nem tartjuk be, akkor ennek következménye évente plusz egy kiló. Éppen ezért folyamatosan oda kell figyelni még egy jól kialakított rendszerben is. Vagyis nincs annál jobb megoldás, mint szembenézni a súlyunkkal, és folyamatosan korrigálni az étrendet és/vagy növelni a fizikai aktivitást.”

Csikai Claudia szerint nemcsak fenntarthatatlan hosszú távon, de kifejezetten káros is a fogyókúra a tizenéves korosztálynál: „Kamaszoknál nem javasoljuk a fogyókúrát, mert ugye még mindig fejlődő szervezet. Éppen ezért az életmódváltás a járható út. Érdemes bevezetni az öt étkezést, a fehér lisztes ételek helyett a teljes kiőrlésű opciót választani, és a cukorfogyasztást csökkenteni. És a lelki tényezőt sem szabad figyelmen kívül hagyni.”

A másik véglet

A tizenévesek, elsősorban a lányok esetében nem lehet figyelmen kívül hagyni a súlykérdés másik végletét, a különböző evés- és testképzavarokat. Sajnos ez egyes esetekben még akutabb probléma, mint az elhízás, ahogy dr. Merkely Béla rámutatott: „Az anorexia nervosa és a bulimia nagyon súlyos kórkép, amelyet kezelni kell. Elsősorban lányoknál fordul elő, és nagyon súlyos izomvesztéssel, fogyással jár együtt. Emellett a női hormonok nem megfelelő érése is következménye lehet, ami a menstruáció késésével, vagy teljes elmaradásával jár. Ez komplex klinikai kórkép, amelyet pszichológusoknak és pszichiátereknek kell kezelniük.” 

Csikai Claudia kiemeli, hogy nagyon fontos tájékoztatni a tizenéveseket ezekről a betegségekről, akár osztályfőnöki óra keretében, mert sokszor egymáson előbb látják a jeleket, mint a szülők. „Az lenne az ideális, ha lenne egyfajta riadólánc: ha mindenki tudná, hogy egy ilyen gyanú esetében merre lehet indulni. Ezek a kórképek gyakran társulnak más típusú önbántalmazással, és a legtöbb esetben a betegek később is ehhez nyúlnak vissza, ha valamilyen elakadásuk van az életben. Ám ha egyszer már sikeresen kijöttek belőle, akkor lesz működési mechanizmusuk a kezelésére.”

A legtöbb kérdésre a sport a válasz

Bár Merkely professzor – ahogy már korábban említettem – nagyon megengedő a testtömegindex kapcsán, a szabad levegőn végzett sport fontosságát ő is hangsúlyozza: „Az ideális a 20 és 25-ös BMI-érték, de azért a 25 és a 30 közötti is elfogadható szerintem. Az elhízás kategóriája a 30-as BMI fölötti érték kezdődik, oda már nem szabad eljutni.

Szerintem a legnagyobb veszélyt a kamaszoknál jelenleg a különböző képernyők jelentik.

Míg kiskorban a szülőknek meg kell találniuk az időt, hogy kivigyék a játszótérre vagy a sportpályára a gyerekeket, később már ki tudnának menni maguktól, csak éppen nem mennek. Amikor még kiskamaszok, akkor motiválni kell őket a közös mozgásra, és személyes példamutatással kell őket a sport irányába terelni. Nekem is van egy tízéves fiam, szerencsére ha azt mondom, menjünk ki focizni vagy a strandra, akkor jön velem. Közös kirándulások ilyenkor ősszel, családi síelés télen – erre általában még a nagyobb kamasz gyerekeket is rá lehet venni. Most Magyarországon körülbelül a gyerekek 20 százaléka tekinthető túlsúlyosnak. Ez az arány könnyedén 30-40 százalékra is felmehet a következő tíz évben, ha a szülők nem kellő odafigyeléssel, energiával kezelik ezt a kérdést.”

Tóth Flóra

A gyerek- és kamaszkori súlykérdésekről további információkat találtok ITT, ITT, ITT és ITT.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/karelnoppe