Ha túl stresszes a fogamzásgátló- vagy a tesztvásárlás, sokan inkább lemondanak róla
Nyáry Luca gondolatai a kultúránkba ágyazott stigmatizációról és prüdériáról
Szorosan a polc mellé állsz, úgy emeled a kosaradba. A kasszánál csak az utolsó pillanatban teszed a szalagra, akkor is úgy, hogy takarja valami. Amikor az eladó áthúzza az olvasón, a szemetek összetalálkozik, és reméled, hogy ezúttal nem mély megvetést kell kiolvasnod belőle. Ha nagyon nagy peched van, még egy kéretlen tanácsot is kapsz, hogy aztán összeszorított foggal sziszegj viszlátot. Hiába kezdünk egyre nyíltabban állni a szexualitáshoz, a fogamzásgátlók, tesztek és segédeszközök vásárlása még mindig sokak számára jelent megalázó élményt. A téma tabusításából viszont mindannyian vesztesként jövünk ki, és elérkezett az idő, hogy ne csak hallgatólagosan támogassuk a felelősségvállalást, de büszkén beszéljünk a biztonságos szexről. Nyáry Luca írása.
–
Nem tagadom, még én is érzékeltem az iróniát ebben a kombinációban
Ahogy elnézegettem a terhességi tesztet és az óvszert a kosaramban, nekem is eszembe jutott, hogy azért vicces így látni őket, de tekintve, hogy majdnem minden hónapban megejtem ezt a vásárlást, már nem igazán van energiám arra, hogy azon gondolkodjak, mit üzen a két termék egymás mellett. Ugyanis a valódi ok, amiért mindkettőre rendszeresen szükségem van, unalmas, tipikus és hétköznapi: tartós párkapcsolatban élek, van szexuális életem, ellenben nincsen rendszeres menstruációm, legalábbis amióta abbahagytam a 15 éves koromban a kérésem nélkül, pattanásokra felírt fogamzásgátlót.
Szóval úgy éreztem, ahhoz, hogy egy nem éppen megbízható ciklussal megbízhatóan kizárhassam a terhességet, az a legokosabb megoldás, ha védekezés mellett is rendszeresen tesztelek. Ez a kis rutin sok felesleges stressztől megóv engem, és általában teljesen zökkenőmentesen is zajlik a vásárlástól a használatig, azonban a két héttel ezelőtti drogériás kalandom kicsit felborította ezt a sikersorozatot.
Azt már megszoktam, hogy amikor ilyeneket veszek, a pénztárnál néha végigmérnek vagy talán még a szemüket is megforgatják (a sarki Roniban például rendszeresen kuncogtak a pultoslányok, ha valaki óvszert vásárolt), de olyasmi nagyon kevésszer fordult elő velem, hogy valaki megjegyzést tett volna a vásárlásomra. Ezúttal viszont nem is egy rossz viccet vagy egy kínos gratulációt kaptam, hanem ítéletet, mégpedig a legalattomosabb fajtából:
„Eddig kellett volna okosnak lenni, a következőre már hiába húzza fel.”
– köpte oda a pénztáros. Tőlem teljesen szokatlanul, kővé dermesztett az a lenézés, amit a hangjából kihallottam, és mivel siettem is, csak egy bólintással válaszoltam rá, majd kisprinteltem az ajtón a buszomhoz. Már csak a járművön zötykölődve jutottam el odáig, hogy elöntsék az agyamat a kérdések. Először is: mi köze egy idegen embernek ahhoz, hogy én milyen okból mit vásárolok, vagy éppen ahhoz, hogy mások milyen döntéseket hoznak a saját szexuális életükkel kapcsolatban. Másodszor pedig, hogy miért arra asszociál bárki egy terhességi teszt és/vagy egy doboz óvszer vásárlásánál, hogy akinek erre szüksége van, az biztosan egy felelőtlen ribanc, vagy legalábbis morálisan romlott ember.
Nem csak gyereknemzés céljából szexelsz? Jobb, ha szégyelled magad!
Az eset után megkérdeztem pár barátnőmet, hogy jártak-e már hasonlóan, és szinte mindegyikük elismerte, voltak már kínos vagy megalázó helyzetben, amikor szexuális célra szánt terméket vásároltak. Van, akiről pletykákat terjesztettek az egyetemen, mert kiderült, hogy óvszert tart a táskájában, van, akit már felnőttként leszidott az anyja, miután egy tesztet talált nála, és ebből azt feltételezte, hogy nem védekezik (pedig hozzám hasonlóan csak paranoiás). És olyat is tudok, akitől az orvosa megtagadta az esemény utáni tablettát azzal az indokkal, hogy „ha ezt most felírja, akkor azt fogja ebből megtanulni, hogy lehet összevissza szexelni”. Ugyan már rég nem azokat az időket éljük (legalábbis a világ ezen táján), amikor a nőknek a menstruáció alatt el kell vonulniuk a közösségükből, vagy ahol mindennaposak a szüzességi vizsgálatok és a szégyenteljes villámesküvők, ám a szex és az erkölcs között évszázadok óta összefüggést keresnek az emberek, és ez ma sincs másként.
Az ebből kialakuló slut-shaming, azaz a rendszeresen, esetleg több partnerrel szexuális életet élő emberek (főleg a nők) megbélyegzése pedig talán a legkárosabb a sok lealacsonyító és mélyen ostoba gondolkodásmód közül, amelyekkel a szexualitáshoz viszonyulunk.
A nézet, miszerint rossz ember az, aki nem konvencionális módon él szexuális életet, sajnos kitartóan él a kultúránkban,
és az időközben kialakult vita a szexualitás témája körül csak tovább ront ezen.
Gondoljunk csak Andrew Tate-re és a hozzá hasonló retorikát terjesztő influenszerekre, az incel-mozgalomra vagy az abortusz elérhetőségét és az LMBTQ-közösséget övező konfliktusokra, amelyek az elmúlt pár évben uralták a médiát. Akik pedig egy piszkos, szégyenteljes dolognak tartják a szexet (különösen ha élvezetből csinálják), ugyanolyan elítélően fognak viszonyulni a fogamzásgátláshoz is – hiszen ha óvszert vásárolsz, biztosan azért teszed, mert úgy akarsz szexelni, hogy ennek egyáltalán nem célja a gyermeknemzés. Ha pedig nem úgy nézel ki, mint aki a családalapításon gondolkodik, és terhességi tesztet vásárolsz, akkor annak a szemükben nem lehet más oka, mint hogy félsz, hogy terhes lettél, ergo: felelőtlen kurva vagy.
Ha túl stresszes a fogamzásgátló- vagy a tesztvásárlás, sokan inkább lemondanak róla
Ez így leírva talán brutálisan hangzik, de sajnos valóban ez játszódik le azon emberek fejében, akik megszégyenítenek a szexuális életed miatt – és ez a világ minden táján problémát jelent:
az iskolai szexedukációt és az ingyenes óvszer kihelyezésének gondolatát azzal támadják, hogy „erkölcstelen viselkedést” propagál. Egy tavalyi közvélemény-kutatás szerint az indiai férfiak közel 20 százaléka hiszi, hogy ha egy nő fogamzásgátlót használ, akkor túl sokat szexel. Az elmúlt tíz évben New York-i rendőrök több olyan nőt is letartóztattak, akiknél volt óvszer, mivel szerintük ez a prostitúció jelének tekinthető.
Ennek eredményeként sokunk számára lett stresszes esemény fogamzásgátló eszközöket vagy nemi egészséggel kapcsolatos termékek vásárolni, és ez megakadályoz minket abban, hogy megfelelően ügyeljünk az egészségünkre.
A OnePoll egyik tanulmánya kimutatta, hogy az amerikaiak 89 százaléka hajlandó lenne akár sokkal több pénzt költeni olyan termékek online megvásárlására, amelyeket személyesen kínosnak éreznek, és mintegy harmaduk számára az óvszer is ebbe a kategóriába tartozik.
A CDC szerint 2007 és 2017 között az amerikai középiskolások körében az óvszerhasználat 62 százalékról 54 százalékra csökkent, és a visszaesés fő okaként a szexuális oktatás hiányát, valamint a témával kapcsolatos félelem gerjesztést jelölték meg. A számok még borúsabbak az esemény utáni tabletta esetében. Az Ella, az egyik legnépszerűbb ilyen gyógyszer gyártója azt mutatta ki, hogy a nők 57 százaléka érzi kellemetlenül vagy elítélve magát a szer megvásárlásakor (pedig azokban az országokban, ahol kapható, az érintetteknek még csak az itthon ismerős sürgősségi nőgyógyászkört sem kell lefutniuk). A válaszadó nők háromnegyedével fordult elő eddig, hogy a szégyen miatt nem vett igénybe sürgősségi fogamzásgátlást védekezés nélküli szex után.
Röviden, a szex és a fogamzásgátlás körüli szociális stigma sokszor megakadályozza az embereket abban, hogy hozzáférjenek ezekhez az árukhoz, ami a puritán erkölcscsőszök szemében egész jó eredménynek tűnhet, hiszen ha nem tudunk óvszert vásárolni, az biztosan azt jelenti, hogy sikerült elijeszteni minket a szextől.
Ez a gondolkodás különösen népszerű az iskolai szexuális nevelés esetében, ami itthon is felkapott téma lett az elmúlt években. Olyannyira, hogy a fiatalok morális züllése elleni küzdelemben minden olyan médiatartalomtól eltiltották őket, ami „öncélúan”, azaz nem oktató jelleggel ábrázol szexualitást, az együttlét érzelmi és élvezeti oldaláról pedig már egyáltalán nem esik szó ebben a kontextusban. Ám mindegy, mennyire tartjuk nemesnek az önmegtartóztatást,
az, hogy nem beszélünk a szexről és megszégyenítjük azokat, akik élvezetből vesznek részt benne, végső soron nem a szexben akadályozza meg az embereket, csak a biztonságra való odafigyelésben.
A szégyen soha nem mozdította előre a világot, az együttérzés igen
Nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy összerakjuk: ha szégyelljük mások előtt vállalni, hogy szexelünk, előfordulhat, hogy senki sem veszi meg azt az óvszert – és inkább kockáztatunk. Ez pedig nemcsak vérciki, de rohadt veszélyes is, különösen, ha olyan emberek csinálják, akik még az alapvető szexedukációs fogalmakkal sincsenek tisztában.
Itt az ideje beismerni, hogy a tudatlanság nem a tisztaság szinonimája, és az önmegtartóztatásra fókuszáló vagy nem létező szexedukáció káros hatással van a társadalmunkra. A szégyen soha nem mozdította előre a világot, az együttérzés igen. Az együttérzés terjesztésének legjobb eszköze pedig az oktatás, a beszélgetés és a nyilvános kiállás. Ezért szeretnék kérni valamit tőletek mindazok nevében, akiket valaha megszégyenítettek a biztonságos szexért: amikor legközelebb fogamzásgátlót, terhességi tesztet vagy bármi hasonlót veszel: ne bújj el!
Hagyd abba a sunnyogást, emeld fel a fejed, és kérd bátran, amire szükséged van, ha pedig látsz valaki mást, amikor ilyesmit vásárol, törődj a saját dolgoddal. Ne engedjük, hogy a félelmünk és a tudatlanságunk átvegye az irányítást. Ne hagyjuk, hogy mások véleménye többet érjen, mint az egészségünk. Ne toleráljuk a megszégyenítést, mert a biztonságos szex nem szégyellnivaló.
Források: ITT, ITT, ITT, ITT és ITT
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ Virojt Changyencham