Hagymát a hüvelybe, vagy pisild le a kilincset! – régi, bizarr terhességi tesztek
Idén nyáron jött a hír, hogy piacra dobták az első olyan terhességi tesztet, amely nyálból meg tudja állapítani, hogy az illető terhes-e, vagy sem. Az eszköz remélhetőleg mielőbb megérkezik hozzánk is, addig is marad a pisilős verzió. Ami még mindig sokkal, de sokkal kényelmesebb módszer, mint bármi, amit az elmúlt évezredekben használtak a nők azért, hogy kiderítsék: állapotosak-e. Lepisilt gabonától kezdve, a hüvelybe felhelyezett hagymán át a békákba fecskendezett vizeletig próbálkoztak mindennel az idők során – a legmeglepőbb, hogy ezek közül volt több is, ami, ha nem is pontosan, de működött! Dián Dóri gyűjtése.
–
Ha nem szeretnénk teherbe esni, több opció közül is választhatunk: a nőgyógyász felírhatja a tablettát, vásárolhatunk gumi óvszert, és számos egyéb fogamzásgátló módszer áll rendelkezésünkre a spiráltól kezdve a hüvelygyűrűn át az egyéb hormonmenetes megoldásokig. Ha pedig azt szeretnénk tudni, vajon teherbe estünk-e, nincs más dolgunk, mint gyógyszertárban vagy drogériában vásárolni egy tesztet, amit otthon kényelmesen elvégezhetünk.
Nagyon egyszerű és kézenfekvő megoldások ezek, ám nem olyan régóta állnak rendelkezésünkre. A gumi óvszer csak az 1800-as évek második felében vált elérhetővé, és csak az 1960-as években terjedtek el a hormontartalmú fogamzásgátló tabletták. Ám a fogamzásgátlás és a terhesség létének vagy nem létének kérdése korábban is foglalkoztatta az embereket, amikor a tudomány még nem volt olyan fejlett, mint manapság. Arról, hogy milyen fogamzásgátló módszereket vetettek be az elmúlt évezredek folyamán a nők, ebben a cikkünkben írtunk, ezúttal öt olyan módszerről írok, amivel azt próbálták kideríteni a nők, hogy terhesek-e, vagy sem.
1. Egyiptomi levizelt gabona
Már az ókori Egyiptomban is voltak módszerek arra, hogy a nők kiderítsék, teherbe estek-e – mindezt a fennmaradt írásos emlékekből tudjuk. Az egyik ókori terhességi teszt igencsak érdekes: a nőknek árpa- és búzaszemekre kellett pisilniük. Ha az árpa csírázott ki, az azt jelentette az ókori egyiptomiak szerint, hogy fiút vár, ha a búza, akkor lányt. Ha semelyik mag nem hajtott ki, az azt jelentette, hogy a nő nem terhes. Ám mielőtt szánakozó félmosollyal illetnénk ezt a módszert, tudnunk kell, hogy valójában
körülbelül 70 százalékos pontosságú tesztről van szó: kutatások bizonyították, hogy a terhes nők vizeletében a nagyobb mennyiségű ösztrogén segítette a gabonamagokat, hogy kicsírázzanak – bár valószínűleg akkor még nem tudták, hogy ez az oka a csírázásnak. De persze annak, hogy melyik mag hajtott ki, semmi köze nem volt a születendő gyermek neméhez.
2. Pisis kilincs
Hogy honnan jött az ötlet ehhez a terhességi teszthez, nem szeretném elképzelni, de egy XV. századi orvoslásról szóló könyvben azt írják, hogy a potenciálisan terhes nőnek bele kell pisilnie egy tálba, amibe beleteszik egy ajtó kilincsét. Az útmutató szerint néhány óráig hagyni kell állni kilincset a pisiben, és ha az nyomot hagy a tál alján, a nő biztosan terhes. Hogy mennyire pontos ez a teszt, arról nem írnak, de ha bárki kipróbálta már ezt a módszert, szívesen vesszük, ha a tapasztalatait megírja kommentben!
3. Hagymás vagina
Ha már épp azon gondolkodtál, micsoda szofisztikált népség volt az ókori egyiptomi, ami a terhességi tesztet illeti, itt az ideje, hogy leromboljam az illúziódat: bőven akadt néhány hajmeresztő praktikájuk is a terhesség kimutatására. Az egyik módszer szerint a nőnek fel kellett helyeznie egy hagymát vagy egy fokhagymát a hüvelyébe, és így kellett eltöltenie az éjszakát. Ha reggelre hagymaszagú volt a szája, az azt jelentette, hogy nem terhes, ellenkező esetben viszont „garantált” a várandósság. Hogy mi van a hátterében? Úgy vélték, a méh egy nyitott szerv, így a vaginából „felkúszhat” a kellemetlen szag az ember szájáig, és ebből következik, hogy ha a nő terhes, a gyerek útját állja a szag terjedésének.
4. Nyusziteszt
Érzékeny és állatbarát olvasóknak előre szólok, hogy az alábbi terhességi teszt története felkavaró lehet, ugyanis nyulak, patkányok és egerek kellettek hozzá, és nem volt humánusnak nevezhető módszer. A tesztet két német tudós, Selmar Aschheim és Bernhard Zondek kísérletezte ki az 1920-as években, amit a kitalálóik után A–Z-tesztnek neveztek, és a lényege, hogy nőstény nyulakba, patkányokba és egerekbe fecskendezték nők vizeletét naponta több alkalommal, 5 napon keresztül. Ezután az állatokat felboncolták, és megnézték, hogy történt-e valamilyen elváltozás az petefészkeiken. Ha igen, az azt jelentette, hogy a nő terhes – a vizeletben található hormonok ugyanis az állatok ivarszerveiben is működésbe léptek. A teszt nem volt túl megbízható, ennek ellenére más opció híján több ezret végeztek el belőle.
5. Békateszt
A nyulas módszer után még egy olyan terhességi teszt következik, amit állatok szenvedtek meg – ezúttal dél-afrikai karmosbékák. Az eljárást Lancelot Hogben brit biológus találta ki az 1930-as években, mert rájött, hogy ennek a fajtának a nőstényei érzékenyen reagálnak a hormonokra. A teszt úgy működött, hogy a békák hátába fecskendezték a nők vizeletét, és amennyiben a páciens terhes volt, a béka 12–24 órán belül petéket rakott. És bár messze nem nevezhető állatbarát megoldásnak, annyiban mégis jobb volt a nyulas tesztnél, hogy az állatokat nem kellett megölni azért, hogy megtudják az eredményt.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: YouTube / DOKTORİX
