–

A méhek viselkedését és pszichológiáját hosszú éveken keresztül tanulmányozva Buchmann arra a felfedezésre jutott, hogy olyan érzelmeket mutatnak, amelyek az optimizmusra, frusztrációra, játékosságra és félelemre emlékeztetnek. Képesek továbbá emberi arcok felismerésére (!), alvás közben hosszú távú emlékeket dolgozhatnak fel, és talán még álmodnak is.

„A méhek öntudatos, érző lények, és valószínűleg primitív tudatformájuk van”

– írja könyvében Buchmann, majd hozzáteszi, a problémamegoldáson és a gondolkodáson túl a méheknek akár még primitív szubjektív élményeik is lehetnek.

„Ha 30 évvel ezelőtt azt mondják nekem, hogy a méheknek érzelmeik vannak, ezt egy őrült hippi ötletnek tartottam volna” – mondta a Guardiannek Lars Chittka, aki szintén évtizedek óta kutatja a méheket a londoni Queen Mary Egyetemen. Az ő 2022-es The Mind of a Bee (A méh elméje) című könyve és a benne szereplő úttörő kutatása óriási hatással volt Buchmann munkájára, Chittka tanulmánya szerepel is a könyvében. A Queen Mary Egyetem professzora elmondta, hogy egy régebbi kutatás során azt vizsgálták, hogy a méhek képesek-e megtanulni, hogy elkerüljék a ragadozókat. A kísérlethez robotpókokat tettek a virágokba, ami a közelítő méhet megragadta, majd sértetlenül elengedte. A méhek a rossz tapasztalatok után megtanulták átvizsgálni a virágokat, ám ami Chittka professzort is megdöbbentette, hogy

egyes méhek egyfajta poszttraumásstressz-tünetet mutattak, ugyanis előfordult, hogy hiába volt biztonságos egy virág, a méh téves riasztást adott le.

Nemrégiben pedig Chittka és más tudósok vizsgálataiból kiderült, hogy a szerotonin és a dopamin, azaz a jó közérzetet kiváltó neurotranszmitterek ingadozása hatással van a méhek viselkedésére is. Azok az állatok, amik jutalmat kaptak, sokkal lelkesebben vágtak neki a munkának, mint azok amik nem.

Etikai kérdések sora

Azt, hogy bizonyos állatoknak is vannak érzéseik, például félnek vagy örülnek, eddig is tudtuk, csak ezeket mostanáig gyakrabban kapcsoltuk az emlősökhöz, a rovarokra nem feltétlenül tekintettünk így. Buchmann és társai kutatásából viszont az következik, hogy etikai szempontok alapján is át kell gondolnunk, hogyan bánunk ezekkel az apró élőlényekkel. 

„Végrehajtó jelenlétében törtük fel a saját ingatlanunk ajtaját” – Bérlőink és egyéb állatfajták

WMN Life – 2023. április 5. – TD

A méhek ugyanis a mezőgazdaság pótolhatatlan szereplői, az ő beporzó munkájuk nélkül nem tudnánk zöldségeket, gyümölcsöket és egyéb növényeket termeszteni. A nagyüzemi gazdálkodás viszont egyáltalán nem veszi figyelembe a méhek lelki állapotát, pedig több szomorú jelenségre is magyarázatul szolgálhat az,

hogy ebben az ipari környezetben a kis rovarok fokozott pszichológiai stressznek, szenvedésnek vannak kitéve.

Ez például lehetséges oka annak, hogy miért pusztul el egy egész méhkaptár egy szezonon belül. És bár a méhek tartására és jóllétének védelmében léteznek szigorú törvények az Egyesült Államokban és Magyarországon is, arra vonatkozóan egyelőre nincsen rendelkezés, hogy a méhek pszichés jólléte is garantált legyen, és ne kelljen szenvedniük az iparosított mezőgazdaságban. Nem beszélve arról, hogy a kutatók rengeteg olyan kísérletet végeznek rajtuk, ami fájdalmat és stresszt okoz nekik.

Ezeknek az új eredményeknek a tudatában tehát ideje lenne átgondolni, hogy hogyan is bánunk a méhekkel – az ő jóllétük ugyanis az emberiségnek is létkérdés.

Forrás: ITT

Kiemelt képünk forrása: Getty Images / markhortonphotography

Dián Dóri