Kaiser Orsolya: Irreális, hogy valaki 24 órából 20-at hasznosan töltsön el, mégis ezt ünnepeljük

–

1. Mi jelenti számodra a tökéletes boldogságot?

Számomra a harmónia. Nem számít, mit viselsz, hol élsz, hol dolgozol, ki van melletted, ha nem vagy harmóniában önmagaddal, akkor mindennek lőttek.

2. Mi a legnagyobb félelmed?

Az, hogy elveszítem a szeretteimet. Tudom, hogy a halál az élet része, de képtelen vagyok megbékélni azzal a gondolattal, hogy a szüleim, a családtagjaim, a barátaim egyszer már nem lesznek velem.

3. Mi az a tulajdonságod, amit nem szeretsz magadban?

Gyakran kerülöm a konfliktusokat, még akkor is, amikor saját magamért kellene kiállnom. Ez régóta zavar, de már dolgozom rajta, és szerintem jó úton haladok.

4. Mi az a tulajdonság, amit nem szeretsz másokban?

Nem szeretem, amikor valaki magas lóról osztja az észt, és úgy ítélkezik, hogy bele sem gondol a másik helyzetébe. A partvonalról mindig könnyű okosnak lenni, de ha nem tudsz semmi jót vagy hasznosat mondani, talán jobb lenne inkább csendben maradni.

5. Melyik élő embert csodálod leginkább?

Mindenkiben találok valamit, amit csodálni tudok, ami miatt fel tudok rá nézni, ezért nem tudnék kiemelni egyetlen embert sem. Leginkább azokat csodálom, akik minden helyzetben képesek hűek maradni önmagukhoz.

6. Mi a legnagyobb extravagancia az életedben?

A pszichológusom. Nem két fillér, de nem vagyok hajlandó erről lemondani, mert sokat ad. Azt viszont sajnálom, hogy sokan ódzkodnak attól, hogy segítséget kérjenek, vagy épp nem engedhetik meg maguknak a terápiát.

7. Milyen a lelkiállapotod most?

Az elmúlt másfél hetet Görögországban töltöttem, úgyhogy most kipihenten és feltöltődve térek vissza a mindennapjaimba. Rengeteg tervem van még erre a nyárra: utazások, lakásátalakítás, franciatanulás és még sok minden más. De tudatosan figyelnem kell arra, hogy ne akarjak mindent egyszerre. Nem kell egy nap alatt megváltani a világot, nem is lehet.

8. Melyik az a tulajdonság, amelyet leginkább túlértékelünk?

Amikor valaki a nap 24 órájából 20-at hasznosan tölt el: sportol, regényt ír, gyereket nevel, karriert épít, nyelvet tanul, önkénteskedik, varr, befőttet készít, lakást újít fel és a többi. Ez totálisan irreális, és ezt mi ünnepeljük.

9. Mikor fordul elő, hogy hazudsz?

Szerintem a kegyes hazugság nem ördögtől való, néha belefér, ha a helyzet úgy kívánja.

10. Mi az, amit a legkevésbé szeretsz a külsődben?

A lábaimat. El tudnám viselni, ha kicsit hosszabbak és vékonyabbak lennének, de így is mindenhová elvisznek, és stabilan tartanak, szóval igazából nincs sok okom panaszra.

11. Melyik élő embert tartod a legkevesebbre?

Azt, aki kénye-kedve szerint kihasznál és bánt másokat. 

12. Mely tulajdonságot tartod a legfontosabbnak egy férfiban?

Szerintem nincsenek olyan tulajdonságok, amik csak férfiakra vagy csak nőkre jellemzőek. Ezek sokkal inkább egyénfüggőek.

13. Mely tulajdonságot tartod a legfontosabbnak egy nőben?

Csak ismételni tudom magam.

14. Melyik az a szó vagy kifejezés, amelyet túl gyakran használsz?

Az „így” és a „mi tudom én”. Volt idő, amikor görcsösen próbáltam kiiktatni ezeket a szókincsemből, de nem tartott sokáig. (Kis kiegészítés: nálam simán előfordul, hogy magyarból angolba váltok egy mondaton belül, szeretem keverni a kettőt. Persze ezzel néha ki tudok kergetni embereket a világból. I know that.)

15. Mi vagy ki életed legnagyobb szerelme?

A második legnagyobbat szívesen elárulom: Pedro Pascal. 

16. Mikor és hol voltál életedben a legboldogabb?

Amikor 2021-ben egy félévet Párizsban tölthettem, ami hatalmas élmény volt. Persze akadtak nehézségek is, hiszen egy teljesen új életet kellett felépítenem a nulláról egy idegen országban. Mégis, annyit tanultam, és olyan önbizalmat adott ez az időszak, hogy most már tudom: bármi is történik, boldogulni fogok, akár a jég hátán is.

17. Ha választhatnál, melyik emberi képességet, tehetséget birtokolnád legszívesebben?

Mindig is lenyűgöztek azok, akik magasról tesznek arra, mit gondolnak mások, és azt vallják, hogy az élet kiszámíthatatlan, de ez van – bele kell vágni. Nem állnak le rágódni, nem tökölnek, nem fagynak le, csak mennek előre.

18. Ha egyetlen dolgot megváltoztathatnál önmagadon, mi lenne az?

Sajnos nagyon izzadós a kezem és a talpam – teljesen mindegy, hogy nyár van vagy tél, egyszerűen így lettem összerakva. Ettől szívesen megszabadulnék, mert tényleg kellemetlen tud lenni, például amikor alá kell írnom valamit, két másodperc alatt eláztatom a papírt, kezet fogni pedig szinte mindig kínos. Papucsban rendszeresen csúszkál a lábam, hiába szeretném viselni, hiába illene jobban a szettemhez, muszáj mérlegelnem, hogy megéri-e, ha emiatt egész nap kényelmetlenül érzem magam.

19. Mi eddigi életed legnagyobb teljesítménye?

Nem is olyan rég, egyik napról a másikra búcsút kellett vennem egy közösségtől, amit nagyon szerettem. Nem volt könnyű, de nem hagytam, hogy teljesen padlóra kerüljek. Adtam magamnak pár napot, hogy sajnáljam magam, aztán összeszedtem magam, és mentem tovább. Nem is tudtam, hogy ennyi erő lakozik bennem, és azt sajnálom, hogy valami rossznak kellett történnie ahhoz, hogy ezt felismerjem.

20. Ha létezik halál utáni élet, te miként vagy kiként térnél vissza legszívesebben?

Alapvetően nem vagyok egy spirituális típus, de az ismerőseimet rendszerint fárasztom azzal, hogy a következő életemben balerina szeretnék lenni, az azt követőben pedig egy lovasfarmra szeretnék születni.

21. Hol élnél legszívesebben a világon?

Furcsa, mert néha el is vágyom Magyarországról, néha meg nem. Szívesen felfedezném Ázsiát, élnék Dél-Európában, és Párizs az örök szerelmem, szóval ott is el tudnék tölteni akár több évet. Mégsem tudom elképzelni, hogy máshol telepedjek le örökre, itthon látom magam igazán. Azonban nem feltétlenül szeretném, hogy a gyerekeim egy olyan országban nőjenek fel, ahol hiányzik a tető, a falak bomladoznak, és a talajt is kihúzzák a lábuk alól.

22. Mi a számodra legértékesebb tulajdonod?

Azt hiszem, az akaraterőm és a kitartásom. Időnként még dicséretet is kapok emiatt, bár néha magam is elgondolkodom rajta, hogy vajon valóban a jó dolgok mellett tartok-e ki, vagy csak megszoktam, hogy én ilyen vagyok.

23. Mit tartasz a legmélyebb gyötrelemnek?

Nehéz kérdés, de pár napja Athénban olyan élmény ért, amit nem tudok kiverni a fejemből. Az utcán ültek kolduló férfiak és nők, az ölükben csecsemőkkel, kisgyerekekkel a nyári forróságban. Ezt látni gyomorforgató volt, nagyon felment bennem a pumpa. Hogy történhet ilyesmi? Hogy lehet, hogy egy szülő ide jut, hogy egy gyereknek így kell élnie? Másrészt azon is gondolkodtam, milyen élete lesz azoknak a gyerekeknek. Persze reménykedem benne, hogy egyszer jobb lesz nekik, de biztos vagyok benne, hogy egész életükön át cipelik majd ezeket a pillanatokat. Annyi szörnyűséges dolog történik a világon, de ha gyerekek szenvednek, az számomra a legmélyebb gyötrelem.

24. Mi a legkedvesebb elfoglaltságod?

Szerencsére sok ilyen van: tánc, kirakózás, olvasni egy jó könyvet, a barátommal lenni, barátokkal lógni, a családommal időt tölteni, a húgommal meg pláne! Ő az egyik kedvenc emberem a világon. 

25. Mit tartasz a legszembetűnőbb tulajdonságodnak?

A göndör hajamat, meg azt is gyakran megkapom, hogy ha nem mosolygok, akkor jégkirálynős fejem van, és totál megközelíthetetlennek tűnök.

26. Mi az, amit a legnagyobbra értékelsz egy barátodban?

Azt értékelem a legjobban, amikor valaki akkor is mellettem áll, ha épp nem ért velem mindenben egyet. Lehet, hogy ő teljesen más utat választana, mégsem engedi el a kezemet.

27. Kik a kedvenc íróid?

Nincs kifejezett kedvenc, könyvek terén elég mindenevő vagyok. Az elmúlt években Horváth András Dezső A legjobban a nőktől féltem című könyve tetszett nagyon, akárhányszor feljön egy beszélgetésben, mindig beugrik, hogy milyen jól ki lett találva.

28. Ki a kedvenc irodalmi vagy filmbéli hősöd?

Lorelai és Rory Gilmore a Szívek szállodájából.

29. Melyik történelmi alak áll hozzád a legközelebb?

Nincs ilyen. 

30. Kik a te valódi, hétköznapi hőseid?

Azok, akik odafordulnak baráthoz, idegenhez, kiscicához vagy nagymamához — egyszóval bárkihez és bármihez, akinek szüksége van egy segítő kézre. Ilyen szeretnék lenni én is. Ugyanakkor tudom magamról, hogy néha előítéletes vagyok, és olyankor megesik, hogy inkább elfordítom a fejem.

31. Melyek a kedvenc neveid?

A Margaréta, és valamiért a Farkas név már évekkel ezelőtt megfogott, és ha úgy alakul az élet, hogy lesz egy kisfiam, szeretném, ha ez lenne a keresztneve, vagy legalább a második keresztneve. Annyira különlegesnek és erőt sugárzónak érzem. Ráadásul világéletemben Stark-fan voltam, szóval lehet, hogy ez sem teljesen véletlen.

32. Mi az, amitől a legjobban irtózol?

A kígyóktól. Egyszer az éjszaka közepén a saját kiáltásomra ébredtem fel, mert azt álmodtam, hogy kígyók tekeregnek az ágyam melletti szőnyegen. És abba inkább bele se menjünk, mit vált ki belőlem már az is, ha meglátom valahol a hüllőház szót. Komolyan, ki találta ezt ki?

Zárjunk össze egy csomó kígyót egy viskóba? Persze, naná, miért is ne.

33. Mi az, amit a legjobban sajnálsz a múltadban?

Azt bánom, hogy nem fejeztem be a mesterszakdolgozatomat akkor, amikor annak ott lett volna az ideje és helye. Azóta is itt lebeg a fejem felett, és bár nem a lábamat lógattam akkoriban, és azóta sem, hiszen újságíró lettem, dolgoztam és most is dolgozom, ezt bánom. Jó lenne már letudni, és végérvényesen lezárni az életem ezen szakaszát.

34. Hogyan szeretnél meghalni?

Azt remélem, hogy egy tengerparti olasz falucska kis házikójában ér majd utol az örök álom – ott, ahol a nyugdíjas éveimet szeretném eltölteni.

35. Mi a mottód?

Egy nagyon jó barátnőmtől hallottam egyszer azt a mottót, hogy: Nothing changes, if nothing changes – azaz semmi nem változik, ha semmi sem változik. Egyszerű, ütős és nagyon igaz!

WMN szerkesztőség