Akik nélkül a világ disztópia lenne – A beporzók óriási munkát végeznek az embereknek
Belegondoltatok valaha, hogy amit a biológiaórán tanultatok a bibéről meg a virágporról, az hogyan néz ki a valóságban? Hogyan jut el a termő virághoz a hímpor, és lesz belőle gyümölcs, zöldség, mag? Háromféle módon tud megtörténni az úgynevezett beporzás: a levegő, a víz és állatok által. Minket most az utóbbiak érdekelnek: ezek az állatok az úgynevezett beporzók, amelyek elképesztően sokat tesznek hozzá ahhoz, hogy növényeket fogyaszthassunk, és hogy egyáltalán működjön a mezőgazdaság. Ennek ellenére sajnos nem vigyázunk rájuk megfelelően. Tóth Flóra írása.
–
Melyek azok a beporzók pontosan?
Magyarországon a legfőbb beporzók a méhek, akiknek ez az extra hozzáadott értékük a méztermelésen kívül (amiről majd még szót ejtünk később), de rajtuk kívül még bizonyos lepkefajok, darazsak, legyek, molylepkék és néhány bogárfaj is végzi ezt az óriási munkát. Az apró beporzókon kívül egyébként segítenek még a mókusok, madarak, hüllők és rágcsálók, de a meló oroszlánrészét a legapróbb munkások csinálják.
Számszerűen nagyon sokat tesznek
Iszonyú gazdasági értéke van a munkájuknak,
az EU-ban évi 5 milliárd eurónyi munkához kapcsolhatók, és 15 millió eurónyi munkát pedig csak ők végeznek (világszinten egyes források szerint ez 150 milliárd euró) – ez azt jelenti, hogy ha egyáltalán nem lennének beporzók, és az embereknek kellene elvégezni ezeket a beporzási feladatokat, akkor a munka ennyibe kerülne.
Ráadásul még azoknak a növényeknek is segíti a beporzását, amik elvileg önbeporzók, itt-ott ugyanis szükség van egy rázásra vagy más rásegítésre – ezért magasabb a mérőszáma a munkájuknak. Egyébként a beporzók nélküli világ valójában egy disztópia: amit végeznek, az akkora munka, hogy nem lenne rá emberi kapacitás, vagyis a hiányában egyszerűen nem teremne meg nagyon sok gyümölcs, zöldség, mag.
A szakértők szerint a termények 84 százaléka közvetve a beporzók tevékenységétől függ valamilyen módon, a világ növénytermesztésének öt–nyolc százaléka pedig közvetlenül az állatok általi beporzáson múlik. Emellett a beporzók nemcsak mezőgazdasági munkát végeznek, hanem hozzájárulnak a gyógyszerek, bioüzemanyagok és építőanyagok előállításához is.
A méhek esetében a méztermelés is nagyon fontos gazdasági tevékenység. Az EU méznagyhatalom: 17 millió méhkassal rendelkezik, amelyben nagyjából 250 ezer tonna mézet termelnek évente – Magyarország pedig éllovas, az Unió top 3 méztermelői között van.
Most már látjátok, mekkora melót végeznek ezek a kis rovarok. Személyes megjegyzés, hogy én semmit nem tudtam a beporzókról, amíg az egyik gyerekem nem lett rovarrajongó, azóta viszont (ahogy látjátok is), kénytelen voltam kibővíteni a tudásomat, és ez nem vált káromra.
Bármilyen hasznosak is, sajnos veszélyben vannak
De nemcsak ők, hanem a munkájuk is.
Árt nekik a sok vegyszer, ami a levegőbe kerül, az urbanizáció, ami csökkenti a területeiket, és a klímaváltozás is, mivel a túl korai időszakban érkező melegnek köszönhetően olyankor is virágoznak már a növények, amikor még fagyásveszély fenyegeti a beporzókat.
Szerintem a márciusi aranyesőt és az április eleji orgonát mi is látjuk magunk körül – ugyanez történik a többi virágzó fa és növény esetében. Ez pedig a beporzók szempontjából nagyon kedvezőtlen.
Az európai élőhelyek 81 százaléka van rossz állapotban a szakértők szerint – ez a beporzók élőhelyeit is érinti. A háziméhek ugyan szuper beporzók, de nekik is megnövekedtek a feladataik az utóbbi években, kevesebben állítanak elő mézet. Mivel viszont a biodiverzitás is fontos, meg kellene őrizni a vadon élő beporzókat is.
Mit tudunk mi tenni? Méhlegelőt mindenhova!
Hétköznapi emberként a klímaváltozásra kevesebb hatásunk van, de a beporzókért tudunk tenni: vadvirágokat, úgynevezett „méhlegelőket” ültethetünk, vagy egyszerűen hagyhatunk meg a kertünkben, a körülöttünk lévő területen, de még akár az erkélyünkön is, ha csak az elérhető.
A méhlegelő valójában egy olyan virágos terület, ami a méheknek biztosít megfelelő táplálékot pollen és nektár formájában.
Már nagyon sok helyen lehet kapni kifejezetten méhlegelő magkeveréket, és ezeknek a növényeknek a gondozása sokszor jóval kevesebb energiát igényel, mint bármilyen szokványos kerti vagy balkonnövényé. Szóval ha ti is ültettek egy méhlegelőt, akkor hozzájárulhattok ahhoz a milliárdos bizniszhez, amivel is kis méhecskék és más rovarok segítenek bennünket.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ the_burtons
