„Az utóbbi években drámaian megnövekedett az érdeklődés a pénisznagyobbító műtétek iránt” – mondta a tanulmány szerzője, Ege Can Şerefoğlu, a Biruni Egyetem Orvosi Karának urológusprofesszora és az International Journal of Impotence Research főszerkesztője a PsyPostnak. „Rájöttünk, hogy ez a megnövekedett kereslet elsősorban a megnövekedett pornófogyasztás következménye, ami tovább fokozódott a világjárvány idején. Sok fiatal férfi hasonlítja össze péniszének méretét a pornósztárokéval, majd tartja kicsinek a sajátját, holott a méretük bőven a normális tartományon belül van.”

A szorongástól a művészetig

Sokan ezek közül a férfiak közül nagyfokú szoronganak amiatt, hogy képtelenek kielégíteni a partnerüket, holott a tudomány többször is bebizonyította már, hogy a pénisz mérete nincs jelentős hatással a partneri elégedettségre.

Ezt a jelenséget péniszdiszmorfóbiának nevezik, amit a testdiszmorfiás zavar részének tekintenek.

Tekintettel a pszichés probléma gyakoriságára, a kutatók ezúttal az ideális péniszméretet akarták felmérni úgy, hogy meztelen alakokat ábrázoló festményeken mérték meg a szerv hosszát – a várakozásoknak megfelelően pedig a pénisz méretének drámai növekedését figyelték meg az elmúlt évszázadok lenyomatában.

Annak elemzésére, hogy a nyugati művészetben hogyan változott a férfi nemi szervek ábrázolása az idők során, a kutatók szisztematikusan elemezték a világ 21 országából származó 99 művész által készített 160 felnőtt férfi aktfestményt, a reneszánsz korszakától napjainkig.

Arányok és korszakok

A mérések egységesítése érdekében csak olyan festményeket vizsgáltak a kutatók, amelyeken a pénisz mérete meghatározható volt, és az ábrázolása az arccal arányosan történt. A festményeket abból a szempontból is elemezték, hogy a férfi alakok arca megfelel-e az aranymetszésnek, valósághűek és arányosak-e.

A kutatók kiszámították a pénisz és a fül hosszának (PtEL), illetve a pénisz és az orr hosszának (PtNL) arányát, hogy meghatározzák a pénisz méretét az ábrázolt arc arányában.

A festményeket hét csoportra osztották aszerint, hogy melyik évszázadban készültek, majd a művészet történeti fejlődése alapján az alábbi három csoportra osztották tovább: reneszánsz korszak (1400–1599), barokk-rokokó és impresszionizmus (1600–1899), valamint kortárs művészet (1900–2020). 

A kutatás eredménye szerint a XV. és XVI. században jelentősen megnőtt a meztelen férfitestet ábrázoló festmények száma, azonban a péniszt ebben az időszakban még viszonylag kicsinek ábrázolták. De kiderült az is, hogy a XXI. századi festmények átlagos péniszmérete nagyobb volt, mint a korábbi évszázadokra jellemző ábrázolás, és a kortárs művészeti korszak festményein ábrázolt péniszek átlagos mérete is jelentősen meghaladja az összes korábbi időszakét.

Az eredmények többnyire megfeleltek a várakozásoknak

„Tisztában voltunk azzal, hogy a »kis pénisz« az ókori Görögországban és a reneszánsz korban számított ideálisnak, és azt is tudtuk, hogy a péniszméretek az »ideális péniszmérettel« kapcsolatos társadalmi felfogással együtt megnőttek” – nyilatkozta Şerefoğlu. A kutatók hozzátették, hogy a kortárs művészet növekvő tendenciája a nagyobb és potenciálisan irreális péniszek ábrázolására hatással lehet a modern férfiak önbecsülésére és a saját péniszméretükkel való elégedettség mértékére.

„Az embereknek nem kellene a pornóban látottakat »normálisnak« tekinteniük, és nem kellene ekkora hangsúlyt helyezniük a pénisz méretére, hiszen ez egy olyan tulajdonság, ami nincs hatással a férfiak szexuális teljesítményére

– zárta Şerefoğlu.

De nem csak az ideál, a valós méret is változik: alig néhány hete robbant hatalmasat annak a kutatásnak a híre, ami szerint az utóbbi három évtizedben mintegy huszonnégy százalékkal nőtt a férfiak péniszének átlagmérete.

 Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Fine Art Images / Heritage Images

Mózes Zsófi