Mit és hogyan derített ki a kutatás?

Ez az első olyan kutatás, amely valós időben vizsgálta a madárfigyelések és az önbevallásos mentális állapot közötti összefüggéseket – egy okostelefonos applikáció segítségével. A részvétel önkéntes és anonim volt. Az 1292 főből álló minta összesen 26 856 pillanatnyi madárfigyelést rögzített több mint három év alatt (2018 áprilisa és 2021 októbere között), és ezek alapján arra jutottak a kutatók, hogy a madarakkal való rendszeres találkozás tartós javulást idéz elő a mentális állapotban, ami a depresszióval diagnosztizált alanyokra is igaz.

A kutatás azért koncentrált kiemelten a depresszióra, mert jelenleg ez a leggyakoribb mentális betegség a világon, és előrejelzések szerint 2030-ra a globális betegségteher első számú okozója lesz.

A kutatók a vizsgálat során arra jutottak, hogy

a madarak nézegetése és/vagy hallgatása majdnem kétszeresére növelte az emberek mentális jóllétét abban a pillanatban, amikor a madárészlelés történt.

Később is kitartott a pozitív hatás, még ha nem ilyen kiugróan is.

A kutatások alapján a depresszióval élők és a mentálisan egészségesek között nem volt jelentős különbség a madárészlelés hatását tekintve. A kutatók természetesen további vizsgálatokat terveznek, hogy ennél részletesebb képet kapjunk arról, milyen más mentális betegségek esetén lehet még pozitív eredményt elérni a madárfigyeléssel, és remélik, hogy az általuk kiderített információ akár a mentális betegségek kezeléseihez is hozzájárulhat. 

Ha te is kipróbálnád, vannak szervezett madárfigyelési akciók

Nagy-Britanniában ezen a hétvégén van az úgynevezett Big Garden Birdwatch (Nagy kerti madárfigyelés), amelynek keretében a korábban már említett RSPB a lakosság segítségét kéri. Felhívásukban arra ösztönzik az ott élőket, hogy számlálják meg a környezetükben található madarakat. Tavaly 700 ezer ember vett részt ebben, és 11 millió madarat – leginkább házi verebeket, kékcinegéket és seregélyeket – számoltak össze.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is szervez hasonlót Nagy téli madárles néven. Bár a kiemelt időszak már elmúlt, február 28-ig még lehet csatlakozni. És – mint a kutatásokból kiderült – nem csak azért érdemes, hogy az egyesület többet tudjon a madarakról.

Azért is érdemes figyelni a madarakat, mert sajnos csökken a számuk

Egy friss európai jelentés szerint 247 millióval kevesebb házi veréb él a kontinensen, mint az 1980-as években, és minden hatodik madárfaj teljesen eltűnt az akkori adatokhoz képest.

Magyarországon a fecskék vannak veszélyben: legnagyobb része a molnárfecskéknek tűnt el, amelyek épületek külső falain fészkeltek. Ennek részben az az oka, hogy az emberek ellehetetlenítették az élőhelyeiket, de a globális felmelegedés is árt az állománynak. A gólyáknak a viselkedése változott meg: nem repülnek olyan messzire, és sokkal hamarabb visszatérnek a szakértők adatai szerint. Míg korábban március 15-e környékén érkeztek haza az Afrikában telelő gólyák, ma már sokszor februárban jönnek, és akár az is megtörténhet, hogy csak Spanyolországba költöznek télre. 

A személyes tapasztalatom az, hogy mostanában télen is madárdalra kelhetünk, mert a melegnek köszönhetően valószínűleg aktívabbak, viszont az etetőben alig lehet látni őket – talán azért, mert hótakaró hiányában könnyebben találnak maguknak élelmet anélkül is. Egyébként

a Madártani Egyesület is leírja, hogy az etetés célja nem a madarak életben tartása, hanem a közelünkbe csalogatása,

szóval azért érdemes próbálkozni!

Hogy hogyan kell télen megfelelően etetni a madarakat, arról olvashattok az egyesület oldalán – mindenképpen nézzétek meg, mert nagyon hasznos információkat találtok arról, hogyan érdemes belevágni. Eloszlatják azt a tévhitet is, hogy ha egyszer adsz enni, akkor folyamatosan kell, különben veszélybe sodrod a madarakat. Én inkább azt mondom, érdemes viszonylag folyamatosan, mert jó nézni és hallgatni őket – és most már azt is tudjuk, hogy mentálisan jobb állapotba kerülünk tőle. 

További információkat ITT találtok a kutatásról.

Érdekességek a brit Nagy kerti madárfigyelésről ITT.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldala pedig ITT érhető el.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Linas Toleikis

Tóth Flóra