Íme, az emberi intelligencia nyolc fajtája – Neked melyik az erősséged?

–

Tisztán emlékszem, amikor általános iskolában kitöltettek velünk egy gyerekeknek való IQ-tesztet. Utána a szünetben mindenki az elért pontszámával hencegett, vagy éppen próbálta elsunnyogni, ha rosszabb volt a másikénál. Az érzés is megvan még, ahogy szorul össze a gyomrom az idegességtől és a félelemtől:

mi van, ha kevés pontot kapok, akkor én most buta vagyok?

A tesztben ugyanis olyan feladatok voltak, amikről már akkor tudtam, hogy nem nekem találták ki ezeket. Logikai és matematikai összefüggéseket kellett felismerni az ábrákon, majd kiválasztani, hogy a megadott minták közül melyik illik a sorba. Szétstresszeltem magam rajta, egyáltalán nem ment könnyen, untam is, és bár nem lett rossz a pontszámom – de nem is kiemelkedő –, úgy éreztem, olyan feladatok alapján akarják megállapítani, hogy mennyire vagyok intelligens, amikben egyáltalán nem vagyok jó.

Mindenki máshogyan intelligens

Ha akkor hallottam volna Howard Gardner többszörösintelligencia-elméletéről, valószínűleg nem izgultam volna halálra magam a teszt miatt.

Az IQ-tesztek ugyanis teljesen relevánsak – csak az emberi intelligencia egy, maximum két fajtáját mérik.

Gardner szerint azonban ennél jóval összetettebb a dolog, és nyolc különböző intelligenciaterületet nevezett meg 1983-as tanulmányában.

E szerint az emberek intelligenciáját nemcsak az IQ-tesztekkel mérhető logikai-matematikai intelligencia teszi ki, hanem még hét másik terület van, amivel mindannyian rendelkezünk, és egyénfüggő, hogy kinek melyik vagy melyek az erősebb(ek). Gardner példája jól mutatja, hogyan is van ez a valóságban: az intelligenciákat számítógépekhez hasonlítja, és azt mondja, mindenkinek megvan mind a nyolc, ezek pedig viszonylag függetlenek egymástól. Ha az egyik gép gyengébben teljesít, az nem befolyásolja a többit, és a másik még működhet átlagon felüli módon. Míg ha egyetlen intelligenciája lenne az embereknek, akkor az csupán egy számítógépet jelentene, ami vagy kiemelkedően, vagy átlagosan, vagy rosszul teljesít.

A kutatásokkal alátámasztott elmélet ma már széles körben elterjedt és elismert, és a pszichológia szempontjából fontos következménye van.

Eszerint ugyanis az intelligenciák alkotják az emberek intellektuális eszköztárát, és hacsak nincs valakinek súlyos agyi károsodása, akkor mindegyik intelligenciával rendelkezik.

Másik fontos eleme az elméletnek, hogy ezek az intelligenciák nem kőbe vésett, megváltoztathatatlan képességek, hanem nagyon is fejleszthetők.

A köznyelvben ezek megnevezése talán a tehetséghez vagy az adottsághoz áll legközelebb, és ha innen nézzük, a tanulmánynak jelentős oktatási vonatkozása is van. Talán mindenki ismeri a hal és a fára mászás esetét, aminek tanulsága, hogy az egyének képességeihez és tehetségéhez (adott fajta intelligenciájához) kell a mércét állítani, és fontos odafigyelni arra, hogy az igényeinek megfelelően tudja befogadni az információkat, végrehajtani a feladatokat. 

Na de mik is ezek az intelligenciafajták?

Ahogyan említettem, nyolcféle van belőlük, és nagyon sok mindentől függ, hogy kinek melyik a vagy melyek a domináns(ak), kezdve a genetikai meghatározottságtól egészen a környezeti hatásokig. 

1. Logikai-matematikai intelligencia

Mint már szó volt róla, ezt a fajta intelligenciát mérik az IQ-tesztek. Aki ebben erős, az könnyen eligazodik a számok világában, nem okoznak gondot neki az egyenletek, átlát bonyolult összefüggéseket, és fejlett a logikai gondolkodása. Jó a probléma-megoldó készsége, szeret stratégiai játékokkal játszani és kísérleteket végezni. Nem meglepő hát, hogy közülük kerülnek ki általában a tudósok, mérnökök, közgazdászok és elemzők.

2. Térbeli intelligencia

Akiknek ez az intellektusuk erős, jól tudnak a térben tájékozódni és azzal dolgozni. Két altípusa van, az egyik, akik a nagyobb terekkel tudnak „bánni”, ők azok, akik sosem tévednek el, könnyen kiismerik magukat nagyobb terepen is – közülük kerülnek ki általában a pilóták vagy a tengerészek. A másik alfajtába azok tartoznak, akik a kisebb terekkel bánnak jól, mint például a belsőépítészek vagy a sakkozók.

3. Interperszonális intelligencia

Azok az emberek, akiknek ez az intelligenciájuk a domináns, hatékonyan és könnyedén tudnak interakcióba kerülni másokkal, és nem esik nehezükre felismerni a társaik érzéseit, könnyen értelmezik azokat, és jól tudnak rá reagálni.

Számukra mi sem egyszerűbb, mint együttműködni másokkal, jó vezetők válnak belőlük, és pillanatok alatt átlátják az emberek közötti kapcsolatrendszereket.

Nem véletlen hát, hogy az ilyen egyének választják leggyakrabban az olyan szakmákat, ahol emberekkel kell foglalkozni, legyen az pszichológusi, tanári vagy coach-pálya.

4. Intraperszonális intelligencia

Valószínűleg sokan várjátok már, hogy mikor következik a felsorolásban az érzelmi intelligencia, de az a helyzet, hogy az EQ két intelligenciafajtából tevődik össze: az egyik az interperszonális, a másik pedig az intraperszonális. Ez utóbbi önmagunk megismerésének képességét jelenti, akinek domináns ez az intelligenciája, az könnyen felismeri a saját érzéseit, és képes tudatosítani magában, hogy azt mi váltotta ki. Tisztában van az erősségeivel és a gyengeségeivel, fokozottan figyel a belső „hangjára”. 

5. Nyelvi intelligencia

Akinek a nyelvi intellektusa kiemelkedő, az jól bánik a szavakkal, gazdag a szókincse és szeret szövegekkel foglalkozni – akár olvasás, akár írás formájában. Könnyedén tanul nyelveket, általában jó a helyesírása, és könnyen fejezi ki magát, kimagasló a beszédkészsége. Nem meglepő, hogy leggyakrabban közülük kerülnek ki az írók, költők, újságírók, de a színészek és a politikusok is.  

6. Testi-mozgáskoordinációs intelligencia

Akinek erős a testi-mozgáskoordinációs intelligenciája, annak erős a testtudata, aminek köszönhetően tisztában van a saját testének fizikai működésével és annak határaival.

Jól teljesít a különböző sportokban, könnyedén kifejezi magát a testével, és nem okoz gondot számára a különböző eszközök használata.

De közülük kerülnek ki azok is, akiknek jó a kézügyességük, nem véletlenül választanak ezek az emberek gyakran sportkarriert vagy valamilyen kézügyességet igénylő szakmát, mint például fodrász, asztalos, szerelő.

7. Zenei intelligencia

A magas zenei intelligenciával rendelkezők érzékenyek a ritmusra, jól le tudják követni azt, és képesek úgy énekelni, dúdolni dallamokra, hogy a hangok a helyükön vannak. Fogékonyak arra, hogy valamilyen hangszeren játsszanak, és a zeneszerzés, zenei előadás is közel áll hozzájuk, valamint megvan bennük az affinitás ahhoz, hogy a zenén keresztül fejezzék ki magukat.

8. Természeti intelligencia

Akiknek ez a fajta intelligenciájuk a domináns, azok képesek arra, hogy eligazodjanak a természet világában, könnyen felismerik és értelmezik a különféle természeti jelenségeket, képesek például a növényeket, felhőtípusokat megkülönböztetni egymástól. Szeretik az állatokat és a növényeket, jelentős érdeklődést mutatnak a téma iránt, és képesek is átlátni a mögötte álló rendszert. Igyekeznek minél több időt tölteni a természetben, kifejezetten otthon érzik magukat ilyen környezetben.

Ez tehát a Gardner-féle nyolcfajta intelligencia, amik az élet szinte minden területét lefedik. Ahogy már az elején szó volt róla, ezek minden emberben más-más mértékben vannak jelen,

így lehetséges például, hogy valaki kiemelkedő matematikai képességekkel rendelkezik, de a társas kapcsolatokban való eligazodás nehezen megy neki.

Vagy kifejezetten jó a beszéd- és íráskészsége, de minden küszöbben megbotlik, és még a saját otthonában is képes eltévedni – például ilyen vagyok én is.

Nektek melyik vagy melyek a domináns intelligenciátok? És melyek szorulnának fejlesztésre? Írjátok meg nekünk kommentben!

Forrás: ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Pict Rider

Dián Dóri