-

Kulcsfontosságú képességek

Annak van jövője, aki beszél nyugati nyelveket – cseng a fülembe a kilencvenes évek elején mantraszerűen hangoztatott mondat. Angol-német szakos egyetemistaként mintha hájjal kenegettek volna. Nagyot fordult azóta a világ és vele a diplomám értéke. Sőt, nemcsak fordult, de Thomas Friedman, amerikai publicista szerint a világ „laposodik”: a földrajzi távolságok könnyen áthidalhatók az internet segítségével, és a globális piacra ugyanúgy van esély belépni a Nagymező utcából, mint Shanghajból vagy Caracasból. De milyen képességre van igazán szükség a globalizálódó világban – akár külföldön munkát vállalóként, akár vezetőként? A közeljövő kulcskompetenciájára: kulturális intelligenciára.

Modern Bábel

Az informatikai apokalipszisnek jósolt 2000-es év szerencsére nem hozott világszintű számítógépes összeomlást, de az Y2K jelenséget vizsgáló csapat munkája során egy új képességre, egész pontosan annak hiányára figyeltek fel a kutatók: különböző országok jól képzett, tapasztalt szakemberei képtelenek voltak hatékonyan együttműködni. Ez mutatott rá a kulturális intelligencia (cultural quotient, azaz CQ) fontosságára.

A CQ annak a képességnek a fokmérője, hogyan hogyan tud valaki más kulturális, szakmai hátterű, eltérő közegben szocializálódott emberekkel együttműködni.

Persze, nem kell feltétlenül külföldre menni ahhoz, hogy valakinek szüksége legyen CQ-ra, hiszen különböző szakmák, szervezetek, etnikai csoportok között is léteznek kulturális különbségek, elég csak egy IT-céghez csöppent bölcsészre vagy egy vidéki kisvárosból budapesti elitgimnáziumba kerülő diákra gondolni.

Kulturális rugalmasság

Mi az oka annak, ha valaki Magyarországon magas érzelmi intelligenciáról, jó kapcsolatteremtő készségről tesz tanúbizonyságot, mindezt mégsem tudja alkalmazni egy angliai munkahelyi közegben? Miért tűnik a munkatársak véleményét kikérő amerikai vezető gyengének az autokrata vezetéshez szokott kínai alkalmazottaknak? Miért maradnak benne sokan a saját nemzeti „buborékukban” külföldön? A válaszok a CQ négy komponense között keresendőek. A kulturális intelligencia nem pusztán ismeretanyagot jelent egy adott kultúráról, sokkal inkább egy bármely kultúrában alkalmazható képességet, amelynek hajtóereje a belső motiváció, eltérő gondolkodásmódok iránti érdeklődés, más kultúrák megértése iránti vágy. Erre épül a kognitív komponens, amely különböző értékrendszerek, viselkedési minták ismeretét jelenti. A metakognitív szinten lévők képesek a másik szemszögéből látni dolgokat, figyelni és tudatosítani saját viselkedésüket, és annak kultúra adta jellegzetességeit. Hozzáadott értékként ez a szemlélet egyúttal a merev gondolkodási sémák feloldását is kiváltja. A magatartási komponens pedig azt mutatja, hogy az illető képes-e megfelelő verbális, non-verbális eszközöket használni, nemcsak birtokában van a tudásnak, de rendszeresen alkalmazza is azt.

Kalandok egy kozmopolita irodában

A kilencvenes években felvázolt jövőképem realizálódott, majd egy éles kanyart vett: Amerikába költöztem. Magabiztosan, folyékony angol nyelvtudással, amerikai cégnél, külföldi vezetők mellett szerzett több éves tapasztalattal és az új kultúrára nyitottan indultam neki az Újvilágnak. A munkahelyemen igazi bábeli zűrzavar volt amerikai, vietnami, kolumbiai, holland, francia és sok más nemzetiségű munkatárssal együtt dolgozni.

Erős szervezeti kultúra mellett is napi kihívást jelentett egymás gondolkodásmódjának megértése és az eltérő munkamódszerek összehangolása.

Amíg nekem a dél-amerikai kolléganőm munkastílusa tűnt kissé ráérősnek, addig az enyémet a hipergyors és hatékony munkavégzéshez szokott szingapúri kritizálta. Japán főnökünk tekintélyt követelő megjegyzései visszatetszést keltettek európai kollégákban, miközben thai munkatársaink kérdések nélkül követték utasításait, sőt, japán hagyományok szerint alázatosan töltötték neki vacsora alatt a rizspálinkát. Új mentális keretet kellett megalkotni annak megértéséhez, mi az, ami elfogadott és mi nem, milyen verbális és non-verbális eszközök viszik előre a munkát. Időigényes volt megismerni és összecsiszolni mindezt, de megérte!

Így fejlesztheted magad

Persze nem kell megijedni! A jó hír, hogy a kulturális intelligencia fejleszthető – olvasással, utazással, és leginkább hosszabb távú külföldi munkával, tanulással. Bárhogy is lát neki valaki, az biztos, hogy ezen az úton az ember tudatosítja saját normáit, megérti kulturális hátterű és személyes indíttatású cselekedeteit, megismeri más kultúrák értékeit. Hozományként kap egy nagy adag önismeretet, és megérti, hogy a kultúra hogyan befolyásolja viselkedését, gondolkodásmódját.

Sokszor eszembe jutott kedvenc idézetem Konfuciusztól: „Minden ember egyforma, csupán szokásaik mások.” Talán nem is sejtjük, hogy ezek az eltérő szokások mekkora falat emelnek emberek közé, amely csak nyitottsággal bontható le. De egyértelműen megéri!

Trembácz Éva Zsuzsa

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/Lucky Business

 

 A szerző legújabb könyve Túró Rudi pálcikával címmel néhány hete jelent meg. Erről és korábbi Amerika! Visszaintegetsz című kötetéről Éva szerzői Facebook-oldalán találsz információkat. KATT IDE!