Esküvő utáni depresszió: így kerülhetünk padlóra akkor is, ha tökéletes volt a nagy nap
Az elmúlt pár évben a baráti társaságunk belépett abba a korba, amikor a nyarak megkerülhetetlen eseményeivé váltak a lagzik. Egy ideje már tartja magát szezononként az átlag havi egy esküvő, a rekord mégis azé a barátnőmé, aki idén hat menyegzőre volt hivatalos. A legtöbb esetben a forgatókönyv nagyjából ugyanaz: hónapok, esetleg évek telnek el az esküvő szervezésével, az utolsó hetekben a jóleső izgalmat felváltja a stressz, végül pedig minden tökéletlenség és baki ellenére egy hatalmasat bulizunk azokkal, akik a legtöbbet jelentik számunkra. Ám hiába kíséri mámoros boldogság a nagy napot, mégis tapasztalható, hogy a pár tagjai lehangoltnak érzik magukat az esküvő után. Mózes Zsófi írása.
–
A post-wedding blues, vagyis az esküvő utáni lehangoltság bizony létező jelenség
A hasonló hangzás ellenére ez az állapot nem hasonlítható össze a baby blues-zal, vagyis a szülés utáni depresszióval. Az esküvőt követően inkább a csalódottság, a lehangoltság, vagy az „ennyi volt, vége?” érzése uralkodik el az emberen.
Kicsit olyan ez, mint a karácsony. Ott van a sok készülődés, az ajándékok miatti izgatott várakozás, a díszítés, a főzés és a rég nem látott családtagok látogatása. Aztán december 26-án délután a távoli rokonoknak becsomagoljuk a néhány szelet maradék zserbót, a gyerekek kibontják az utolsó ajándékokat is, és kész. Takarítani kell, újra készülni a munkára, és akaratlanul is eszünkbe jutnak a hosszú téli hónapok, amik még előttünk állnak. Nem is csoda, ha egy kicsit mind elszomorodunk!
Bizonyos mértékű lehangoltság teljesen normális a nagy nap után – a kérdés csak, hogy mihez kezdünk vele
Allison Scott és Laura Stafford kutatók azt vizsgálták, hogy mi vezet az esküvő utáni lehangolt állapothoz. A felmérés során a megkérdezett nők mindegyike arról számolt be, hogy az esküvő után unatkozott, hiszen korábban minden idejüket és energiájukat a nagy nap megtervezésébe fektették, ezt követően pedig nem igazán tudták, mihez kezdjenek. De az unalom nem feltétlenül jelentette, hogy lehangoltak voltak. Néhányan a válaszadók közül elismerték, hogy egy kicsit unatkoztak ugyan, de nem érezték magukat különösebben szomorúnak. Más nők viszont amellett, hogy egykedvűek voltak, lehangoltnak is érezték magukat.
Felmerül tehát a kérdés: mi a különbség a két csoport tagjai között?
Scott és Stafford arra jutottak, hogy míg a lehangolt arák az esküvőjüket tekintették végcélnak, a boldog menyasszonyok, illetve immár feleségek mindebben egy új fejezet kezdetét látták.
Így, miközben mindannyian egy kis esküvő utáni csalódottságot éltek át, voltak, akik elkezdtek életük következő fejezetére összpontosítani. A lehangoltságtól szenvedő asszonyok azonban bizonytalanok voltak a céljaikat illetően, most, hogy véget ért a nagy esemény, amire annyit készültek. Ők arról számoltak be, hogy az esküvő után tapasztalt tétovaság az életük más területeire is átterjedt: bizonytalannak kezdték érezni magukat a kapcsolataikban, sőt néhányan még a saját identitásukat illetően is. Annyira koncentráltak a nagy napra, hogy bele sem gondoltak, mi fog utána történni.
Az esküvő óriási nyomást helyezhet a párra
„Minél nagyobb a nyomás és az elvárások, annál nagyobb lehet a csalódás” – fogalmazott Jocelyn Charnas pszichológus a The Washington Post cikkében. Szerinte az első és legfontosabb lépés az esküvő utáni lehangoltság elkerüléséhez, ha felismerjük és elfogadjuk, hogy a nagy nap után bizony egy kicsit magunk alatt leszünk majd.
A pszichológus hangsúlyozza, hogy a pároknak érdemes számolniuk a tervezgetés ideje alatt megtapasztalt mámor utáni lehangoltsággal, ezen pedig a készülődés miatti stressz sem segít.
Gyakran használjuk ugyanis az esküvőszervezést ürügyként arra, hogy más, esetleg szorongást kiváltó dolgokat figyelmen kívül hagyjunk, és csak akkor szembesülünk ezekkel, amikor túl vagyunk a nagy napon.
Ilyen stresszfaktor lehet egyébként a lagzi anyagi vonzata is: azok a menyasszonyok és vőlegények ugyanis, akik maguk fizetik az esküvőt, még az esemény okozta kábulatban kénytelenek szembenézni valósággal, vagyis a rendezendő számlákkal.
A jegyespár is csak egy pár
A tökéletes esküvő reményében a készülődés során a párok többsége hajlamos mindent alávetni a szervezésnek. A szakember szerint épp emiatt tudatosan kell időt szakítani arra, hogy kizárják a tudatukból a lagzit, és olyasmikkel foglalkozzanak, amik emlékeztetik őket arra, hogy milyen érzés párként élni – anélkül, hogy egy közelgő esemény nyomásával küzdenének. Köztes megoldás lehet, ha az esküvőszervezésről átkerül a hangsúly a házasélettel, a közös jövővel kapcsolatos tervek és elvárások megbeszélésére.
Ha viszont még hónapokkal a nagy nap után is tart a lehangoltság, érdemes szakemberhez fordulni.
Az esküvő utáni depresszió általában szituációs – tehát történt valami, ami a lehangoltságot eredményezi –, de ha hónapokkal később is jelen van az állapot, foglalkozni kell azzal, hogy milyen veszteség ért minket az esküvő során (vagy azzal párhuzamosan), szemben azzal, hogy mit nyertünk vele.
Ilyenkor a probléma ugyanis túlmutat az esküvőn. Ha az állapot súlyos formában jelentkezik, akkor nagy eséllyel mögöttes, és esetleg már korábban is fennálló problémáról van szó, amivel mindenképp muszáj foglalkozni.
A következő közös cél
Ha pedig a pár tagjai köszönik, szuperül vannak, de hiányzik a közös készülődés és izgalom, a nagy napot követően új célokat vagy terveznivalót tűzhetnek ki maguk elé – például egy nagyobb utazás megszervezését. És ha a nászútról visszatérve lehangoltabbnak érzik magukat, csak semmi pánik: Krajnyik Cinti EBBEN a cikkben már összeszedte, mit tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük a vakációt követő bluest.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Obradovic
