Ó, IÓ, vakáció utáni depresszió – Miért vagyunk magunk alatt a szabadságunk után?

–

Nem kell brit tudósnak lenni ahhoz, hogy tudjuk, a szabadság, a nyaralás – legyen az akár csak egy hosszú hétvége belföldön – energiával és élményekkel tölt fel, jobb kedvre derít, segít mozgásban tartani a képességünket, hogy rácsodálkozzunk új dolgokra (ami egyesek szerint a fiatalság kulcsa egyébként), jobb lesz tőle a közérzetünk, egyszerűen sokkal vidámabbakká válunk. De akkor hogyan lehetséges mégis az, hogy a hazatérés után egyből úgy érezzük, kedvetlenek, szomorkásak, motiválatlanok vagyunk, és semmi kedvünk az élethez? Ráadásul ez a fajta melankolikus hangulat nemcsak utazások után, hanem az ünnepi, karácsonyi időszak után is könnyen ránk törhet.

Az agyunk folyamatosan lóvá tesz minket

Ne gondoljuk, hogy ez a fajta rossz hangulat eltúlzott színjátszás, a tünetek akár súlyos szorongás, étvágytalanság, alvászavar, alacsony energiaszint, ingerlékenység, összpontosítási nehézség formájában is megjelenhetnek, bár a klinikai depresszióval ellentétben ezek rövidebb ideig fennálló panaszok. Egyelőre viszonylag kevés kutatás folyik a témában, a szakértők egyöntetű álláspontja, hogy a jelenséget az adrenalin hiánya okozza. Dr. Eileen Kennedy-Moore klinikai pszichológus szerint a stresszhormonok hirtelen visszaesése egy-egy utazás, vagy akár bármilyen nagy örömteli esemény után a biológiai és pszichológiai jóllétünket is befolyásolhatja.

Másrészről megjelenik a kontraszthatás, ami a kognitív torzítás egy fajtája, amikor az ítéletalkotásunk módosul a korábbi tapasztalataink függvényében.

Ez lehet pozitív és negatív is, például könnyebbnek ítélhetünk egy súlyt, ha előtte nagyon nehezet emeltünk, de az átlagos hétköznapok végtelenül szürkének tűnhetnek néhány eseménydús és izgalmakkal teli nap után. Érdekesség, hogy még ha a nyaralás vagy a karácsonyi szünet nem is telt teljesen fesztelenül és vidáman, az agyunk akkor is képes becsapni minket, és úgy érzékelni, hogy a kiszakadás még így is fényévekkel jobb, mint a monoton hétköznapok, ennek hatására tehát aránytalanul egyhangúnak és szürkének érezhetjük a szokásos, normális életünket.

Egyszerűen fogalmazva, a hazaérkezéskor ugyanazt az érzelmi díjat kell megfizetnünk a legfantasztikusabb és a legrosszabb nyaralásunkért is.

Dr. Melissa Weinberg, wellbeingre (magyar megfelelője a még kevésbé használt jóllét) és teljesítménypszichológiára szakosodott kutatási tanácsadó és pszichológus a The New Daily című folyóiratban úgy fogalmazott, hogy bár kissé ironikus, de a képesség, hogy az agyunk minden egyes nap becsap minket – mint amikor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az igazán rossz dolgok velünk úgysem történhetnek meg –, valójában a jó mentális és pszichológiai működést jelzi. 

Mit tehetünk ellene?

Már az indulás előtt érdemes néhány óvintézkedést megtennünk annak érdekében, hogy ne akarjunk azonnal felvágni az ereinket, ahogy megérkeztünk a nyaralásból. Takarítsunk ki, legyen tisztaság és rend a lakásban, ahova szívesen érkezünk meg, és szervezzünk előre valami olyan programot, ami miatt várakozással tölt el minket a hazatérés. Ennek nem kell költséges eseménynek lennie, hiszen a nyaralás általában mindenkinek a pénztárcáját megterheli, de akár egy baráti találkozó, egy filmnézés is eltölthet minket izgalommal. Ezen felül a nyaralás alatt elfogyasztott ételek és alkohol mennyisége is befolyásolhatja a kedélyállapotunkat, ugyanis ha napokig dorbézolunk, könnyen válhatunk lehangolttá, hiszen az alkohol közismert depresszáns, de az egészségtelen ételeket is számos alkalommal hozták már összefüggésbe a rossz hangulattal. Lehetőség szerint

igyekezzünk úgy tervezni a szabadságunkat, hogy az utazás után legyen egy napunk még otthon pihenni,

akklimatizálódni, kipakolni, mosni, bevásárolni, kicsit ráhangolódni a következő munkahétre, visszarázódni. Próbáljunk meg eleget aludni – sajnos a jetlag tovább ronthat a kedvünkön – és mozogni. Időről időre érdemes visszanézni a vakáció alatt készült fotókat, rápillantani a hűtőre kitett mágnesre vagy képeslapra, és feleleveníteni az utunk legszebb pillanatait, ezzel is életben tartva az emlékeket, mert sajnos azok könnyen halványulnak, még az igazán élénkek is. Az is sokat segíthet, ha amint lehet, kijelöljük a következő úti célunkat, amire készülhetünk, amit tervezgethetünk és várhatunk, bár ez a Covid sújtotta időkben nehezebb, mint valaha, de legyünk optimisták, főleg ezen a szép, hosszú hétvége utáni hétfőn.

Krajnyik Cintia

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Tetra Images