Ezért érzed azt, hogy felőrölnek a hétköznapok – Beszéljünk még a szellemi terhek megosztásáról!
Amikor ezeket a sorokat olvassátok, kedd reggel van, mostanra már nagyjából kipihentem a hétvégét. Igen, a hétvégét, ami elvileg a pihenésre szolgál. Szerintem ezzel a gondolattal a legtöbb kisebb-nagyobb gyereket nevelő szülő könnyen tud azonosulni. Nagyon sok családon ez a két nap csak úgy átrobog: családi konfliktusok rendezése, nemszeretem, halogatott háztartási feladatok teljesítése, plusz mosás, főzés, pakolás folyik végtelenítve. Tudom, hogy a gyerek nélkül élő pároknál is okoz konfliktust a háztartásvezetés és a láthatatlan szellemi feladatok megosztása, de úgy érzem, a gyerekes családoknál nagyon nehéz szétszálazni a kötelezettségeket, és esetleg egy új, jobban működő rendszert felépíteni. Ebben segít Palágyi Kata tanácsadó pszichológus „mentális terhelés listája” és gondolatai. Tóth Flóra írása.
–
Az a baj, hogy a legtöbb párkapcsolatban a munkamegosztás csak úgy megtörténik
A mentális munkamegosztásról, érzelmi munkáról korábban is írtunk, talán már nem kérdés, hogy fejben tartani dolgokat, kitalálni a menüt, az ajándékot, a programot igenis sokszor fárasztó kötelesség.
Mindenkibe beivódik a minta, amit gyerekként otthon lát, ám az elmúlt évtizedekben óriási változások történtek körülöttünk. Miközben (remélhetőleg) egyre kiegyenlítettebb az otthoni feladatok megosztása, a feladat is egyre több.
Ma már nem úgy választunk ki például dolgokat, hogy a legelérhetőbb, legegyszerűbb megoldást keressük, hanem a LEGJOBBAT akarjuk, és erre nem sajnáljuk az időt (pedig szerintem néha nem ártana).
Ez rengeteg energiát vesz el, én úgy látom, hogy elsősorban a kisbabás, gyerekes családoknál, ahol egy teljesen új terület nyílik minden értelemben, ami rengeteg választással jár, a nevelési elvektől az olyan hétköznapi dolgokig, mint a ruhák vagy ételek. Ha nem ültünk le korábban megbeszélni a párunkkal, hogy ki mit vállal a fizikai és szellemi feladatokból, akkor talán fel sem merül, hogy egy-egy nagyobb változás esetén újratárgyaljuk a helyzetet. Pedig kellene.
„Egy család működtetése olyan, mint egy kisebb cégé”
– mondja Palágyi Kata. Éppen ezért, igenis le kellene ülni és meg kellene határozni, hogy kinek mi a feladata. Ehhez segítség lehet a pszichológus szakértő által (követői és anyukacsoportok segítségével összeszedett) nagy mentális terhelés lista. Amihez magyarázó videót is készített, mert természetesen ezt a listát lehet rosszul használni – például arra, hogy egymásra mutogassunk, hogy mennyi feladatot végzünk mi, és milyen keveset a másik.
Ha esetleg még vannak bennetek kérdések, hogy pontosan mit is takar ez a szókapcsolat, Palágyi Kata listája alapján, – a teljesség igénye nélkül – összeszedtem a legfontosabb területeket.
- Hivatalos ügyek intézése (a pénzügyi tervezéstől a csekkek befizetésén át a mindenféle ügyintézésekig)
- Egészségügyi ügyintézések (gyógyszerek, vitaminok, vizsgálatok, gyerekek esetében védőnői alkalmak, oltások követése és kézben tartása)
- Családi étkezésekkel kapcsolatos feladatok (a menütervezéstől az alapanyagok számontartásáig)
- Pici gyerek(ek)kel kapcsolatos feladatok (holmik kiválasztása a legapróbbtól a legnagyobbakig, fejlődési állomások nyomon követése, nevelési nehézségek kezelése, olyan apróságnak tűnő dolgok, mint a körömvágás, hajmosás, hajvágás fejbentartása és intézése)
- Gyerek(ek) intézményi ügyei (az óvoda- és iskolaválasztástól kezdve a beiratkozáson át a szükséges benti holmik követéséig a levelezőlisták olvasásán túl számtalan váratlan megoldanivaló helyzet)
- Gyerek(ek) iskolán kívüli programjai (a kitalálástól a logisztikán át a vele járó ügyintézésig)
- Otthoni családi ritmus (az ünnepektől a hétköznapi logisztikán át a családtagok „hol van a…?” kérdéseinek megválaszolásáig minden beletartozhat)
- Szórakozással, utazással kapcsolatos feladatok (a „mikor?”, „hova?”, „miből?” kitalálása)
- Textilmenedzsment (a mosás-pakolástól a beszerzésig, téli-nyári váltások és egyéb aktuális ruhaügyek)
- Családi kapcsolatok ápolása
- Otthon karbantartása
Ezeket a feladatokat, ügyeket, intézendőket mind napi szinten tartjuk fejben, találjuk ki, tervezzük újra, gondoljuk át, és a legtöbb családban sokszor egymással párhuzamosan, egymás mellett elbeszélve, nem kimondva, hogy melyik kis részfeladat, kitalálnivaló kinek a felelőssége alapvetően. Hát csoda, ha elfáradunk?!
Tény és való, hogy a társadalmi örökségünk révén nagy az esély rá, hogy a legtöbb családban a nő sokkal több tételt pipálhatna ki. De nem a pipálgatás a lista célja. Hanem a párbeszéd, a szorongás enyhülése.
Palágyi Kata azt mondja,
amikor valami problémánk van, és emiatt már eleve feszültek vagyunk, nagy az esély arra, hogy úgynevezett pontlátás alakul ki, tehát nagyon kicsi a fókuszunk.
Miközben az, hogy nekünk valami nehéz, nem zárja ki, hogy a másiknak is legyen nehézsége, akár ugyanazzal a dologgal kapcsolatban is. Az is megtörténhet, hogy ketten stresszelünk és gondolkozunk egy probléma két aspektusán (például a teljesen hétköznapi bevásárlás esetén az egyik fél azon, hogy mit kellene venni, a másik meg azon, hogy elég lesz-e a pénz).
Vegyük elő a listát, és menjünk végig rajta
A teljesség igénye nélkül olyan pontok vannak a listán, mint „textilmenedzsment” (kinőtt ruhák válogatása, sportruházat mosása, téli-nyári cuccok elpakolása…), az egészségügyi ügyintézés vagy a család hivatalos ügyeinek menedzsmentje (beleértve a pénzügyi tervezést). Ezeknél a feladatoknál nagyon fontos, hogy ne csak a tevékenységet, hanem a fejbentartást, tervezést, előkészítést is vegyük számításba, és ne teremtsünk olyan helyzetet (ami egyébként az ad hoc jellegű felosztásoknál gyakran teremtődik, és nagyon sokszor konfliktusforrás), hogy a feladat egyik részét átadjuk a másiknak, de mi maradunk a felelősök, ezért tulajdonképpen mindenki stresszel a dolgon: mi azért, hogy a párunk megcsinálja-e, ő meg azért, hogy miért b.szogatjuk.
A „nemszeretem” típusú feladatokat együtt is lehet csinálni,
ez nálunk például nagyon sokat segített. Csak éppen azzal a mellékhatással jár, hogy mivel hétvégén tudunk mindketten időt szánni rá, így még kevesebb a pihenés. Szerintem sokkal jobb kicsit fáradtan, de az el nem végzett, nem tudjuk, kihez tartozó feladatok stressze nélkül indítani a hetet.
Palágyi Kata egyébként azt javasolja, hogy üljünk le, és – a korábbi céges példához visszatérve – tartsunk egy megbeszélést a párunkkal a lista mentén arról, hogy kinek mi a feladata, ki mit vállal szívesebben. Amikor pedig valami változás következik be, érdemes időt szánni az újratárgyalásra is.
Azt már én teszem hozzá, hogy érdemes egy-egy válságstábot összehívni az olyan időszakos feladatokhoz, mint a gyerekek nyári szüneti elhelyezése például. Nálunk most ez a következő nagyobb stresszcsomópont (már van táblázatunk, szintén a hétvégén készült).
Ti hogy álltok a mentális terhek megosztásával?
Tóth Flóra
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/DGLimages