Azok a csodálatos statisztikák!

Amikor sportolókról készít portrét az ember, könnyű a számok bűvöletébe kerülni. Anitának ráadásul hihetetlen mutatói vannak.

233-szor volt válogatott, összesen 1111-szer talált a kapuba.

A Bajnokok Ligájában is elképesztő számokkal zárt: 186 meccsen nem kevesebb mint 1016 gólig jutott. Volt olyan szezon (2011/2012), amikor 16 mérkőzésen 133 gólt dobott. Ez találkozónként 8,31-es gólátlagot jelentett a klubcsapatok legerősebb sorozatában! Csak a Final Fourokon (a BL négyes döntőiben) 57-szer volt eredményes. De az NB I-es összecsapásokon sem volt rest: 2007-ben például egymaga 18 gólt varrt be egyszer a Debrecennek, 17-et pedig a Fradinak (nézzétek el nekem, hogy felemlegetem).  

De ezek bizonyos értelemben csak számok 

Semmit sem mondanak arról, hogyan érte el Görbe ezeket a találatokat. Az adatok hallgatnak a csodálatos cunderekről, a szemtelen egészpályás gólokról, a talpról eleresztett bombákról vagy a magabiztos hetesekről. Semmit nem árulnak el azokról a bravúros megoldásokról sem, amikor, mondjuk, ziccerben ejtette át a kapus feje fölött a labdát, alulról indítva a mozdulatot. Olyan pillanatok voltak ezek, amikor még a sokat látott férfi kommentátorok hangja is el-elcsuklott. Rólunk, nézőkről nem is beszélve: mi egyenesen tomboltunk a lelátókon, vagy rekedtre ordibáltuk magunkat a tévé előtt (hozzám egyszer átjöttek a szomszédok, hogy mi ez a hangzavar).   

Ráadásul a gólerősség – bár gyakran hivatkozunk rá –, közel sem minden, pláne egy irányító esetében. Görbe hihetetlenül érezte a társait a pályán: nem is feltétlenül kellett látnia őket ahhoz, hogy tisztában legyen a mozgásukkal, vagy elővételezze a pozíciójukat.

Sokszor passzolt úgy, hogy direkt másfelé nézett, vagy a saját háta mögött adta át a labdát. Ilyenkor éreztük azt, hogy varázsol. 

Elbírni a tehetség súlyát

Mára a Görbicz-mitológia részévé vált az a történet, amely szerint Róth Kálmán figyelmét egy kollégája hívta fel a garázskapura lábbal lövöldöző kislányra. Hiába fociról volt szó, Róth – vagy ahogy a tanítványai hívták, Kálmán bá’ – hamar felfedezte a tehetséget a tízéves gyerekben. A nevelőedző így nyilatkozott a Nemzeti Sport újságírójának, Ballai Attilának a kezdetekről:

„Azonnal kitűnt, hogy Görbe mindenben, kidobózásban, fogóban is vezéregyéniség. Szervezte a játékot, megmondta, ki hova álljon, persze magát tette a kulcspozícióba. Hihetetlenül elkötelezett volt a kézilabdázás iránt, egyetlen edzést, mérkőzést ki nem hagyott, az idősebbek összes korosztályos meccsén is ott volt. Teljesen belehabarodott a sportágba. Nem volt könnyű kezelni, hogy a látásmódja, a helyezkedése, a megoldásai messze túllépték a társai tudását. Hozott olyan döntéseket, amelyekben én megláttam a klasszisát, de akinek a labdát adta, az reagálni sem volt képes.

Nyugodtan állíthatom a kollégák nevében is, nagyon sok mindenhez, amit Anita tudott, semmi közünk sem volt.”

„Szinte az egész pályafutásomat neki köszönhetem, tőle kaptam az alapokat” – jelentette ki Róth Kálmánról Görbicz Anita még egy 2006-ban készült Magyar Narancs-interjúban. Kálmán bá’ egyébként osztályfőnöke is volt Görbének: a Balázs Béla Általános Művelődési Központ a kézilabda-utánpótlás országosan is kiemelkedő helyszíne volt akkoriban, olyan sztárok nevelkedtek itt, mint Pálinger Katalin vagy az Iváncsik-fivérek (akiktől cunderezni tanult Görbe). Róth Kálmán jelentősége talán abban is állt, hogy nemcsak szakmailag, hanem emberileg is egyengette Anita útját, aki kiskamaszként saját bevallása szerint a legtöbb stikliben benne volt. A szülei mellett Kálmán bá’ is rajta tartotta a szemét. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Görbicz Anita (@gorbicz_anita) által megosztott bejegyzés

Hátrányból előnyt kovácsolni

Görbe különleges jelenség volt a pályán, törékeny testalkatával kitűnt a megtermett átlövők közül. Bár azt is rögtön tegyük hozzá, a törékenység ebben az esetben azért relatív: élsportolóként Anita természetesen rendkívül atletikus volt. „Hosszú alkarja van, különleges, robbanékony, gyors izomzattal rendelkezik, amivel a lövéseknél, hajító mozdulatoknál óriási előnyben van. Nagyon kevés nőnek van hasonló alkata” – mondta róla még 2013-ban Pincési Lászlónak és Ujlaky Istvánnak, az akkori Origo munkatársainak Mocsai Lajos, a női válogatott egykori szövetségi kapitánya.  

 

A szakember szerint még két tényező emeli Görbét az átlag fölé ebben a sportágban. Egyrészt az, hogy remekül tájékozódik a pályán, kimagasló a periferikus látása és az improvizációs készsége, valamint gyorsan képes jó döntéseket hozni. Másrészt az intuíció, a rendkívüli „előérző” képessége az, ami sokat nyom a latba. „Ilyennel csak a legnagyobbak rendelkeznek” – összegezte véleményét Mocsai. 

Anita több nyilatkozatában beszélt arról, hogy a méret- és erőbeli hátrányait fineszes megoldásokkal, különböző trükkökkel, illetve a lövőrepertoárja folyamatos bővítésével igyekezett ellensúlyozni. Összességében élvezte a közönség előtti szereplést, élesben is törekedett arra, hogy megmutassa, mit tanult. Mi pedig rendkívül hálásak voltunk ezért.

Görbe játéka nemcsak eredményes volt, hanem szórakoztató is, sőt, kifejezetten esztétikus. De mit is jelent a szépség a sportban? A mozdulok eleganciáját? A társakkal való összhangot? Vagy azt, hogy valaki mélyen rezonál a mérkőzés ritmusára, és váratlan húzásokkal pillanatok alatt képes tempót váltani? Nem tudom, de őt ez mind jellemezte. 

A junior vébén láttuk először játszani

2001 nyarán kézilabdalázban égett a város. Pápával és Győrújbaráttal közösen olyan kaliberű utánpótlás-eseménynek adott otthont Győr, amire korábban nem igazán volt példa. Addigra már hallottam Anitáról. Apukám orvosként közreműködött a helyi sportéletben, eljárt ügyelni különböző rendezvényekre, sok emberrel beszélgetett. Lehetett tudni, hogy van itt egy kimagasló tehetség, akitől sokat várnak, akire külön érdemes odafigyelni. Apukám kivitt minket a testvéreimmel a vébé meccseire, és persze nemcsak Görbét, hanem az egész válogatott csapatot azonnal megszerettük. 

Hihetetlen élmény volt élőben, a kapu mögül követni a lányok menetelését. Lendületesen küzdöttek, és meg sem álltak a döntőig. Ott aztán volt egy jókora megtorpanás, a 44. percre már 24:15-re vezettek az oroszok. Ekkor azonban (újra) feltüzelték magukat Görbiczék, és hősies módon feljöttek 28:27-re. Végül sajnos nem tudtak egyenlíteni, az ellenfél dobta az utolsó gólt. Bár volt tere a csalódásnak, egyvalami mindenképpen megerősítést nyert: ezek a sportolók sokra voltak hivatottak, fényes jövő állt előttük. 

A 2012-es Női kézilabda-Európa-bajnokságon - Forrás: Getty Images/Srdjan Stevanovic

Mélységek és magasságok

Görbe alig húszévesen, 2003 nyarán már vezéregyénisége volt a horvátországi világbajnokságon ezüstérmet szerzett magyar csapatnak, ráadásul a torna legjobb irányítójának választották. Bár mai fejjel visszatekintve azt is tudjuk, ez lett Anita legfényesebb érme a válogatott színeiben, kezdetben nehéz volt örülni az eredménynek. A lefújás előtt kábé hat perccel ugyanis 26-20-ra vezettek a lányok Franciaország ellen, de a hajrára teljesen elfáradtak. Anita az utolsó magyar támadásnál lőtt ugyan egy szabályos gólt (ezt később a franciák is elismerték!), a bírók mégsem adták meg találatot. Görbe ezután eladta a labdát, és hetest, illetve piros lapot érő módon szabálytalankodott. Az ellenfél ezzel az időntúli hetessel egyenlített ki, a hosszabbításban pedig három góllal győzött. 

Szerencsétlen dolog volt, és Anita, aki az egész tornán remekelt, mindent megtett a sikerért, illetve a legfontosabb gólt is belőtte (amit érvénytelenítettek), eleinte vigasztalhatatlannak tűnt, legalábbis a róla készült fotókon, amelyek bejárták a sajtót. De a nagy sportolók egyik ismérve, hogy felállnak a hibák, kudarcok, igazságtalanságok után. Ezt tette Görbe is, aki 2005-ben világbajnokságon, 2004-ben és 2012-ben pedig Európa-bajnokságon ért el harmadik helyezést.

2005-ben pedig elképesztően rangos elismerést kapott: a világ legjobb női kézilabdázójává választották. 

Ötkarikás játékok

Görbicz két olimpián is szerepelt: 2004-ben Athénban és 2008-ban Pekingben. És hát milyen érdekes a sport, mennyit számítanak az előzetes elvárások… Míg az athéni ötödik hely a zágrábi ezüst után csalódást jelentett, addig a pekingi negyedik helyet a szurkolók nagy része már bravúrként élte meg. Utóbbinál extra izgalmat jelentett, hogy a kiutazás előtti napokban Anita véletlenül forró olajjal öntötte le a lábfejét, így mindenki aggódott, mi lesz vele, fog-e tudni játszani: olyan égési sérüléseket szerzett, amelyek gyógyulási idejét hetekre becsülték. 

Ehhez képest Görbe két számmal nagyobb cipőt húzott, és fantasztikusan játszott rögtön az első meccsen, a svédek ellen. Egyszerűen semmi sem állíthatta meg, hétszer is betalált a kapuba! Én 22 éves voltam ekkor, emlékszem, a barátaimmal nyaraltam a Balatonon, és vagy nem feküdtem le buli után, vagy hajnalban keltem, hogy buzdíthassam a csapatot. Imádtam szurkolni nekik. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Görbicz Anita (@gorbicz_anita) által megosztott bejegyzés

Felépítettek köré egy csapatot

Érdekes megnézni azt a folyamatot, miként vált az ETO a kézilabdázás fellegvárává – nemcsak hazai viszonylatban, hanem világszinten is. Az 1980-as években még csak döcögött a női szakosztály, amelyet Vanyus Attila leleményes módokon igyekezett életben tartani. Ő volt a műjégpályát, a vidámparkot, a Magvassy-csarnokot és az állatkertet is működtető központ vezetője. A Nemzeti Sportnak, Ballai Attilának adott beszámolójából kiderül, milyen trükkökhöz folyamodott, hogy talpon tudjanak maradni.  

 

„Jó lehetőséget kínált erre az állatkert, az utazásainkat rá tudtuk terhelni. Például a jászberényi állatkertnek kormoránokat szállítottunk, a városból igazoltuk le Kiss Csillát a jobb szélre, majd visszafelé barnamedvét hoztunk a furgonban. Berakás előtt elaltatták, de Budapesten, a Lánchíd közepén felébredt, és elkezdte rázni a rácsot. Kétségbe voltunk esve, hogyan érünk így haza, végül kibírta hazáig. Egy másik alkalommal a Börzsönybe mentünk kígyóméregért, közben pedig Miskolcon leszerződtettük Nagy Anikót” – mesélte Vanyus, akit azóta a Győri Audi ETO KC örökös tiszteletbeli elnökének választottak.

Bár Anitát a legsikeresebb csapatok és edzők is megpróbálták külföldre csábítani, a játékos a klubhűség szimbólumaként vonult be a sporttörténelembe.

Gyerekkorától kezdve az ETO volt az élete, soha nem játszott máshol. Természetesen ahhoz, hogy maradni tudjon, rengeteg ember elkötelezett munkájára volt szükség: szakvezetők, edzők, egészségügyisek, adminisztrátorok, és még sok-sok, kívülről nem is feltétlenül látható ember dolgozott azon, hogy megteremtse számára, illetve a csapat számára a megfelelő körülményeket. 

Fontos fejlemény volt a régióban, hogy 1993-ban megalapították az Audi AG magyarországi leányvállalatát, amely 2009-re a világ legnagyobb motorgyára lett. Ez a növekedés nemcsak a gazdaságra volt komplex hatással, hanem más szektorokra is, köztük az oktatásra vagy a sportra. Az autógyár sok más korábbi és későbbi szponzorral együtt beszállt a klub támogatásába, ami hozzájárult ahhoz, hogy a 2000-es évek elején megismert „csikócsapat” idővel ütőképes, profi, nemzetközi – köztük nyugat-európai! – sztárokat is felvonultató alakulattá váljon. 2014-ben felépült az Audi Aréna Győr, egy 5500 fő befogadására alkalmas sportkomplexum. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Görbicz Anita (@gorbicz_anita) által megosztott bejegyzés

Azt hittük, már sosem sikerül

Az ETO 1959 után 2005-ben hódította el először a magyar bajnoki címet, és azóta is domináns szerepet tölt be a hazai élvonalban: 15-ször nyert az NB I-ben, és ugyanennyiszer lett magyar kupa győztes. Nemzetközi porondon is hamar a legjobbak közé dolgozta be magát a csapat, bár a hőn áhított trófea megszerzéséig igencsak rögös út vezetett:

hét vesztes kupadöntő kellett ahhoz, hogy a lányok végül a magasba emelhessék a serleget.

Ezek közül hat döntőn Görbe is szerepelt. 2002-ben az Ikast, 2004-ben a Viborg hozta el előlünk az első helyet, 2005-ben óriási meglepetésre kikaptunk a Cornexitől, egy évre rá a KEK-döntőben a Buducsnoszttól. 2009-ben ismét a Viborg győzött, ekkor már a BL-ben, 2012-ben pedig idegenben lőtt több góllal a Buducsnoszt. Őrület, mennyire kiélezett volt a küzdelem, milyen kevesen múlt!

Ilyen előzmények után nem nehéz elképzelni, mekkora katarzist jelentett a csapatnak és a szurkolóknak egyaránt a 2013-as siker, amikor pár nappal Görbe 30. születésnapja előtt, a norvég Larvik kétszeri legyőzésével Európa legjobbja lett az Ambros Martín vezette csapat! Azóta négyszer tudta megnyerni az ETO a sorozatot (2014, 2017, 2018, 2019), így Görbicz Anita elképesztő teljesítménnyel és öt BL-győzelemmel zárhatta pályafutását.   

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Görbicz Anita (@gorbicz_anita) által megosztott bejegyzés

Rendkívüli alázat

Hiába volt Görbe a sportág korszakos zsenije, az egyik erőssége pont abban állt, ahogyan ki tudta szolgálni a társait. 

Mindig új célokat tűzött ki magának, képes volt meglátni és szem előtt tartani azt, hogy a kézilabdázásnak valójában kiaknázhatatlan mélységei vannak. Az egyik titka talán az volt, hogy nemcsak nyerni, de fejlődni is akart – állandóan. 

Valószínűleg ez lendíthette át akkor is, amikor az irányító pozícióból a szélre került. „Hazudnék, ha azt mondanám, hogy egy idő után nem esett rosszul, de aztán rájöttem, hogy akkor ezen a poszton kell új kihívásokat keresnem, és csak arra koncentráltam, ha már oda raktak, akkor ott legyek a legjobb, és a legtöbbet nyújtsam a sikerért” – mondta a Nemzeti Sportnak a karrierjét összegző interjúban

 A cikk a hirdetés után folytatódik!

 

Görbicz Anita a XXI. század elejének egyik legnagyobb hatású női kézilabdázója. Befutott sportolók, világsztárok is felnéztek rá, értékelték, hogy vele (vagy éppen ellene) játszhatnak, sokuknak gyerekként ő volt a példaképe. Generációk nőttek fel úgy, hogy Görbe miatt kezdtek edzésre járni, olyanok akartak lenni a pályán, mint ő. És ez a folyamat természetesen napjainkban is tart! 

Anita hamarosan új keretek között segítheti a fiatalokat: idén áprilisban sportigazgatónak választotta meg az ETO közgyűlése, júliustól a 14 év alatti korosztály nevelésével foglalkozó egyesület elnöke lesz. Munkájához sok sikert, a mai napra pedig boldog szülinapot kívánunk neki! 

Milanovich Domi

Görbicz Anitával és Vincze Ottóval 2018-ban D. Tóth Kriszta is beszélgetett az Elviszlek magammalban, az epizódot ITT tudod megnézni.  

Kiemelt kép: Getty Images/Catalin Soare/NurPhoto