A szépségért senkinek sem kellene szenvednie – az állatoknak sem!

–

Nem is tudom pontosan, mikor kezdtem el tudatosan figyelni arra, hogy állatkísérlet-mentes és többnyire vegán kozmetikumokat használjak. Talán a vegetáriánussá válásom idején, az önismereti utam kezdetén. Később egyre fontosabbá vált a termékek összetétele is: minél természetesebb alapanyagok, lehetőleg bio, és semmi felesleges kemikália. Persze az is lényeges, hogy a kozmetikum ne csak „szép” legyen, hanem hatékony, tartós és megfizethető is. Rutinos „mentes kozmetikum”-használóként is előfordul azonban, hogy elbizonytalanodom: vajon tényleg nem ártok az állatoknak egy-egy termék megvásárlásával? 

A nyuszikat is kirúzsozzák 

Noha az uniós szabályozás szigorú, és egyes országok – például Belgium, Németország vagy Franciaország – még további korlátozásokat is bevezettek, ez sajnos nem jelenti azt, hogy a kedvenc rúzsunk kifejlesztése során egyetlen nyuszi sem szenvedett volna. Ahogy Csernai Judit, a MAVEG elnökségi tagja, aki egyben kozmetikus is, rámutat: „A szabályzat alól kivételt képeznek az olyan esetek, amikor egy teljesen új hatóanyagot kell biztonsági szempontból tesztelni. Ugyanez vonatkozik arra is, ha az anyagot a dolgozók egészsége vagy a környezetre gyakorolt hatásuk miatt vizsgálják. Mondjuk ilyenkor felmerül a kérdés: mennyire akarok magamra kenni egy olyan terméket, amely veszélyes lehet azok egészségére, akik nap mint nap dolgoznak vele? Más eset, amikor az összetevőt nem kizárólag kozmetikai felhasználásra fejlesztik.”

Az Európai Unió 2022-es adatai szerint mintegy 9,24 millió állatot használtak tudományos vagy szabályozási célú kísérletekhez. Legtöbbször egereket (48 %), halakat (30 %) és patkányokat (7,5 %), de madarakat, majmokat, macskákat és kutyákat is.

Bár a kozmetikai célú állatkísérletek száma a tiltás miatt hivatalosan 0, a statisztikákban szereplő „regulatory use” kategóriába tartozó körülbelül 1,1 millió állat között mégis lehetnek ilyen vizsgálatokba bevontak. Ide sorolhatók például az összetevők biztonságát vizsgáló tesztek, vagy azok, amelyek más fogyasztási termékekhez kapcsolódnak, mint például óvszerek, tisztasági betétek vagy tisztítószerek. Beszédes adat, hogy 2022-ben Írországban kb. 36 ezer egeret használtak fel bizonyos botox-termékek teszteléséhez – jól mutatva, hogy a tiltás ellenére is folytatódhatnak kísérletek.

Ráadásul a világ más részein még mindig kötelező az állatkísérlet bizonyos termékek esetén. Kínában például 2021-ben enyhítettek ugyan a szabályokon – korábban minden külföldről érkező kozmetikumot kötelezően állatokon kellett tesztelni –, ám az új hatóanyagok és bizonyos termékcsoportok (például fényvédők vagy hajfestékek) esetében ma is elvárás. A Cruelty Free International becslése szerint évente mintegy 300 ezer állat szenved emiatt Kínában – és ez csak a hivatalos adat. Ráadásul a belföldi fejlesztésű, exportra szánt termékeket a mai napig ugyanúgy tesztelik, mint a szabályok enyhítése előtt.

Ami jó egy egérnek, az jó nekem is? 

Ez a kérdés korábban is megfogalmazódott bennem, ezért fel is tettem Bergovecz Lászlónak, a MAVEG (Magyar Vegán Egyesület) elnökének.

„Az állati tesztek sokkal gyakrabban vezetnek tévútra, mint gondolnánk. Rengeteg olyan összetevő van, amely állatoknál – például kifejezetten kísérletekre tenyésztett fehér egereknél – teljesen működőképesnek bizonyul, ám az emberi teszteken megbukik. És ez fordítva is igaz: bizonyos anyagok az állatokra egyáltalán nincsenek hatással, vagy épp károsak rájuk, ezért az emberi vizsgálatokig el sem jutnak, pedig hasznos alapanyagok lehetnének” – válaszolta.

És hozzátette azt is, hogy a tudomány fejlődésével ma már számos alternatíva áll rendelkezésre.

A legismertebbek közé tartoznak az in vitro (sejtkultúrás) módszerek, amelyek során emberi sejtekből és szövetekből létrehozott modellek (például bőr, szaruhártya, légúti nyálkahártya) segítségével váltják ki az állatokat.

Emellett a kutatók egyre gyakrabban alkalmaznak organoidokat és organ-on-a-chip rendszereket, amelyek miniatűr emberi szervek működését utánozzák. A mesterséges intelligencia pedig nemcsak aranyos állatos képek generálására alkalmas: az úgynevezett in silico számítógépes modellezés A.I. segítségével szimulálja, hogyan viselkedhet egy molekula az emberi szervezetben.

Bergovecz László így fogalmaz: „A technológia fejlődésével az állatkísérletek helyettesítése nemcsak etikusabb, hanem egyre olcsóbb és egyszerűbb is. Míg az állatkísérletekhez jelentős infrastruktúra, engedélyek és az állatok folyamatos gondozása szükséges, addig a laborban növesztett szöveteken végzett vizsgálatokhoz elég egy kisebb labor. Ugyanez igaz a humán kísérletekre is: ma már önkéntesek tesztelhetik például egy krém hatását a saját bőrükön.”

Ennek ellenére a gyakorlat mégsem terjedt el széles körben. Csernai Judit szerint ennek fő oka a bizalmatlanság: „Sokan tudományosan nem tartják elég megbízhatónak ezeket a módszereket, hiszen ma még valóban kevesen használják őket, és kevés az adat is. Én értem ezt a hozzáállást, ugyanakkor hosszú távon az alternatívák szélesebb körű alkalmazása mindenkinek a javára válna.”

Állati jó kozmetikumok – állatmentesen 

Saját tapasztalatom szerint három kapaszkodó segíthet, ha állatkísérlet-mentes termékekre szeretnél váltani.

Az első, hogy tisztában legyünk a leggyakrabban használt fogalmakkal. A második, hogy felismerjük a hivatalos logókat. Ezért megkértem Dr. Sándor Nóra vegyészmérnök-kozmetikust, magyarázza el, mi rejlik a legfontosabb kifejezések mögött.

„A vegán a legegyszerűbben definiálható: nem tartalmazhat állati eredetű összetevőt. A cruelty free termékek pedig tanúsíthatóan állatkísérlet-mentesek. Ugyanakkor ezek tartalmazhatnak állati összetevőket is.”

(Megjegyzés: ha egy termék vegán, akkor biztosan állatkísérlet-mentes is. A vegánság ugyanis nemcsak az állati eredetű összetevők kizárását jelenti, hanem azt is, hogy az állatokat közvetlenül sem használják ki, például kísérletekhez – a szerző.)

A cruelty free termékek esetében a Leaping Bunny és a PETA hivatalos logóit érdemes keresni. A V-label logója Magyarországon a legismertebb. Ha fontos, hogy a kozmetikumod semmilyen állati eredetű összetevőt – például mézet vagy lanolint – se tartalmazzon, figyelj rá, hogy vegán és ne csak vegetáriánus felirat szerepeljen a jelzésen. A The Vegan Society napraforgós logója szintén nemzetközileg elismert, megbízható tanúsítvány. Az amerikai importtermékeken pedig a Certified Vegan logóval találkozhatsz.

Fontos azonban tudni, hogy bár a cruelty free és a vegán jelölés az állatok jólétét szolgálja, nem garancia a jó minőségre. „Olyan ez, mint a vegán junk food: attól, hogy valami vegán, még lehet egészségtelen” – mondja Csernai Judit.

Ha tehát az állatvédelem mellett arra is figyelsz, hogy természetes alapanyagokat, natúr- vagy biokozmetikumokat használj, azzal a saját egészségednek is jót tehetsz. Dr. Sándor Nóra elmagyarázza: a bio- és natúrkozmetikumokat sokkal szigorúbb feltételek szerint vizsgálják, mint a vegán vagy a cruelty free termékeket.  

„A natúrkozmetikumoknak bizonyos százalékban természetes eredetű alapanyagot kell tartalmazzanak. Különböző szervezetek adnak tanúsítványt, mindegyiknek saját követelményrendszere van. A leghitelesebbek a Cosmos, a Natrue és a német BDIH által kibocsátott tanúsítványok. A biokozmetikumoknál hasonló az eljárás, csak itt azt kell igazolni, hogy az adott alapanyag ökológiai gazdaságból származik, és a gyártási folyamat is ellenőrzött.”

Dr. Sándor Nóra hozzáteszi: „A közös alapelv az, hogy minden hivatalos logó szigorú tanúsítványhoz kötött.”

Épp ezért, ha látsz hivatalos logót a csomagoláson, biztos lehetsz benne, hogy a termék valóban megfelelt a szigorú kritériumoknak.

A tanúsítvány megszerzése azonban nem kötelező. Könnyen lehet, hogy egy termék tényleg vegán, csak a gyártó nem vállalta a hosszadalmas és költséges folyamatot. 

A szakember ugyanakkor hangsúlyozza: attól, hogy egy termék minden kritériumnak megfelel, nem biztos, hogy automatikusan jó is számodra. „Vannak például olyan natúr alapanyagok, amelyek allergizálhatnak vagy fényérzékenyíthetnek. Miközben egyes szintetikus anyagok – például a peptidek – 0,001%-os mennyiségben is csodát tehetnek a bőrrel. Én is szeretem a natúr irányt, de illatoknál például inkább egy kevésbé természetes, ugyanakkor allergénmentes változatot választok, mint egy olyan illóolajat, amely 8-10 allergént tartalmaz.”

Érdemes tehát termékválasztáskor a személyes preferenciáid mellett a környezeti hatásokat is figyelembe venni. Dr. Sándor Nóra például a mikroműanyagokat tartja kifejezetten veszélyesnek.

Csernai Judit és Bergovecz László is hangsúlyozza: a környezetvédelmi szempontok szorosan összefonódnak az állatok jóllétével. Hiszen a környezeti változások közvetlenül befolyásolják az ő életüket is. Ezért érdemes lehet a fenntarthatóság felől közelíteni: olyan termékeket keresni, amelyek megújuló forrásból származnak, környezetbarátok, lebomló csomagolásban kaphatók, vagy etikus gyártási folyamatokkal készülnek.

Ne legyél nyuszi – te vagy a vásárló, te döntesz!

A harmadik kapaszkodó – főleg az elején – ha te magad nézel utána kedvenc márkádnak és termékeidnek. Csernai Judit tapasztalata szerint a cégek általában segítőkészek, ráadásul számukra is értékes visszajelzés, ha a vásárlók keresik a „mentes” termékeket. Ez jelzi, hogy érdemes jobban kommunikálniuk az előnyüket.

Az eligazodást ma már applikációk is segítik. Én a PureCheck, a Cruelty-Cutter és a Bunny Free (a PETA hivatalos appja) alkalmazásokat is kipróbáltam. Ezek nemcsak értékes tartalmakat kínálnak, hanem a termékek vonalkódját is be tudod olvasni – különösen hasznos, ha drogériában vásárolsz, és nincs időd fellépni a Cruelty Free International vagy a PETA.com hivatalos listáira.

Fontos hangsúlyozni, amit mindhárom szakértő kiemelt: a vásárló dönt. A cégek elsődleges célja a profit, nem az állatok érdeke. Ha azonban a fogyasztók következetesen a cruelty free vagy vegán termékeket választják, az nyomást gyakorol a gyártókra: látják, hogy az állatbarát alternatívákra van igény.

Gyakori tévhit, hogy a „mentes” termékek feltétlenül drágábbak. A drogériák saját márkás termékeinek többsége állatkísérlet-mentes, gyakran vegán, és egyre szélesebb a natúr- és biokozmetikumok kínálata is. A szakértők biztatnak: legyünk nyitottak a kisebb, hazai márkákra is. Összetevők tekintetében sem kell kompromisszumot kötni: a növényi olajok például ugyanolyan hatásosak lehetnek, mint az állati eredetűek.

Saját tapasztalatom szerint a váltás nem járt áldozattal. Könnyen lemondtam bizonyos termékekről, átalakítottam az arcápolási rutinomat, és szívesen kutattam megfelelő márkák után. De értem, ha valaki számára nyomasztó plusz felelősségnek tűnik minderre odafigyelni. Ha azonban már idáig eljutottál a cikkben, jó úton jársz. És elég, ha csak egy-két terméket cserélsz le – hidd el, az is sokat számít.

Kaiser Vivien