Koraszülöttmentés: A legrosszabb, amikor tudjuk, mi jelenthetne segítséget, de nincs rá anyagi keretünk

–

Speciálisan felszerelt mentőautó látja el a koraszülötteket

Magyarországon 8,5–9 százalék között mozog a koraszülöttek aránya, ami európai viszonylatban magasnak számít. A koraszülött vagy alacsony súlyú újszülöttek a születés után pedig azonnali intenzív ellátásra szorulnak, hiszen esetükben gyakran fordul elő hirtelen állapotromlás. A korszerű intenzív kezelést nyújtó központok azonban az ország számos területén nem elérhetők, így a kisbabákat olyan speciális mentőautóval kell szállítani a megfelelő intézményekbe, amelyben már útközben elkezdődhet a szükséges ellátás. 

„Annak ellenére, hogy a mentés állami feladat, mi vállaljuk át” – mondja dr. Somogyvári Zsolt, a Peter Cerny Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Az alapítvány jelenleg egy hatfős orvoscsapattal, tizenegy nővérrel, kilenc gépkocsivezetővel és négy diszpécser segítségével gondoskodik arról, hogy a koraszülöttmentés éjjel-nappal elérhető legyen.

A magyarországi vidéki ellátással szemben, ahol két-három kórházból egyetlen központba szállítják az ellátásra szoruló gyerekeket, a Közép-magyarországi régióban 51 helyszínre viszik a Cerny autói az újszülötteket – ez pedig egészen másfajta működési rendszert igényel. „Ezért is nagyon fontos, amit már 2017 óta csinálunk, hogy a mentőautó felszereltségének köszönhetően már a helyszínen megvizsgáljuk a csecsemőt. És ha kiderül, hogy például szívhibája van, akkor rögtön a kardiológiai intézetbe visszük, nincs szükség plusz utakra azért, hogy felmérjük az állapotát” – magyarázza Somogyvári Zsolt.

„Mi az egészségügyi ellátás egy nagyon szűk és speciális rétegét látjuk el, ehhez pedig nemcsak orvosi és nővéri, valamint a gépkocsivezetői részről van szükség speciális tudásra, de a szükséges felszerelés is elengedhetetlen – mondja dr. Lantos Lajos, a mentőszolgálat csapatának egyik orvosa. – Míg a felnőttek esetében többnyire az a cél, hogy minél gyorsabban a megfelelő intézménybe kerüljön a páciens, nálunk az ellátás megkezdése az elsődleges szempont. Egy egészen pici babával például csak 30-40 km/órával mehetünk, és kerüljük a rossz minőségű utakat is.

Annak ellenére, hogy így megnőhet az utazással töltött idő, a legfontosabb, hogy minél gyorsabban elkezdjük a szakszerű ellátást”

– teszi hozzá ifj. Czímer Mihály Endre, kivonuló neonatológiaimentő-gépkocsivezető. 

A géppel lélegeztetett koraszülöttek esetében szükség lehet szívkatéteres, ultrahangos és más speciális vizsgálatokra is, amit az azonnali helyszíni ellátás nem mindig tesz lehetővé, azonban az alapítvány mentőautói rendelkeznek az ezekhez szükséges felszereléssel.

Ez azért is kiemelten fontos, mert a korai ellátás bármely hiányossága maradandó károsodáshoz, például látás- és halláskárosodáshoz, mozgásszervi fejletlenséghez vezethet, melyek hosszú távú társadalmi és anyagi terheket jelentenek. 

Elengedhetetlen az együttműködés – szakmai és társadalmi szinten egyaránt

„Vannak olyan esetek, amikor az anyát és a babát is el kell látni. Ilyenkor összehangoljuk a mentést, és a csecsemővel követjük az anyát szállító mentőautót” – meséli a kuratórium elnöke, majd hozzáteszi: az Országos Mentőszolgálattal így nagyon szoros irányítási kapcsolatban, mégis önállóan vezérlik az esetellátásokat.

És működik az úgynevezett „randevúszisztéma” is, aminek segítségével a Cerny Alapítvány az ország teljes területét le tudja fedni.

„Ennek a lényege: ha egy mentőautó elindul például Debrecenből egy szívbeteg babával, mi Pestről megyünk, és, mondjuk, Mezőkövesden találkozunk. Ott átvesszük a csecsemőt, és így hozzuk fel a budapesti intézménybe”

– mondja Somogyvári Zsolt.

A Peter Cerny Alapítvány mentőautói évente átlagosan 150 ezer kilométert tesznek meg: míg a mentés az utak nagyjából 40 százalékát teszi ki, a kisbabák őrzött szállítása a maradék 60-at. Ez azonban nem valósulhatna meg az alapítvány támogatói nélkül – a Shell Hungary például 35 éve áll a szervezet mellett, fedezve többek között a teljes üzemanyag-fogyasztásukat. Ez a támogatás lehetővé teszi, hogy a rohamkocsik minden esetben kellő időben és zökkenőmentesen eljussanak a leginkább rászoruló újszülöttekhez.

És bár hatalmas segítség az állandó támogatás, de ahogy Lantos Lajos is elmondta, minél speciálisabb egy egészségügyi ellátás, annál drágább is. „Azok az eszközök, amik más betegeknél megfelelőek lennének, nem működnek ilyen pici babák esetében. Mi mégsem tudjuk megengedni, hogy nem vesszük meg ezeket, vagy olcsóbb alternatíva mellett döntünk. 

A legrosszabb, amikor tudjuk, hogy mi jelenthetne segítséget az újszülöttnek, de nincs meg rá az anyagi keretünk, nem tudunk rá támogatót szerezni”

– teszi hozzá.

Somogyvári Zsolt szerint egy alapítványnak az a dolga, hogy egy ügy mellett elköteleződve infrastrukturális, eszközbeli fejlesztéseket oldjon meg. „Ha van fejlesztési lehetőség, akkor azt támogassa, és ne működésre költsön pénzt. Ez nálunk sajnos nem így van: a működési költségeink nagyjából felét magunknak kell összegyűjtenünk, ami a támogatóink segítsége nélkül nem valósulna meg.”

Mózes Zsófi