–

Azoknak, akik jobban értenék

Michael Cox: Stílusok csatája (Jaffa, 2020)

Eszményi olvasmány azoknak, akik az Európa-bajnokság alatt rágyógyultak a focira, és rendelkeznek már némi alapismerettel a sportágat illetően, de eddig különösebben nem mélyedtek bele. A Stílusok csatája a kilencvenes évek elejétől 2020-ig elemzi, és a történelmi áttekintés közben átfogó képet kapunk a kontinens futballnagyhatalmainak taktikai fejlődéséről. Ideális olvasmány azoknak, akik rendszerben szeretnek gondolkodni. A mélyelemzések itthoni szerelmesei nyilván jól ismerik Cox nevét: a szerző Zonal Marking nevű oldala fogalom a futballszurkolók körében, de az angol újságíró rendszeresen publikál a többi közt a Guardian hasábjain is. Aki szeretne mélyebben belelátni abba, miként válik egy-egy ország némely klubja, illetve válogatottja verhetetlenné – vagy legalábbis dominánssá –, miért lesz egy adott bajnokság időről időre meghatározó az egyetemes futball szempontjából, annak ez a tökéletes nyári olvasmánya. És aztán a bibliája is. Annak pedig, aki ezt befalta, ajánlom Cox másik, magyar nyelven is megjelent könyvét, a Darálót.

Azoknak, akik imádják az egyéniségeket

Giorgio Chiellini és Maurizio Crosetti: Én, Giorgio Chiellini (Jaffa, 2020)

Ha valakire mondható, hogy a sejtjei legmélyéig futballista, akkor az Chiellini. És ebből a könyvből könnyedén megérthetjük az egyik  legemlékezetesebb idei Eb-momentumot is: amikor Chiellini totálisan kiidegelte vigyorgásával és ölelgetésével Jordi Albát a Spanyolország elleni elődöntő tizenegyespárbaja előtt. Az olasz hátvéd az érmefeldobásnál (amely eldönti, melyik kapuba rúgják a tizenegyeseket) a mentális hadviselés iskolapéldáját hozta – meg is lett az eredmény, Olaszország jutott a döntőbe. Chiellini ebbe a tárházba is betekintést enged önéletrajzában, elmeséli például, hogyan kell bánni egy olyan vérszomjas csatárral, mint Ibrahimović, és hogyan ismerni fel azt a támadót, akit jobb provokálni, és így kizökkenteni. Szórakoztató könyv sok bennfentes infóval és még több lelkizéssel – pont olyan, mint akiről szól.

Azoknak, akiket a történelem és a foci is érdekel

Csillag Péter: Oldalvonal (Jaffa, 2021)

A szerzőtől már megszokhattuk, hogy cikkeiben és az azokból születő könyveiben is történészi alapossággal tár fel elfeledett vagy tán soha nem felgöngyölített történeteket, amelyek segítségével sokkal teljesebb képet kaphatunk arról, miért is olyan fontos idehaza a futball. Legújabb kötete nem a múlt nagy sztárjairól szól, hanem a magyar futballtörténet „kismestereiről” és háttéremberiről, akik nélkül mégsem az volna ez a sportág, ami. Ki volt a Juventus magyar gólkirálya? Mi köze az izzólámpáknak az Újpest futballcsapatához? Melyik kávéház asztalánál állították össze a magyar válogatottat a másnapi meccsekre? Hogy kerül a mozambiki katonaválogatott az Ácsi Kinizsi pályájára? Csillag ilyen és ehhez hasonló történeteket gyűjtött az Oldalvonal című könyvébe, s mellette a magyar történelem olyan tragikus vagy épp sajátságos eseteit, mint a bezdáni tömeggyilkosság vagy Kisszelmenc és Nagyszelmenc, a határmeghúzáskor szétszakított ikerfalvak kálváriája. Aki szereti az ilyen kultúr- és futballtörténeti olvasmányokat, annak a szerző Kapufák és kényszerítők, illetve az Ady stoplisban című kötetét is ajánlom.

Azoknak, akiknek az alaposság érték

Jimmy Burns: Maradona – A legenda mennybemenetele és pokoljárása – A teljes életrajz (Partvonal, 2021)

„Ez a történet egy született tehetségről szól, aki egy idő után istennek képzelte magát, amit aztán meg is szenvedett.”

Ennek a 2010-ben megjelent könyvnek a magyar fordítása annyira friss, hogy még csak most kezdtem el olvasni, de semmiképp sem akartam kihagyni az ajánlómból. Egyrészt, mert Maradonáról sohasem lehet eleget olvasni, másrészt pedig azért, mert ez nem egy összecsapott életrajz, hanem egyszerre kor- és kórkép is minden idők egyik legnagyobbjának tündökléséről és bukásáról. Burns a Financial Times újságírója, aki anyanyelvi szinten beszél spanyolul, a nyolcvanas években argentin tudósítóként dolgozott, és ennek megfelelően állt ehhez a hálátlan feladathoz (most komolyan: mi az, amit még nem írtak le az isteni Diegóról?), és alaposan fel is bőszítette vele minden idők egyik legnagyobb futballistáját. Maradona ugyanis annak idején úgy nyilatkozott, hogy Burns tette (tudniillik, nem romantizálja Maradona függőségeit, és nyíltan ír a futballista rossz döntéseiről meg a rajta élősködőkről) elfogadhatatlan. Maradona 2020-as halála szomorú apropót szolgáltatott a magyar nyelvű változat megjelentetéséhez. Ugyanakkor (ez már az elején is lemérhető) azok, akik a teljes képre kíváncsiak, mindenképpen olvassák el a könyvet. És ne ítélkezzenek. Mert ahogy a kötet elején olvashatjuk egy argentin transzparensről: „Nem az számít, hogy mit tettél az életeddel, hanem az, amit a miénkkel tettél”.

Azoknak, akik kicsit másra vágynak

Jordi Puntí: Messi mint fogalom – Stílusgyakorlatok (Szenzár, 2021)

Vallomással indítok: úgy voltam ezzel a kötettel, hogy „na, már megint egy könyv Messiről”. Nem tartozom a Messi-mániások táborába, értem, látom és tisztelem a nagyságát, de valahogy olyan megfoghatatlan számomra, hogy sosem tudtam rajongani érte. És épp ez a könyv vitt közel ahhoz, hogy egy kicsit mégis közelebb érezzem magamhoz az argentint – pontosabban: hogy úgy tudjak rá tekinteni, ahogyan eddig még soha. Puntí, aki katalán író, műfordító és publicista, valóban fogalomként hivatkozik Messire, és ezzel a szemlélettel járja körbe a 170 centis, mégis gigászi intézményt, aki nélkül a jelen labdarúgása egész egyszerűen elképzelhetetlen. Szóval ez a könyv viszonylag informatív jellege ellenére is sokkal többet mond az író (és rajta keresztül a Barca-szurkolók meg az argentinok) Messihez való viszonyulásáról, mint magáról a futballistáról. Teszi mindezt néha egészen szórakoztató szemszögekből, tárcaszerűen, rendkívül olvasmányosan. Szóval aki szereti, ha egy futballkönyv egy kicsit más, kicsit kevésbé „focikönyves”, annak ezt a kötetet ajánlom. Akár még a Ronaldo-rajongóknak is.

Jó olvasást kívánok!

Csepelyi Adrienn