–

A hüvelyi szülés három császármetszés után sem lehetetlen!

Bár laikusként azt gondolnánk, ha egy császármetszés után ritka a hüvelyi szülés, akkor három után egyenesen lehetetlen. Dr. Sára Levente, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Baross Utcai Részlegének részlegvezető-helyettese viszont, aki rendszeresen kísér hüvelyi szülést császármetszés után, és a korábban említett VBA3C is a nevéhez köthető, ezt cáfolja: „Ritkán van szakmai indoka annak, hogy egy nő nem szülhet hüvelyi úton császármetszés után. Sokkal inkább okozza ezt az, hogy jelenleg nincs erre Magyarországon egységes szakmai protokoll, sorvezető, ami a szakembereknek biztonságot ad. Annak ellenére sem, hogy az ajánlás az, hogy egy császármetszés után mindenképpen a természetes szülés a támogatandó. 

Először azt gondoltam azokról az asszonyokról, akik két vagy akár három császármetszés után megkerestek, hogy csak a világnak akarnak valamit megmutatni. 

Türelmesen hallgatták, amikor mondtam nekik, hogy az a lényeg, hogy van három gyerekük. Kit érdekel, hogy hogyan?! De én magam is megtapasztaltam aztán, hogy mégsem mindegy, hogyan. Csodálattal töltött el, ahogy látom az ösztönös, mélyről jövő belső igényt a természetes szülésre, vállalva azt a nehézséget, amit a vajúdás jelent. Én ezt nem akarom elvenni senkitől” – mondja Sára doktor, akit nem csak ez vezérel: nagyon örül mindenkinek, aki Magyarországon gyereket vállal. Úgy gondolja, ha ezzel tud segíteni abban, hogy valaki vállaljon következő gyereket, akkor szívesen rendelkezésre áll.

Fehér terület a térképen, ahogy ő nevezi, és hozzáteszi, hogy 

itthon az van leírva a többszörös császármetszés utáni hüvelyi szülésről, hogy ez felelőtlenség. De ez nem igaz.

Áll mögötte egy intézményvezető, aki támogatja, egy egyetemi kórház, amelyik alkalmas a potenciális szövődmények ellátására, és a nemzetközi ajánlások, amelyek szerint a két vagy három előzetes császármetszés nem jelent jelentősen nagyobb kockázatot az egyhez képest. Óvatos, amióta ezzel a területtel foglalkozik, mindig csak apránként merészkedik messzebbre, és soha nem lépi át azt a határt, ami az anya vagy a magzat életét veszélyeztetné. A VBAC lehetséges komplikációjának (hegszétválás) jóslására nem végez szülés utáni hegbetapintást, ugyanis szakmailag nincs rá szükség. A hegmérés kapcsán azt mondja, hogy pár milliméteres heg is lehet nagyon erős, ezért ez a vizsgálat sem szolgálhat a döntések alapjaként a VBAC lehetőségéről.

A szülések alatt fontosnak tartja a folyamatos párbeszédet, a döntések közös meghozatalát, és azt, hogy a szülést inkább csak kísérje, ne vezesse. 

„Nem úgy van, hogy az ember kijelenti, hogy ez van, és aztán kivonul. Meg kell magyarázni, miről van szó, még olyankor is, amikor az anya már erősen vajúdik, és komoly fájdalmai vannak.” 

Ahogy azt is kiemeli, hogy az édesanyának mindig jeleznie kell a szülésznőnek és a személyzetnek, ha valamit máshogyan szeretne. Ha esetleg véleménykülönbség áll fenn, be lehet vonni a kezelő- vagy az ügyeletes orvost, aki át tudja vállalni a felelősséget a szülésznőtől. 

Kurucz Adrienn: Arckrém helyett tomahawk?

WMN Life – 2021. május 4. – KAd

 

A három császármetszés utáni hüvelyi szülés még új terület neki, és hangsúlyozza, hogy ezekben az esetekben a siker a néhány szünettel megszakított háromnapos vajúdások után elsősorban az édesanyák érdeme, a bennük lévő akaratnak és elhatározásnak köszönhető. Elmondása szerint VBAC-nél a szokottnál még jobban kell törekedni rá, hogy a szülés a maga természetes medrében folyjon: jó kivárni, hogy magától induljon be, és szerencsés minél kevesebbszer beavatkozni, ugyanakkor a veszélyes helyzeteket nagyon fontos megelőzni. 

„Ez nagyon sok idő, nehézség, sokkal egyszerűbb lenne azt mondani, hogy holnap reggel nyolckor találkozunk, viszontlátásra! De minden egyes ilyen szülés számomra is egy fantasztikus siker. Sokan még az utolsó pillanatban sem hiszik el: az a csodálkozással vegyes boldogság, az öröm és megkönnyebbülés az édesanyák arcán egy olyan »doppingszer«, ami magával ragad. Ha valamiért szülész lesz az ember, akkor ezért.”

Nem szülhet mindenki Sára Leventénél…

Az egységes és nyilvános protokoll hiánya miatt az édesanyák sokszor anyai Facebook-csoportokban próbálnak információt szerezni arról, hogy melyik kórház vagy melyik orvos VBAC-támogató, ráadásul a támogatás sem minden esetben ugyanazt a mértéket jelenti. Sajnos az édesanyákat gyakran félretájékoztatják arról, hogy a VBAC egy bizonyítottan lehetséges út, ahogy azt az Ablak a Világra ábrája megmutatja. 

diagramm arról, hogy miért maradhat el a VBAC
Az Ablak a Világra nem reprezentatív, országos szintű felmérése 602 programozott császármetszést elemezve

Nem ritka, hogy ha egy édesanyának van is egy többé-kevésbé támogató orvosa, még a szülés beindulásakor sem tudja eldönteni, hogy hova menjen. 

Előfordult, hogy valaki vajúdás közben kényszerült arra, hogy kórházat váltson, azért, hogy elkerülje az újabb indokolatlan császármetszést. 

Egyes vidéki kórházakban például az összes létező ajánlás ellenére a pozitív koronavírusteszt minden nő számára egyet jelent a biztos császármetszéssel, vagyis a VBAC-kísérlet meghiúsulásával. 

Budapesten az egyetlen ügyeletben vállaltan VBAC-támogató kórház annyira túlterhelt, hogy előfordul, tovább kell irányítania az ügyeletben jelentkező kismamát (ebben a kórházban egyébként a VBAC aránya 71,1 százalék, ami akár mindenhol máshol is elérhető lenne).

A vidéki kórházak közül korábban a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája adott ki közleményt arról, hogy két császármetszés után is támogatja a hüvelyi szülést. Sok esetben azonban az anyukák teljesen bizonytalanok abban, hogy végül mennyi esélyt adnak nekik a nagy napon. A magán- és állami szektor összeférhetetlensége miatti jelenleg tisztázatlan jogi helyzet pedig még nehezebbé teszi a kismamák ezirányú harcát.

  

Mit tehet a gyermeket váró édesanya? 

Nagyon fontos, hogy ne csak hallomásból válasszon orvost vagy kórházat, hanem alaposan tájékozódjon, majd kérdezzen a szülés részleteiről, az egyes döntési pontokról, és ismerje meg pontosan a kórház protokollját, valamint a saját jogait. Ezekben segíthet az EMMA Egyesület részletes VBAC-tájékoztatója, amely egy kérdőívet is tartalmaz. Annak, aki részletesen szeretne felkészülni a vajúdás minden aspektusából, sokan ajánlják Noll Andrea Nandu Vajúdástámogatás mindenkinek című könyvét. Az Egészségügyi Világszervezet szülésre vonatkozó, kutatásokkal alátámasztott legfrissebb ajánlásai megtalálhatók magyarra fordítva, és jó, ha a kismama szülési tervet is visz magával.

De még ha a fentiek szerint tökéletesen felkészült is a kismama, akkor sincs az a kórház, amelyben a szülés során ne találkozhatna olyan helyzettel, amikor a nemzetközi ajánlások ismeretében egy-egy beavatkozással vagy módszerrel nem ért egyet. Ilyenkor élhet az anya az önrendelkezési jogával, de ez pszichésen nem mindig könnyű helyzet. Veisenberger Eleonóra VBAC-ben igen jártas dúla, perinatális szaktanácsadó hívja fel a figyelmet arra, hogy a kísérő (legtöbb esetben apa) is verbalizálhatja a szülő nő kívánságait, ha ő éppen erre akkor nem képes, vagy ezt beszélték meg. Tapasztalatai szerint a folyamatra való felkészülés, az önmagunkba és a folyamatba vetett bizalmunk erős támaszunk lehet. Hasznos információ, hogy 

a szülő nő irányába elhangzó negatív szuggesztiók (például a potenciális komplikációkat folyton ismétlő, a VBAC-kísérlet sikertelenségét szajkózó szövegek) általában a közlő félelmét vetítik ki,

és sokszor egyszerűen nincs gyakorlat arra, hogyan lehet a berögzült mondatot pozitívan megfogalmazni.

Van jó példa, amit követhetnénk

„Hollandiában, Magyarországgal ellentétben, van egységes nemzeti protokoll a szülészet szabályozására, ami biztonságot ad a szakembereknek, és ami a VBAC lehetőségét ugyanolyan eséllyel teszi lehetővé minden nő számára. A kórházak két-három havonta frissítik a saját, nyilvánosan elérhető protokolljukat a legfrissebb kutatásokkal, de minden evidenciaalapon működik” – meséli Szabados Éva Zsuzsanna, aki 25 éve él és dolgozik szülésznőként a hollandiai Rotterdamban. Saját bábapraxist is vezet, és a Franciscus Gasthuis & Vlietland Kórházban pedig klinikai szülésznő, ami Hollandiában a szülésznők lehetséges legmagasabb képzettségi szintjét igényli.

A holland adatok szerint a nők kb. 75-78 százaléka tud szülni hüvelyi úton császármetszés után. Két császármetszés után ugyan már nem ajánlják a hüvelyi szülést, de ettől el lehet térni, és az édesanyának, aki a 36. hétig bábai gondozás alatt áll, döntési joga van ebben. Éva részletesen elmagyarázza a hegszétválás folyamatát, amelynek esélye alapesetben 0,2 százalék. „A hegszétválásnak vannak fokozatai, de ha a vajúdás során teljesen szétválik, akkor a méh tartalma a hasüregbe ürül, ami a kisbaba számára nem tud életképes környezetet teremteni. Ennek vannak tünetei: véres lesz az anya vizelete, folyamatos fájdalmat érez a heg környékén, és egyre lejjebb esik a baba szívhangja, majd lent is marad.” Ha a vajúdás alatt ilyet észlelnek, bőven van idő lemenni a műtőbe, de azt mondja, a pályafutása során egy esetben találkozott hegszétválással, vagyis nagyon ritka.

Emiatt szükséges a folyamatos CTG (a baba szívhang-monitorozására alkalmas eszköz) a rendszeres, hárompercenként ismétlődő, minimum egy perc hosszúságú, legalább két órán át fennálló fájásoktól kezdve. A CTG értelmezésével, amiből évente újra kell vizsgázniuk, nagyon óvatosak, ugyanis 85 százalékban rosszul mutatja, hogy gond van a babával. Ilyen esetekben további vizsgálatokat végeznek, van, hogy a magzat fejéből két csepp vért vesznek, hogy megállapítsák, valóban bajban van-e. 

Éva sok holland gyakorlatról beszámolt, amelyek egy része eltér az itthon gyakran tapasztalhatóktól. Például nincs terhesség alatti rutin-CTG és pusztán a terminus túllépése miatt indított szülés. A magzati becsült súly soha nem kizáró ok a VBAC-re, ha a fej szépen illeszkedik. Nem csinálnak beöntést, ugyanis, ha az anya szabadon mozoghat, magától tölt majd sok időt a vécén, és szépen kiürülnek a belei, ráadásul elavult és káros szokás a kutatások szerint. A vajúdás folyamatába rutinszerűen sosem avatkoznak bele, beleértve az oxitocin infúziót és a fertőzések előfordulását megsokszorozó burokrepesztést, mert ha túl korai az időzítés, az 100%-kal megnöveli az újabb császármetszés esélyét. A kismama a vajúdás alatt igénye szerint ehet és ihat, mert az éhezés mind a fájásokra, mind a babára rosszul hat. Nincs hegmérés, sem hegbetapintás, mert ezek nem bizonyítékalapú vizsgálatok, utóbbi ráadásul igen kellemetlen a kismama számára. Covid-fertőzött édesanyát pusztán a fertőzöttség miatt császárral megműteni pedig egyenesen őrültségnek számít, amivel kiteszik a műtő személyzetet a fertőzésnek, és tovább terhelik az édesanya szervezetét.

Lesz-e mindenki számára elfogadható megoldás Magyarországon is?

Biztosan nem holnap. Az orvosok legnagyobb része, még ha a tudása nem a legnaprakészebb is, nem azért csinálja azt, amit csinál, mert rosszat akar. Egyszerűen csak nem lát túl a falon. De ne felejtsük el, hogy egyéni szinten sokat tehetünk a változásért: ha 100-ból 99 anya feláll és máshova megy, mert indokolatlanul akarnak rajta császármetszést végrehajtani, vagy 100-ból 99 anya utasítja vissza rendre ugyanazt a bizonyítottan elavult beavatkozást, vizsgálatot, akkor ezzel neveljük a környezetünket. Ki kell állnunk magunkért, mert ha szülni megyünk, az már nem csak rólunk szól, hanem a gyermekeinkről, és az utánunk következő nemzedékekről is.

Kőrizs Kata

Ha tovább olvasnál a császármetszésről vagy a magyar szülészeti ellátásról, ITT, ITT, ITT és ITT megteheted.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Kemal Yildirim