–

@wmn.hu Sokan hiszik, hogy császármetszés után a baba bélflórája gyengébb lesz, és ez egész életre kihat. 🤰 De a tudomány ennél sokkal árnyaltabb képet mutat. WMN Creatorunk, Dr. Sipos Andrea @femy.info szülész-nőgyógyász videójában elmagyarázza, mi történik ilyenkor valójában a baba mikrobiomjával – és segít tisztábban látni, hogy mit érdemes komolyan venni, és mit engedhetsz végre el. 👩‍⚕️ Ha te is császárral szültél, ez a videó neked szól – tudás, megértés, bűntudat nélkül. 💛 #wmn #wmnmagazin #wmncreator #nőgyógyászat #egészség #császármetszés #mikrobiom #anyaság ♬ eredeti hang – WMN Magazin - WMN Magazin

Amikor egy édesanya császármetszéssel hozza világra a gyermekét, gyakran nemcsak fizikai, hanem lelki „heg” is marad a művelet után. Sok nő hordoz magában súlyos, néma bűntudatot amiatt, mert „nem természetes úton” szült – mintha ezzel valamit elrontott volna. És ha ez nem lenne elég, az utóbbi években egyre többször hallottuk: „a hüvelyi szülés során kapott baktériumok segítenek a baba egészséges mikrobiomjának kialakulásában”.

Ebből adódik a kérdés: a császárral született gyereknek rosszabb lesz az immunrendszere?

Orvosként és háromgyermekes anyaként is azt mondom, ezek a félelmek nagyon is valósak, de a tudomány ma már árnyaltabban látja a helyzetet, semmi ok az aggodalomra!

Mikrobiom: divatszó vagy valódi jelentőség?

A mikrobiom nem más, mint a testünkben élő mikroorganizmusok – főleg baktériumok – összessége, amelyek kulcsszerepet játszanak az immunrendszer, az emésztés, sőt, akár az idegrendszer fejlődésében is. A születés pillanata az első nagy találkozás a külvilággal, és igen, ekkor kezdődik meg a bélmikrobiom „beoltása” is.

Korábbi kutatások arra utaltak, hogy a hüvelyi úton született babák a szülőcsatornában kapnak meg bizonyos baktériumokat, amelyek hasznosak lehetnek a bélflóra fejlődése szempontjából. Ez vezetett oda, hogy sok császármetszéssel szülő nő érezte úgy: már az első percben „elrontott” valamit.

Nincs akkora jelentősége

Azonban az elmúlt években egyre több komoly, nagy esetszámú kutatás jelent meg a témában, amelyek eredményei sokat árnyalnak az eddigi állásponton.

A kanadai CHILD Cohort Study több mint 600 anya-gyermek párost vizsgált, és azt találta: az anya hüvelyi mikrobiomjának összetétele önmagában nem jó előrejelzője annak, hogyan alakul a baba bélflórája a születés utáni napokban, sőt hónapokkal később sem.

Azaz: nem a hüvelyi baktériumok átadása a fő tényező.

A kutatások ugyanakkor azt is megmutatták, hogy a szülés módja valóban hatással lehet a baba mikrobiomjának korai összetételére, de ezek a különbségek idővel jelentősen csökkennek – főként akkor, ha a babát szoptatják, bőrkontaktusban van az anyával, és nem kap szükségtelen antibiotikumot.

Egy 2023-as tanulmány, ami a Frontiers in Microbiology hasábjain jelent meg, például arra jutott, hogy a szoptatás során az anyatej közvetít jótékony baktériumokat, illetve olyan tápanyagokat, amelyek kifejezetten a hasznos bélbaktériumok táplálását segítik. Ezek akár ki is egyenlíthetik a császáros szülésből eredő kezdeti különbségeket.

Nem a szülés módja számít leginkább

Fontos hangsúlyozni: a császármetszés önmagában nem jelent hosszú távú hátrányt a gyermek mikrobiomja vagy egészsége szempontjából. Az, hogy hogyan tápláljuk a babát, mennyi szeretetet, közelséget, biztonságot kap, sokkal nagyobb hatással van a fejlődésére.

Természetesen orvosként is vallom: a császármetszés ne váljon rutinná, ha nincs rá orvosi javallat. De ha szükség van rá – az anya vagy a baba egészsége miatt –, akkor nem „könnyebb utat” választottál, hanem a felelősségteljeset. És nem, nem okoztál kárt a babádnak!

Egy anya nem hibás azért, ahogyan szült!

Bízom benne, hogy ez az új tudás egy lépés afelé, hogy enyhüljön az a sokszor belső, néma bűntudat, amit a császárral szült anyák cipelnek.

Nem vagy kevésbé jó anya! Nem indult hátránnyal a gyermeked! Nem romlott el semmi! Az anyaság nem a szülés módján múlik, hanem a szereteten, amit nap mint nap adsz a gyerekednek.

WMN szerkesztőség

A kiemelt kép forrása: Pexels/Emma Bauso