Így őrizheted meg a szép frizurát, fényes hajat a téli hónapokban – A mesterfodrász tippjei

–

Mivel kerülheti el az ember, hogy olyan legyen télen a feje a sapkahordástól, mint a szopott gombóc?

– vágtam rögtön a közepébe, miután minden napom visszatérő motívuma, hogy hazaesem, lerántom a fejemről a sisakot, az előszoba tükréből pedig egy mocsári szörny pillant rám vissza. Malik Leila mesterfodrász szerint bármilyen frizuráról is beszélünk – legyen az rövid, félhosszú vagy hosszú – csak olyan állja meg a helyét télen, amit kompakt vágtak, azaz nem kell külön formára beszárítani.

Onnantól fogva ugyanis, hogy azzal még külön babrálni, tupírozni, bodorítani, megemelni kell, fő ellensége lesz a sapka, hiszen lelapítja. Erre persze megoldás lehet egy szép kalap, csak az alatt meg rendszerint lefagy az ember füle.

A másik frizura-ellenlábas a pára és a nedvesség. A ködben, szemerkélő esőben, havazásban a formára szárított, jó alaposan belakkozott haj maximum egy percig tart, utána egy pillanat alatt beszívja a párát, és mire kettőt pislogsz, a szépen feltuningolt frizura máris csatakosan tapad rá a fejbőrödre.

Leila állítja, amúgy sem ildomos fodrászként olyan hajat vágni valakinek, ami nagy utómunkát igényel a viselőjétől, azaz csak akkor áll jól, ha azt így-úgy beszárítgatják, hiszen azzal temérdek macera van.

Egy jól levágott rövid vagy félhosszú haj különösebb kezelés nélkül is kell, hogy tartson, hosszú hajnál pedig számtalan játéklehetőségünk van: a frufru például sapka alól is jól néz ki, meg amúgy is remekül feldob egy félhosszú-hosszú hajat, de lehet fonogatni, copfozni, kontyozni is, rengeteg trükk van, amit otthon lehet csinálni. Hajfestés szempontjából pedig a tél üdvös időszak, megmarad a szín, nem szívja ki a nap, nem kell gyakran hajat mosni, és nem kopik ki.

Mennyire érdemes megszárítani, ha egyáltalán?

– kérdezem, én ugyanis (mivel állandó rohanásban vagyok) gyakran megyek el otthonról félig vizes hajjal, csak felcsapom a fejemre a sapkát, aztán a viszontlátásra. Leila azonban felhívja a figyelmemet rá, hogy ennél nagyobb marhaságot, ha akarnék, se követhetnék el, hiszen így megfázik, bepállik a fejbőröm, ami könnyen korpásodást okozhat. Ugyanígy, ha elmegy az ember edzeni, ha nem is mossa meg közvetlenül utána a haját, akkor is meg kell szárítani az izzadt főt.

Hogy milyen gyakran mossunk hajat, az részben alkati kérdés is.

Nyugodtan lehet naponta, attól egyáltalán nem fog gyakrabban (vagy kevésbé) zsírosodni a haj, állítja Leila. Ha nagyon ritkán akarod mosni, mondjuk, egy hónapban egyszer, arra valóban meg lehet tanítani a hajat, de annak azért még így is van szaga.

Egyébként ez is típus kérdése, akad, akinek olyan haja van, ami tényleg egyáltalán nem zsírosodik, de azt is muszáj mosni, mert ahogy jön-megy az ember, megizzad, bekoszolódik, mattá válik, elveszíti a rugalmasságát. Nem lesz ugyan csatakos, mint a nagy átlagnak, de azért az illatán érződik, hogy már meg van fáradva.

Mosás után nem feltétlenül kell balzsamozni, ha nincsen festve vagy rövid, inkább használj valami utókezelő sprét vagy olajat, ha nehezebb kibontani a vizes tincseket – ajánlja Leila. Ha viszont festve van, és meg akarod őrizni a színét, akkor a festékkel kompatibilis kondicionálót érdemes venni, azaz olyan márkájút, amilyen festékkel festve volt a hajad.  

 

Ami nagyon fontos: vizes hajat soha nem szárítunk be!

Kézzel megszárítod, és amikor már 90 százalékosan kész vagy, akkor lehet rámenni a körkefével, hogy ne legyen szöszös, és hogy simább, fényesebb legyen a végeredmény, mintha csak a cipődet políroznád.

Vizesen nyitva van a hajszerkezet, ha ilyenkor cibálod, keféled, miközben a hajszárítóból megy rá a magas hőmérséklet, könnyen elszakadnak a hajrostok, mattá, élettelenné válik a haj. Elsőre talán még nem látszik a kár, de a negyedik vizes akció után már igen.

Mivel szárítson-formázzon az ember, és hogyan?

– kérdem Leilát, felidézve azt a tragikus napot, amikor a fodrászomtól (ezek szerint rosszul) ellesett technikával próbáltam egy körkefével ügyesen beszárítani a hajamat, és egy füst alatt megemelni a hajtöveket, aminek az lett a következménye, hogy úgy rácsavarodott a hajam a kefére, hogy le kellett vágni. (Mondjuk, így tar formájában viszont valóban úgy állt minden egyes hajszál, mint a cövek, elemelkedve a fejbőrömtől.)

Leila megnyugtat, hasonló malőr vele is előfordult, többször lett így frufruja önhibájából (igaz, legutoljára óvodás korában). A megoldás a prevenció: akkora méretű körkefét kell venni, amire összesen kétszer fér rá a hajad, tehát csak egyszer lehet megfordítani a kefét, akkor nem tud beleragadni. Mert ha egyszer beleakad, az olyan lesz, mint a rágógumi, nem tehetsz vele mást: levágod.

Ha szárítás után vasalni szeretnéd a hajad, akkor ne használj körkefét előtte, mert az megint sok „inzultálás” lesz neki. Ilyenkor fontos, hogy (a fodrászokkal ellentétben, akik ügyesen, felülről lefelé haladnak, hisz el tudnak igazodni a hajon) alulról felfelé, azaz tarkótól fejtető felé haladj a hajvasalóval, körkefével, sütővassal, különben beleakad az egyik művelet a másikba.

Fiala Borcsa

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images