–

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, amelyek mások (a nem allergiások) szervezetében semmilyen választ nem váltanak ki. Allergizálhatnak például virágok pollenjei, az állatszőr, a poratka, a penészspóra, bizonyos élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, fémek stb.

Az allergiás betegség genetikai hajlam nyomán alakul ki, de a környezeti hatások, például a légszennyezettség elősegíti az aktiválódást. (Erről még lesz szó bővebben!)

Az allergia népbetegség, mondogatjuk, a civilizáció átka. Az allergiás betegek számának megsokszorozódása tényleg a huszadik század utolsó két évtizedében kezdődött, de a kór a múltban sem volt ismeretlen.

Az ősember is ismerte vagy csak minket kínoz?

Legalábbis valószínű, hogy allergiás betegek mindig is voltak az emberek között, csak nem ekkora arányban, mint most. Allergiatörténetet írni nem egyszerű, hiszen ez a betegség nem hagy nyomokat, mondjuk, a csontokon, de korabeli leírásokban, valamint művészeti alkotásokban mégis találunk rá utalásokat.

A történetírás szerint Hippiász, I. Dareiosz katonai tanácsadója például i. e. 490-ben, a perzsák partraszállásának irányítása közben olyan erős tüsszögő-köhögő rohamot kapott, hogy a fogait is kiköpte. Talán a virágporra volt érzékeny, és asztmás is volt? Csak találgathatunk.

Az ókori Rómában is akadt híres allergiás, Britannicus, aki, ha lóra ült, erősen könnyezett és folyt az orra, ezért képtelen volt lovagolni, de császárrá a női ármány miatt nem válhatott – helyette mostohatestvére, Néró formálta át Róma történelmét.

III. Richárd angol király földieper-érzékeny volt, csalánkiütései lettek a gyümölcstől. Ha igaz a történelmi pletyka, a király tisztában volt a bőrtünetek és az eper összefüggésével, ám gondosan titkolta, mert a kiütések jó ürügyül szolgáltak arra, hogy valakit boszorkányságért vagy mérgezésért elítéltessen.

Csak 1873-ban jelent meg az angliai Manchesterben Charles Blackley könyve a szénanátháról. Előszavában azt írja: „…még ebben az országban is, ahol Európában a leggyakoribb a betegség, vannak orvosok, akik nagyon kevéssé ismerik, a kontinensen pedig akadnak jó néhányan, akik még csak nem is hallottak róla.”

Ez ma már elképzelhetetlen: az allergia mindennapos tapasztalás, a civilizált országokban mindenütt gyorsan növekszik a betegek száma.

De hányan is vagyunk?

Becslések szerint négyszázmillió ember allergiás ma a világon, tehát az allergiát joggal nevezhetjük népbetegségnek. A WHO (World Health Organization) szerint 2050-re a világ lakosainak ötven százaléka lesz allergiás. Igen, jól olvasod: minden második ember.

Arra a kérdésre, hogy pontosan hány allergiás ember van ma Magyarországon, nem adható biztos válasz, sok a diagnosztizálatlan eset, de a betegek száma valószínűleg mára jóval túllépte a kétmilliót, és ez a szám nőni fog, a tünetek pedig egyre súlyosabbak lesznek – elsősorban az alsó és felső légutakat, a szemet, a bőrt és a gyomor-bél rendszert érintve.

Az Ipsos Health 2010-es kutatása alapján a nőket gyakrabban sújtja (33–22 százalék a nemek aránya a nők javára), ezen felül a nagyvárosban élőket, és a jobban képzetteket – pontosabban ők azok, akik gyakrabban fordulnak vele orvoshoz, így megtörténhet a diagnózis.

Az észlelt tünetek elterjedtségét tekintve a légúti allergia tünetei a leggyakoribbak.

A (diagnosztizált!) „szénanáthások” száma csak az elmúlt évtizedben duplájára nőtt, az ország lakóinak tizenöt-tizenhét százaléka érintett, a budapestiek több mint húsz százaléka. Ráadásul minden harmadik szénanáthás asztmás is.

Tendencia amúgy világszerte, nem csak nálunk, hogy az allergiás megbetegedések mind gyakoribbá válnak, nem csupán a légúti tüneteket okozó fajták, hanem a bőr és az emésztőrendszer allergiás megbetegedései is. (Mondjuk el itt is, mert nagyon fontos: az olykor életveszélyes tünetekkel járó ételallergia nem azonos az ételérzékenységgel vagy -intoleranciával – nagyon gyakran keverik a két fogalmat.) Valamilyen táplálékallergiája a csecsemő- és gyermekkorúak öt-tíz százalékának van Magyarországon, és a felnőttek egy-két százalékának.

A széna nem okoz náthát!

A szénanátha elnevezést az a népi megfigyelés indokolja, hogy aratáskor sokan tüsszögnek, bedugul az orruk, igaz, a tüneteket nem a széna, hanem a felszálló por váltja ki.

A szénanátha a légúti allergia egyik formája, összefoglalva az orrnyálkahártya-gyulladásról és kísérő tüneteiről van szó. Az okozói leggyakrabban virágporok (azaz pollenek). A pollenallergiában szenvedők egy része csak egy bizonyos növény pollenjére allergiás, ám az allergiások többségénél több különböző pollen is kiválthat allergiás reakciót. Ennek az a következménye, hogy van, aki kora tavasztól késő őszig szenved a tünetektől.

A szezont általában az erősen allergizáló éger és a mogyoró nyitja, utánuk jön egy sor korán virágzó fa, velük párhuzamosan pedig megjelennek a fűpollenek is. A másik csúcsidőszak a július vége, augusztus, szeptember eleje, amikor a parlagfű és a fekete üröm egymás mellett virágzik.

Érdekes változás különben, hogy egyre kisebb szerepet játszik a pollenek mennyisége abban, hogy mikor és milyen erősségűek az allergiás tünetek – mondta el Nékám Kristóf allergológus tavaly az M1 műsorában.

A szakértő szerint a pollennek inkább már csak generátor szerepe van, a pollenszám csökkenésével párhuzamosan nem mindig enyhülnek a tünetek, tehát igazolódni látszik, hogy az életmódunk, a táplálkozásunk, a környezetszennyezés (szmog, vegyszerek, műanyagok használata stb.) és az éghajlatváltozás (aszály, forróság, virágzási idők változása stb.) összefügg az immunrendszer zavarával.

Vannak olyan esetek is, amikor a tünetek megjelenését úgynevezett keresztallergia okozza, tehát szezonon kívül is tapasztalja ezeket a beteg, mert nem a pollen, hanem bizonyos élelmiszerek fogyasztása váltja ki az allergiás reakciót.

A táplálékban ugyanis lehetnek olyan anyagok, amelyeknek a kémiai szerkezete nagyon hasonló az allergiát kiváltó pollenéhez, a szervezet nem tud különbséget tenni köztük, és hasonló allergiás reakció zajlik le, mint a pollen esetében.

Gyakori keresztallergia Magyarországon a parlagfű–görögdinnye-párosé. De a kamilla is ronthat a parlagfű-allergiások állapotán, ugyanis mindkettő a fészkesvirágzatúak családjába tartozik. (A népszerű cickafarkkal is óvatosan, a parlagfűre érzékenyeknél kiütéseket okozhat! És, mivel emeli az ösztrogénszintet, az orr nyálkahártyájának vérbőségét, a szénanátha intenzitását is fokozhatja.)

Fontos tudnivaló az is, hogy bár a legagresszívabb allergének a fűpollenek és a parlagfű, és ezek keserítik meg leginkább a magyarországi betegek életét, sok ezer beteg allergiája nem évszakhoz kötött, mert ők például a poratkára, bizonyos ételekre, rovarcsípésre, kemikáliára vagy az állatszőrre érzékenyek.

Szintén nem szezonális a bőrallergia

Az allergiás megbetegedések közül jellemzően a bőrallergia jelentkezik a legfiatalabb korban: egészen kicsi gyerekeknél is előfordul, de az idősebbeket sem kíméli. Az allergiások nyolcvankilenc százalékánál jelentkezik valamilyen látható tünet a bőrön (például kipirosodás, szárazság stb.). A leggyakrabban ekcéma (atópiás dermatitisz) formájában jelentkezik. Ez egy bőrgyulladás, amely többnyire allergiás reakcióként alakul ki. Tünete a kivörösödés, a bőrszárazság, az erős viszketés, a kisebesedés és a nedvedzés.

A tünetek megjelenését a genetikai háttéren kívül mindenképpen befolyásolják külső és belső tényezők. Bizonyos ételek vagy a stressz például ronthat az állapoton.

Nem érdemes odahaza kísérletezni a különféle gyógymódokkal, a betegség diagnosztikája és gyógyítása bőrgyógyász (allergológus) feladata. A betegek legnagyobb része kombinált kezelést kap: szteroidtartalmú krémet, antihisztamin-tablettát, szükség szerint (felülfertőződés esetén) antibiotikus kezelést. Szükség lehet diétára is (ha táplálékallergia áll a háttérben), de gondos bőrápolásra, speciális kozmetikumokra, testápolókra, olajos fürdőkre feltétlenül, hogy a bőr kiszáradását megakadályozzuk.

A másik tipikus allergiás reakció a bőrön a csalánkiütés, amely pír, viszketés, dudorok formájában jelentkezik, például hőingadozás, valamilyen étel, bőrre kerülő virágpor, rovarcsípés, beszedett gyógyszer vagy magunkra kent kozmetikum hatására. De belső kiváltói is lehetnek: egyes baktériumok, vírusok, gombák.

Influenza vagy allergia?

Most mindenki aggódva figyeli magát, nem tapasztalja-e egy kezdődő koronavírus-fertőzés tüneteit.

Az allergia is légúti tünetekkel jár leggyakrabban, nem mindig könnyű azonosítani, miről is van szó valójában.

Segíthet a diagnózisban, hogy az allergia nem jár lázzal és végtagfájdalmakkal (fejfájással, fáradékonysággal viszont nagyon is). A tünetek pedig hetekig tapasztalhatók.

A „szénanátha” leggyakoribb jellegzetessége még a vizes orrfolyás, a tüsszögés és a viszketés, amely érezhető az orrban, a szemben vagy akár a torokban.

Nem szabad kezeletlenül hagyni!

Az allergiával kapcsolatos tévhitek egyike, hogy „nem lehet vele mit kezdeni, és nem is kell vele foglalkozni, majd elmúlik magától”. Pedig a tünetek nem múlnak el maguktól, sőt akár súlyosbodhatnak is. A szervezetben lévő tartós/állandó gyulladás egyéb betegségeket okozhat, például asztmát, és kialakulhat más allergénekkel szembeni érzékenység is.

A legáltalánosabb „népi” gyógymód, a kalciumtabletta nem segít, ez már bizonyított, a hatékony kezelés viszont lehetséges, leggyakrabban antihisztamin-tartalmú gyógyszerekkel történik. Egy részük recept nélkül kapható, de ez nem jelenti azt, hogy megspórolható egy alapos orvosi kivizsgálás, higgyétek el, érdemes a végére járni a dolgoknak, és öndiagnózis helyett hasznos tanácsokat kapni. A tabletták mellett rengetegféle szemcsepp, orrcsepp, kenőcs áll rendelkezésre, súlyosabb esetekben (asztma, ekcéma…) kortikoszteroidokat írnak fel a lehető legminimálisabb mennyiségben, és bizonyos esetekben az immunterápia is hatásos lehet (leginkább méhcsípés-allergia ellen használják, amely halálos reakciókat okozhat), megelőzheti vagy csökkentheti a tünetek kialakulását.

Ha a teljes gyógyulásra csak keveseknek van is módjuk egyelőre, a mindennapi hogylétünkön sokat javíthatunk, ha megkeressük a segítség számunkra legmegfelelőbb kombinációit.

Kurucz Adrienn

 

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images