–

1. Mielőtt beleásnánk magunkat a legfontosabb kérdésekbe, nem árt, ha kicsit elidőzünk a számoknál. Melyik a leggyakoribb allergiatípus, ami a legtöbb embert érinti?

A leggyakrabban előforduló allergiás betegség a légúti allergének által kiváltott asztma, ezt követi a szénanátha (allergiás rhinitis) és a különböző ételallergiák (aminek a tojások, a tej, a mogyoró, a dió, a kagyló, a szója, a búza és a hal lehetnek a leggyakoribb kiváltó okai).

Becslések szerint a népesség legalább 20 százaléka allergiás. Az előfordulási arány sokszor földrajzilag és kulturálisan egymáshoz közelálló országokban is különböző, de akár egy ország régiói között is nagy lehet az eltérés a gyakoriságot illetően. Itthon körülbelül 300 ezer asztmás beteget tartanak nyilván ( a becsült szám azonban ennél jóval magasabb, 450 ezer felett van), a betegség pedig a fiatal felnőtteket érinti a leggyakrabban. Az elmúlt években 15–20 ezer között volt az éves új megbetegedések száma, de a szakemberek még ezt a riasztóan magas számot is alábecsültnek tartják az asztma valós előfordulását tekintve.

2. Mi befolyásolja az allergia kialakulását a szervezetben: örököljük a hajlamot, vagy a környezet hajlamosít rá?

Több tényező játszik szerepet az allergiás betegségek kialakulásában: kell hozzá a genetikai hajlam (atópia), ami azonban még nem egyenlő magával a betegséggel. És míg az allergiás hajlam örökölhető, addig ez az allergiás betegségek egyik formájára sem igaz. Előfordul, hogy az atópiás hajlam rejtve marad és soha nem nyilvánul meg betegségben, ugyanakkor, ha az egyik vagy mindkét szülő allergiás betegségben szenved, 30–75 százalékos esély van arra, hogy a születendő gyermekük is allergiás lesz.

Annak ellenére, hogy az allergia okai egyértelműen nem tisztázottak, számos civilizációs ártalom fokozhatja a jelenséget; a genetikai hajlamosító és epigenetikai tényezők együttesen vezethetnek allergiás állapothoz.

3. Mik lehetnek az epigenetikai hatások?

Ilyenek például a terhesség alatt, a születés körül és után jelentkező allergén hatások, az anya dohányzása, a stressz, a hormonális változások, a fejlődő immunrendszert ért fertőző hatások, illetve a védőoltások –

a természetes környezetben nevelkedő gyerekek immunrendszere például az érési folyamat során több kórokozóval találkozik, ez az allergiák kialakulása ellen hat, míg a sterilebb környezetben nevelkedő gyermekeknél nagyobb eséllyel alakul ki allergia.

De a lakhatási körülmények is ide sorolhatók, a modern építkezési anyagok használata is allergiára hajlamosíthat, ahogy a környezetszennyezés és a táplálkozási szokások, így például a modern élelmiszerek vegyi szennyezettsége.

4. Mi zajlik egy allergiás ember szervezetében, illetve immunrendszerében?

Az allergiás reakció az a jelenség, amikor a szervezet immunrendszere a környezetében lévő és egyébként ártalmatlan anyagokat veszélyes betolakodóknak tekinti, és ez által túlzottan reagál rájuk. Ezeket az anyagokat allergéneknek hívjuk, és nagyon sokfélék lehetnek: például pollenek, állati szőrök/hámsejtek, atkák, penészgombák, rovarmérgek, élelmiszerek, gyógyszerek, vegyi anyagok, latex.

Az allergia két lépésben alakul ki: az allergénnel való első találkozás során a szervezet „érzékenyítődik”, és a kiváltó tényezőre speciális IgE-ellenanyagot termel. Ezek az ellenanyagok az immunrendszer részét képező hízósejtekhez kötődnek, amelyek megtalálhatók az orrban, a szem kötőhártyáján, a torokban, a tüdőben és a bőrben. Az allergénnel történő ismételt találkozás során (amely lehet napokkal vagy akár évtizedekkel később is), az allergén és a specifikus IgE kapcsolódik egymással a hízósejt felszínén, ennek következtében pedig a sejtből gyulladást keltő kémiai vegyületek szabadulnak fel (például hisztamin, leukotriének). Ezek a kémiai mediátorok váltják ki az allergia jellemző tüneteit.

5. A pollenallergiának most szezonja van, így érdekes lehet, hogy hány éves/hónapos kortól jelentkezhet?

Az úgynevezett atópiás alkatú személyek, azaz akiknek genetikai hajlama van az allergiás reakciókra, fogékonyak hasonló mechanizmus alapján kialakuló különböző allergiás betegségekre: atópiás dermatitiszre (ekcémára), ételallergiára, szénanáthára és asztmára – ezt hívjuk atópiás menetelésnek.

Míg csecsemőkorban az ételallergiák és az atópiás dermatitisz a leggyakoribbak, addig kisgyermekkorban az asztma, serdülő- és felnőttkorban pedig a szénanátha (allergiás rhinitis) kialakulásának esélye a legnagyobb. Bármely allergiás betegség jelenléte további allergia kialakulásának rizikóját növeli, így nem ritka több allergiás megbetegedés egyidejű megléte sem.

Az allergiás tünetek bármelyik életkorban kialakulhatnak, erre vonatkozóan nincs általános érvényű szabály. A gyermekkori asztmát például sokan kinövik, a betegség azonban felnőttkorban kiújulhat, és nem lehet előre tudni, hogy kinél fognak visszatérni a tünetek.

Az allergiás asztma, a szénanátha egyébként is igen változékony betegségek: akár több évig is tarthat egy-egy tünetmentes időszak, ami a beteget sokszor abban a hiszemben ringatja, hogy meggyógyult.

6. A felnőttkorban kialakult allergia életünk végéig velünk marad? Mitől függ, hogy mennyire lesznek súlyosak az allergiás tüneteink?

Ez nagyon egyedi, de általánosabban elmondható, hogy az életkor előrehaladtával változik az immunrendszer aktivitása, ezért jellemzően gyengülhet az allergiás tünetek intenzitása is – sőt, akár meg is szűnhetnek a panaszok.

A betegség fenotípusát (azaz megjelenési formáját és lefolyását) elsősorban a genetikai tényezők határozzák meg, de a már említett epigenetikai tényezők jelenléte is nagymértékben befolyásolja a tünetek intenzitását.  Az, hogy milyen súlyosak lesznek az allergiás tüneteink, elsősorban a kiváltó allergének koncentrációjától, az időjárási viszonyoktól függ, de természetesen befolyásolja a több allergiás betegség egyidejű megléte, a táplálkozás és a lelkiállapot, valamint a beállított terápia hatékonysága is.

7. Mi a keresztallergia, és mikor, mitől alakulhat ki? 

Az allergiát kiváltó allergén kis fehérjeszakasza (epitópja) megegyezhet egy másik, akár rendszertanilag távol álló anyag epitópjával. Ennek következtében létrejöhet a keresztallergia, amelynek során nem az eredendően problémás anyag, hanem az ahhoz nagyon hasonló molekuláris szerkezetű „párja” váltja ki az allergiás tüneteket (olyan kicsi ugyanis a két anyag közötti különbség, hogy sok szervezet nem tud különbséget tenni közöttük, főleg, ha már érzékeny az egyik anyagra – a szerk.)

Keresztallergia pedig a legkülönbözőbb allergéncsoportok között jöhet létre, így: pollen és pollen, pollen és étel, étel és étel, poratka és étel, latex és étel, állati szőr és étel, illetve különböző állati szőrök között is. A leggyakrabban a száj körüli és szájüregi tünetek megjelenésével jár (viszketés, duzzanat) – ezt hívjuk orális allergia szindrómának, mely a keresztallergiák enyhe formája –, ugyanakkor jelentkezhetnek súlyosabb reakciók is, amikor egyéb légúti-, bőr-, gyomor-bélrendszeri tünetek is jelen vannak.

8. Milyen típusú vizsgálatra érdemes elmenni, ha allergiás tüneteket észlelünk magunkon akár pollen-, akár ételallergiáról legyen szó?

Elsősorban allergológiai szakvizsgálat javasolt, bár vannak szakorvos nélkül is elvégezhető laborvizsgálatok, mint a légúti és nutritív specifikus IgE-tesztek, valamint az újabban elérhető multiplex, komponens alapú allergiatesztek (ALEX, FABER). 

A multiplex tesztek előnye, hogy magukban foglalják az IgE vizsgálatok során alkalmazott allergénkivonatokat, illetve számos más allergén komponenst is, így egy vérvételből, egy panelen több száz allergénkivonat és komponens vizsgálható molekuláris szinten. Ezek költséges vizsgálatok, a fölösleges kiadások elkerülésére célszerű előbb szakorvosi véleményt kérni.

A pollenallergia miatt milyen időközönként érdemes kontrollra menni?

Általában évente, illetve bármikor szükséges lehet a tünetek intenzitásának és a beállított kezelés hatékonyságának függvényében.

9. A pollenallergia tüneti kezelésére jelenleg a gyógyszeres, antihisztamin-kezelések a legelterjedtebbek. Hogyan válasszunk antihisztamint a gyógyszertári, vény nélkül kapható szerek közül?

Az antihisztamin az egyik legrégebben és nagyon hatékonyan alkalmazható gyógyszer, ami elsősorban a tüsszögést, a viszketést, az orrfolyást és a szemtüneteket képes csökkenteni/megszüntetni.

A régebbi, úgynevezett elsőgenerációs szerek még számos nem kívánt mellékhatást okozhatnak – mint az álmosság, a fáradékonyság, a szájszárazság és étvágynövekedés –, a kezeléssel egy időben pedig nem szabad alkoholt fogyasztani. Ezzel szemben az újabb generációs gyógyszerek a hatékonyság mellett kevesebb mellékhatással járnak: nem álmosítanak, és az alkohol egyidejű fogyasztása sem kizáró tényező.

A legújabb mokeluláknak már kisfokú gyulladáscsökkentő hatása is van, ezáltal nagyobb mértékben csökkentik a gátolt orrlégzést is.

Egyazon molekula esetében a betegeknél tapasztalható hatástani különbségek hátterében a gyógyszer különböző lebomlása, kiürülése, más gyógyszerekkel való kölcsönhatása állhat. A gyógyszerhatékonyság próbája azonban mindenképp a szedés, néha több hatóanyag kipróbálása után derül ki, hogy melyik biztosítja a legjobb tüneti kontrollt.

10. Milyen gyógyszert lehet szedni allergiára szoptatás mellett?

Szoptatás mellett antihisztamin szedése nem javasolt, a corticoszteroid és kromontartalmú lokális készítmények (szemcsepp, orrspray) használata azonban már igen. Ugyanakkor ilyen esetben mindenképpen érdemes kikérni a kezelőorvos tanácsát.

11. A szteroidos orrsprék használatának hosszú távon milyen hatásai lehetnek?

A mellékvesekéreg-hormont és annak származékait tartalmazó készítményeknek kifejezett és összetett gyulladáscsökkentő hatásuk van, így az allergiák összes tünetét (a gátolt orrlégzést is) hatékonyabban csökkentik, mint az antihisztaminok. Lokális használata során pedig a gyógyszerből kevés szívódik fel, ennek is nagyobb része lebomlik a májban, így tartós használat esetén sem kell szisztémás mellékhatásokra számítani. Ritkábban enyhe helyi mellékhatások jelentkezhetnek, úgy mint orrvérzés, orrnyálkahártya-irritáció és szárazságérzet. Ezeket érdemes megbeszélni a kezelőorvossal, de nem mindig szükséges a teljes kezelés felfüggesztése.

12. Milyen lehetőségek vannak a pollenallergia kezelésére a gyógyszereken kívül? Mennyire hatásos például az immunterápia?

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által is elfogadott alternatív kezelési módszerek, mint az akupunktúra és a homeopátia egyéntől függően kifejezetten hatékonyak is lehetnek.

Ugyanakkor az immunterápia az egyetlen módszer, amely alkalmas az allergiás betegség természetes lefolyásának a megváltoztatására, mivel megtaníthatja a szervezetet, hogy a környezeti allergénekre helyes immunválaszt adjon.

Magyarországon a rovarméreg-allergia, az allergiás nátha és az enyhe asztma esetén végzik.

Légúti allergiák esetén elterjedt és jó hatékonyágú a cseppekkel végzett szublingvalis allergénspecifikus immunterápia (SLIT), amelynek lényege, hogy a tünetet kiváltó allergént tisztított formában egyre nagyobb mennyiségben juttatják be a nyelv alá, ennek hatására pedig a szervezet fokozatosan megtanulja „sajátként” kezelni az addigi „idegent”. Így az allergiás reakció, illetve a tünetek csökkennek vagy teljesen megszűnnek.

A kezelés időtartama minimum három, maximum öt év, a hatékonyság fokmérője pedig elsősorban az, mennyire javulnak a tünetek. A beteg állapotában észrevehető javulás nagyon gyorsan is bekövetkezhet, de fontos leszögezni, hogy akár hónapokba is telhet.

13. Szénanátha esetén mitől alakulhat ki asztmás roham? És mit tehetünk a tünetek enyhítésére?

Szénanátha esetén önmagában nem alakul ki asztmás roham, azzal csak az egyidejűleg fennálló tüdőasztma esetén lehet számolni. Ilyenkor egyazon allergiás betegségnek két szinten – felső- és alsó légúti szinten – való megnyilvánulásáról van szó, a kiváltó tényező pedig ugyanaz az allergén. A szénanátha megfelelő kezelése csökkenti az asztma kialakulásának a kockázatát, de fontos tudni, hogy adott esetben nem gátolja meg a kialakulását.

Ha asztmás roham tör ránk, a gyors hatású hörgőtágítók belégzése szinte azonnal megszünteti a panaszokat. Ezek hiányában hatásos lehet a légzéskontroll, például az „ajakfékes” (auto-PEEP) légzés gyakorlása, melynek lényege az ellenállással szembeni kilégzés. Lélegezzük be a levegőt az orron, majd az összecsücsörített ajkakon keresztül lassan fújjuk ki. A kilégzés háromszor annyi ideig tartson, mint a belégzés! A kilélegzett levegő útjába az ajakfék révén akadály kerül, így gátolja a kishörgők falának összeesését, ezáltal a beteg több levegőt fúj ki, és csökken a fulladás-érzet.

14. Van, hogy komoly, életveszélyes reakciók alakulnak ki az ember szervezetében az allergia miatt. Mitől alakul ki pontosan, és milyen jelei vannak az anafilaxiás sokknak?

Az anafilaxia az azonnali típusú túlérzékenységi reakcióknak a legsúlyosabb, egész szervezetet érintő formája, ami akkor léphet fel, amikor a szervezet már nem először találkozik azzal az anyaggal, amire érzékennyé vált.

Többnyire, de nem minden esetben okozza allergia, és igen ritkán az is előfordulhat, hogy az ok felderítetlen marad.

 A leggyakoribb anafilaxiát kiváltó anyagok között találunk rovarmérgeket (méh, darázs), ételeket, ételadalékokat, gyógyszereket, röntgen-kontrasztanyagot, latexet, esetleg több dolgot együtt, így például bizonyos ételek és fizikai megterhelés összeadódó hatását.

Az arra érzékeny személyeknél a kiváltó anyag igen kis mennyisége is elég a súlyos reakcióhoz: testszerte csalánkiütés és duzzanat jelentkezhet, a gégeduzzanat következtében fulladásérzet, rekedtség, „húzó légzés” léphet fel. De kipirulás, fejfájás, hasfájás, hányás, hasmenés, a legsúlyosabb esetekben pedig vérnyomásesés, szívritmuszavarok, ájulás, keringés-összeomlás, légzésleállás is felléphet, és igen ritkán halálos végkimenetele is lehet.

A reakció súlyosságának kialakulásában az egymást követően megjelenő allergiás sejtek és a belőlük felszabaduló, valamint a különböző tüneteket kiváltó mediátoranyagok játszanak szerepet. Halálhoz többnyire azért vezethet az anafilaxiás sokk, mert az életet veszélyeztető tünetek olyan gyorsan alakulnak ki, hogy a segítség nem tud időben megérkezni a beteghez. Épp ezért, aki tud róla, annak pontos akcióterve és gyógyszeres ellátása (adrenalin önbelövő injekció, azaz Epipen) kell legyen vészhelyzet esetére.

15. Ha az allergiás reakció heves bőrirritációban jelenik meg, mi a teendő? Miért fontos ilyen esetekben az expressz ellátás – mondjuk, ha valaki a hajfestékre lesz allergiás?

Heveny bőrirritáció esetén minél hamarabb javasolt antihisztamin-tabletta bevétele.

Hajfestékallergia esetén a festékanyag elsősorban a kontakt helyén, a fejbőrön, nyakon, fülön, homlokon vagy a szemhéjon okoz helyi tüneteket: kiterjedt viszketést, csalánkiütést, bőrpírt, égő érzést, hajhullást.

Előfordulhat azonban szisztémás reakció is, amelynek során a test bármely pontján jelentkezhetnek a bőrtünetek, ritkán súlyos allergiás reakció is felléphet arc- és szemhéjduzzanattal, légzési panaszokkal. Fokozódó tünetek esetén azonnal orvoshoz kell fordulni a súlyos reakció kockázata miatt (háziorvoshoz, ügyeletre, sürgősségi osztályra).

Amennyiben egyértelmű a kiváltó ok, annak azonnali teljes kerülése indokolt. A bőrelváltozást fotón is célszerű rögzíteni, ezáltal a folyamat utánkövetése is könnyebbé válik, de a további kivizsgálás érdekében mindenképp minél hamarabb szakorvoshoz (bőrgyógyász, allergológus) kell fordulni.

 Filákovity Radojka

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Colin Hawkins