–

Az allergiás betegségek világszerte, így hazánkban is rendkívül gyakoriak, a lakosság tizenhét–huszonkilenc százalékát érintik. Azaz Magyarországon ma minden ötödik ember allergiás, és a WHO előrejelzése szerint 2050-re ez az arány lényegesen emelkedni fog. A daganatos és szív- és érrendszeri betegségek után a harmadik leggyakoribb megbetegedés az allergia.

Annak, aki még csak gyanakszik arra, hogy érintett lehet, fontos tudnia, hogy még a szezon előtt el kell végeztetnie a szűrővizsgálatot. Az első tünetek közé tartozik, ha valaki két hétnél tovább szenved orrfolyástól, tüsszögéstől, szemviszketéstől, vagy korábban ugyanebben az időben voltak hasonló panaszai. De a már felismert, korábban kivizsgált allergiás nátha esetében is érdemes két–három évente újabb allergológiai vizsgálatot végeztetni, a tünetek jelentkezése előtt vagy után.

Kihez fordulhatsz a panaszaiddal?

A gyermek és felnőtt allergiás náthás beteget is a családorvos látja először, ő tartja kézben a kivizsgálást. Kikérdezi a beteget, felveszi a részletes anamnézist, és eldönti, mikor és hova menjen allergológiai kivizsgálásra. Az allergiás rhinitist a Prick-teszttel diagnosztizálják. Sok szakorvos: háziorvos, gyermekorvos, fül-orr-gégész, pulmonológus, bőrgyógyász és allergológus végez Prick-tesztet, a lényeg, hogy olyan intézményben történjen a vizsgálat, ahol ehhez adottak a feltételek. Ritkán fordul elő szövődmény, de a szakrendelőnek felkészültnek kell lennie annak ellátására is. Fontos, hogy az allergológiai szakrendelőbe beutaló és időpont-egyeztetés szükséges, a fül-orr-gégészeti szakrendelőbe viszont általában elegendő az időpontkérés.

A kivizsgálás

Az anamnézis felvétele után következik a Prick-teszt, vagy specifikus IgE vérvizsgálat, illetve a fül-orr-gégészeti szakvizsgálat. A részletes, jól felvett kórelőzmény után a Prick-teszt az elsődlegesen használt vizsgálati módszer az allergiás rhinitis (AR) diagnosztizálására. A bőrpróba során a leggyakoribb allergének tisztított, hígított kivonatát az alkar bőrére csepegtetik, majd felületi karcolás után figyelemmel kísérik a bőr reakcióját. A bőrteszt előnye, hogy egyszerű, olcsó, gyors, megbízható és érzékeny.

„Nem végzünk Prick-tesztet súlyos tünetek, lázas infekció, akut betegség, súlyos asztmás állapot, kiterjedt bőrelváltozás, terhesség, szoptatás idején és bizonyos gyógyszerek, például antihisztamin szedése esetén” – vázolja Krasznai Magdolna.

A vizsgálat eredménye tizenöt–húsz perc múlva leolvasható. A karcolás helyén, a bőrön csalángöb, viszkető piros udvarral körülvett kis kiemelkedés jelentkezik arra az allergénre, amire a páciensnek tünetei vannak. Ilyenkor az allergén a bőrben lévő ellenanyaggal lép reakcióba, és a kiváltott bőrreakció révén az allergia ténye igazolható. Vannak azonban olyan esetek, amikor a Prick-teszt helyett vérvizsgálattal határozható meg az allergia. Ezt szezon alatt is el lehet végezni, mert a jelentkező tünetek és az antihisztamin szedése nem befolyásolják a vérvizsgálat eredményét. Szérumspecifikus IgE-vizsgálatot akkor javasolnak, ha a bőrteszt a fent említett okok miatt nem végezhető el, vagy ellentmondás van a klinikai kép és a Prick-teszt között, illetve tervezett immunterápia előtt. A vizsgálat előnye, hogy biztonságos, precíz, nem függ a bőr reaktivitásától, a gyógyszerszedéstől.

A két vizsgálat azonos értékű, emiatt nem kell mindkét módszert rutinszerűen elvégezni, csak a javasolt esetekben. Nagyfokú orrdugulással járó allergiás betegnél még a kezelés megkezdése előtt indokolt a fül-orr-gégészeti szakvizsgálat, a többi esetben később is elvégezhető a területileg illetékes fül-orr-gégészeti szakrendelőben.

Az allergiás nátha kezelése

Az allergia gyógyszeres kezelését a szezon előtt egy-két héttel érdemes elkezdeni. A tünetek alapján lépcsőzetes terápiát javasolnak. Vizes orrfolyás, tüsszögés és könnyezés esetében antihisztamint írnak fel tabletta, orrspray és szemcsepp formájában. Amikor az orrdugulás a vezető tünet, a helyileg ható szteroidtartalmú orrspray-k használata javasolt.

Az allergiás nátha kezelésére ma már csak a második generációs antihisztaminokat használják. Alapvetően öt–hatféle hatóanyag-tartalmú készítmény van forgalomban, mindegyiknek számos generikuma van.

A régebbi típusú antihisztaminok recept nélkül is kaphatók, széles választékban. Fontos, hogy ha hatástalanság miatt antihisztamint váltunk, akkor ne ugyanazt a vegyületcsoportot válasszuk, amit már korábban eredménytelenül használtunk. Szintén fontos tudni, hogy van különbség a vény nélkül kapható, valamint a receptre felírható készítmények hatása között!

Szirupot már két és fél–három éves kortól lehet adni, viszont várandósság és szoptatás alatt nem javasolt a szedésük. A szteroidokat tartalmazó orrspray-k helyileg gátolják a gyulladást, és legjobban az orrdugulást csökkentik, de az allergiás nátha valamennyi tünetére hatnak (például szemkönnyezés, torokviszketés).

Krasznai Magdolna úgy véli, nem kell félni a szteroidtartalmú gyógyszerektől. A ma használatos szteroid orrspray-k megbízhatók, könnyen használhatók, kiváló hatásúak. Hosszabb ideig tartó alkalmazás esetén sincs szisztémás mellékhatásuk.

A terápiás hatás napok múlva alakul ki, emiatt idejében, legalább egy héttel a panaszok kialakulása előtt kezdjük el annak alkalmazását. Előtte célszerű az orrot kimosni. Szisztémás (teljes testet érintő) szteroidkezelésre ritkán kerül sor, előtte mindig fül-orr-gégészeti kivizsgálás és javaslat szükséges. Depó szteroid (hosszan ható - a szerk.) szedése viszont tilos!

Ha mélyreható változást akarsz, akkor irány az immunterápia! 

Amikor nem a tünetekre, hanem az allergiát kiváltó okra keresnek megoldást, akkor jön képbe az immunterápia. Ezt az adott allergén megjelenése előtt néhány hónappal kell elkezdeni, de csak abban az esetben alkalmazható, ha a páciens legfeljebb egy-két domináns allergénre érzékeny. Ilyenkor a panaszokat okozó allergén tisztított kivonatát adják neki egyre emelkedő, majd fenntartó dózisban, így a szervezet megtanulja a helyes immunválaszt. Ez a terápia nem gyors (akár három–öt évig is eltarthat), viszont hosszú távon jelenthet megoldást – a társadalombiztosítás azonban nem finanszírozza, emiatt drága. Az immunterápia idején a panaszok fokozatos csökkenése várható (tehát a vizes orrfolyás, a tüsszögés, a könnyezés, az orrdugulás és a szemtünetek mérséklődnek), így a gyógyszeres kezelés lassan csökkenthető.

Akár az oki, akár a tüneti terápiát választjuk, az allergiás tüneteket nem szabad elhanyagolni, a kezeletlen allergiás náthából ugyanis egyik évről a másikra allergiás asztma alakulhat ki.

A gyógyszeres kezelés mellett javasolt még a rendszeres orrmosás – nem vicc, ezzel az orrnyálkahártyáról eltávolítjuk a polleneket, a gyulladásos mediátorokat, és a levegőből származó szennyezőanyagokat –, ami enyhít a panaszokon.

Rossz hír a természetesebb módszereket keresőknek, hogy az allergiás nátha kezelésében a Voll-módszer, a homeopátia és az egyéb alternatív kezelési módok tudományosan nem megalapozottak.

Zimre Zsuzsa