A fűtésszezon mumusai: ekcéma és pikkelysömör – Ismerős?
Támogatott tartalom
Azt hiszed, hogy az őszben-télben a hűvösebb idő és az elfogyó szabadság a legidegesítőbb? Akkor neked fogalmad sincs, milyen „betegesen száraz” bőrrel, vagy, mondjuk inkább hivatalosan: atópiás dermatitisszel élni. Vörös, viszkető foltok, égő hámló bőr, amelyeket, ha szerencséd van, takar a ruhád (na jó, ez az egy jó a télben: legitim módon hordhatsz mindig hosszú ujjút...) – ha kevésbé, akkor viszont ott virít az arcodon, a nyakadon, a kezeden vagy valamelyik más, látványosabb testrészeden. Ekcémával vagy psoriasissal élni lehet, de átkozottul nehéz – tudjuk, miről beszélünk, nálunk is vannak páran a szerkesztőségben, akik szenvednek tőle, különösen, amikor a téli szárazabb időszakra még az év végi hajtás (meg a vele járó stressz) is rácsatlakozik... Szóval, itt az ideje, hogy utánajárjunk: mivel is állunk szemben. Kurucz Adrienn írása.
–
Vannak olyan bőrbetegségek, amelyek ősszel és télen jellemzően súlyosbodnak. A lakás száraz levegője, a fényhiány, az immunrendszert érő sokféle támadás az egészséges bőrt is kikezdheti, akiknek pedig eleve vízhiányos a bőre, esetleg hajlama van ekcémára, psoriasisra, azoknak ez az időszak különösen nehéz.
Az ekcéma többféle rokon kórképet takar, ennek megfelelően kezelése is változatos
A leggyakoribb fajtája az atópiás dermatitis (atópia=allergiára való hajlam, dermatitis=bőrgyulladás) amely már csecsemőkorban jelentkezhet, egy-egy testtájat vagy akár az egész testfelületet érintheti. Jellemzője a száraz, viszkető, vörös, hámló bőr.
Az atópiás dermatitis vissza-visszatérő, nehezen kezelhető bőrbetegség.
Nem könnyű élni vele. Becslések szerint a lakosság 20–22 százalékát érinti (és egyre nő ez az arány). A vakaródzás miatt az ekcémás részek kisebesedhetnek, kórokozók kerülhetnek a bőrbe, amely begyullad, ez a betegség akut formája, amely gyakorta krónikussá válik. Ilyenkor a bőr tartósan vörös, megvastagszik, elszíneződik (barna vagy fehér lesz).
Csecsemők és kisgyermekek esetében az ekcéma leginkább az arcot, a könyök és a térd körüli területeket, a bőrredőket érinti, nagyobb gyermekek és felnőttek elsősorban a tenyéren és a kézháton tapasztalják, de előfordul nyakon, vállakon, mellkason is. A krónikus betegség sokszor felnőttkorra elmúlik, de van, hogy élethosszig tart, és idős korban a bőr szárazabbá válásával súlyosbodik.
Az ekcéma kialakulásának pontos okát nem ismeri a tudomány
De az már tudható, hogy a hajlam örökletes – az érintettek bőre különösen érzékeny és száraz – és immunológiai okok, valamint különböző egyéb tényezők provokálják a kiújulást.
Ezek lehetnek: a különféle mosószerek, a dörzsölő ruhanemű, a szélsőséges hőmérséklet (hideg vagy hőség), a pártartalom megváltozása például a fűtési szezon miatt, bizonyos élelmiszerek, az állatszőr, a poratka, bizonyos betegségek (például a cukorbetegség, a szervezetben elszaporodó gombák, baktériumok), illetve a stressz.
Akárcsak az ekcéma okai, a kezelési módjai is összetettek. Mivel a betegség ezerarcú, gondosan figyelni kell, hogy milyen tényezők hatására újulnak ki, illetve súlyosbodnak a tünetek. Ha sikerül ezeket a tényezőket azonosítani, meg kell próbálni elkerülni ezeket. A házi poratka például gyakran ront a helyzeten, ilyenkor a sűrű portalanítás, ágyneműmosás és szellőztetés segíthet, ahogy a dohányfüstmentes környezet is.
A verejtékezés is okozhatja a tünetek fellángolását, kisgyermekek esetében ráadásul gyakori a túlöltöztetés. Ekcémás beteg ne viseljen rosszul szellőző, szintetikus textíliákat vagy gyapjút.
A stressz és a rendszertelen életmód súlyosbítja az ekcéma tüneteit, ezért törekedni kell az elegendő pihenésre, a káosz helyett pedig a rendszerességre.
A bőr kiszáradása nemcsak következménye, hanem kiváltó oka is lehet az ekcémának, ezért figyelni kell a bőr gyakori (lipid és vízpótló) krémezésére a tünetmentes időszakokban is. Érdemes kerülni a forró fürdőt, az illatosított kozmetikumokat, ruhaöblítőket, a bőr törölközővel való ledörgölését, a szoros ruhaneműk viselését.
Ha jelentkeznek a tünetek, a bőrgyógyász feladata a diagnózis felállítása, a terápia kigondolása: a viszketés csillapítása és a bőr károsodott védőrétegének helyreállítása, súlyosabb esetben a sebek, fertőzött bőr gyógyítása (például antihisztaminos, kortikoszteroidos, antibakteriális helyi készítményekkel).
A betegség nem gyógyítható egyelőre, de a tünetek kezelhetők.
Fontos még beszélni a pikkelysömörről (vagy psoriasisról)
Ez nem ekcéma, de néha összetévesztik vele, különösen a hajas fejbőrön jelentkező seborrhoeás ekcémával, pláne, hogy mindkét kórkép hámlással, gyulladással és viszketéssel jár.
A pikkelysömör lényege az, hogy a bőr szarutermelő sejtjei (a keratinociták) burjánzásnak indulnak, a bőr ezért elszarusodik az érintett területen – a köröm és a nyálkahártya is érintett lehet, de leggyakrabban a ruhaneművel érintkező, napsugárzásnak, szélnek kitett területen jelentkezik, valamint a végtagok külső felszínén, a könyök- és térdtájékon, a hajas fejbőrön, a mell és a has alatti redőkben, a combhajlatban, a külső nemi szerveken.
Az ekcémához hasonlóan, ez is egy krónikus, hosszan tartó, kiújulásra hajlamos betegség. A pikkelysömörnek is van genetikai megalapozottsága, de külső és belső tényezők hívják életre. Hogy pontosan miért és miként, az nem tisztázott egyelőre.
Nehéz ügy
Valóban az. Különösen azért, mert ezeknek a krónikus bőrbetegségeknek a teljes gyógyítása, az orvostudomány jelenlegi állása szerint, nem lehetséges. A kezelésükhöz és a fenntartható tünetmentességhez fontos kikísérletezni az érintettnek legmegfelelőbb terápiás módszert – azaz inkább azok kombinációját.
És nem elég csak „kívülről”, a bőr felől megközelíteni a problémát; atópiás betegként fontos életmóddöntéseket is meg kell hozni, az átlagnál is jobban odafigyelni a folyadékbevitelre, az egészséges táplálkozásra, a testmozgásra és a kellő mennyiségű pihenésre. Ja, és a stressz csökkentésére. Nem csak télen...
Kurucz Adrienn
Források: ITT, ITT, ITT és ITT
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ Maria Fuchs
