wmn - bioderma

Ősz van, változik az időjárás, rakódnak ránk a ruharétegek (szerencsés esetben csak azok), és ha olyan érzékeny bőrrel áldott meg a sors, mint engem (és a családban még néhányakat), akkor elkezd egyre jobban viszketni a bőrünk a textil alatt. Sajnos még minálunk sem ismeretlen ez a jelenség, pedig igazán adhatna valami jolly joker védettséget az, hogy az anyukám egy csodakezű bőrszépítő mester.

Tényleg varázsolni tud sok esetben, így amikor a családban felbukkanó atópiás tünetek lassan aktuálissá válása miatt, na meg ezért a cikkért a kérdéseimmel megkerestem, akkor is valami varázslatot vártam. De persze, mint semmi, ami a bőrünkkel kapcsolatos, ez sem így működik. Szóval varázspálca nem került elő, de sok hasznos információ igen, amit nem is tartok magamban, hátha mások is kevesebb kellemetlen tünettel találkoznak, mint például égő érzés, viszketés, krónikus bőrszárazság, vakarózás.

Pásztory Dóri és Kovács Rita - Fotó: Csiszér Goti

Miről is van szó?

Kezdjük rögtön azzal, hogy mi is az az atópiás dermatitis, mert talán ez nem mindenki számára ismert vagy nem kötötte össze a tüneteit ezzel a kifejezéssel.

Az atópia az allergiára való genetikai hajlam, amely ha a bőrt érinti, atópiás dermatitisről beszélünk. Jellegzetes tünetei a bőrszárazság, gyulladt, piros foltok, viszketés. 

Amit mindenképpen le kell szögezni, hogy ez nem fertőző betegség, hanem egy veleszületett hajlamon alapuló, krónikusan fennálló bőrgyulladás. Ha az egyik szülőnél jelentkeztek atópiás tünetek, akkor a gyereknél harminc százalék az előfordulás esélye.

Mitől alakul ki, mitől jobb vagy rosszabb?

Ahogy említettem, a genetikai hajlammal nem nagyon tudunk mit tenni, vannak viszont olyan tényezők, amelyekkel enyhíthetők a tünetek. Bizony a lelki állapotunk is befolyásolhatja a gyulladás mértékét, így egy stresszesebb, lelkileg megterhelőbb időszakban nagyobb az esély arra, hogy a tünetek erősödnek. A belső okok mellett vannak olyan külső hatások, amelyek növelik a bőr szárazságát vagy jobban irritálják az érintett bőrfelületet, illetve az étkezés is befolyásolhatja a tünetek intenzitását és előfordulásának gyakoriságát.

Jó, de akkor mit is kéne tenni?

A jó hír, hogy mivel a tünetek erősségét, láthatóságát befolyásolják külső és belső tényezők, így azok ellen tudunk tenni, ha már a betegséget nem tudjuk egykettőre eltüntetni (még).

Szóval anyukám tanácsa az, hogy kerüljük a szárazságot okozó hatásokat. Figyeljünk az otthonunk páratartalmára, kerüljük a nagyon műszálas ruhákat, és nézzük meg a bőrrel érintkező készítményeink összetevőit. Mivel a tünetek megjelenésének helyén a bőr vékonyabb, és védekezőképessége is alacsonyabb, könnyen felülfertőződhet, és az allergénekkel szemben is védtelenebb. Ezért mindenképpen tartsuk távol magunktól az allergéneket tartalmazó háztartási vegyszereket, mosószereket, illatanyagokat, konzerválószereket. A bőrrel érintkező növényekről és a belőlük származó pollenekről se feledkezzünk meg. A mosószerek, tusfürdők pH-értéke is irányadó lehet, ugyanis a túlságosan lúgos készítmények sokat ronthatnak az állapotunkon.

Az étrendünkből is érdemes kizárni az allergiás reakciókat kiváltó alapanyagokat, vagy legalábbis ételnaplót vezetni és abból kikövetkeztetni, hogy mely ételek hatására erősödnek a tünetek. Tej, tojás, állati eredetű fehérjék, mogyorófélék, bizonyos fűszerek, cukor és konzerválószerek mindenképpen kiindulási alapot jelenthetnek.

Ha csak egy perced van: íme, a rövid praktikus tanácsok

1. Háztartási munkákhoz használjunk gumikesztyűt, és kerüljük a vegyszerekkel való érintkezést.

2. Válasszunk olyan termékeket, amelyek érzékeny bőrre valók, és a lehető legkevesebb allergént tartalmazzák.

3. Ez nemcsak a bőrápoló termékekre vonatkozik, hanem a mosószerre, öblítőre is.  

4. Figyeljünk oda, hogy a ruháinkban ne maradjanak mosószer-, öblítőmaradványok, továbbá törekedjünk arra, hogy kevés műszálat tartalmazzanak, válasszunk jó minőségű pamutot.

5. Nem is anyukám lenne a kérdéseimre a válaszadó, ha kozmetikusként és aromaterapeutaként ne hívná fel külön a figyelmet a bőr megfelelő tisztítására, ápolására, hidratálására, védekezőképességének erősítésére. Az arc tisztítása krémes, olajos lemosókkal történjen, a hidratáló tonik legfontosabb feladata, a bőr-pH (enyhén savas) visszaállítása, így semmiképpen ne hagyjuk ki a napi rutinból. A krém ápoló, hidratáló, nyugtató hatású legyen, ami egy vékony védőréteget is alkot a bőrön, és visszaépíti a bőr egészséges szerkezetét. Az előttünk álló hűvösebb időben különösen fontos az intenzív táplálás, mert ilyenkor a bőr gyorsan berepedezhet, a baktériumok könnyebben utat találhatnak maguknak, így gyakoribbá válhatnak az atópiás fellángolások.

6. De ne csak a bőrünkre figyeljünk, hanem magunkra is! Próbáljuk csökkenteni a stresszforrásokat! Keressük meg a nekünk megfelelő relaxációs módszert, és alkalmazzuk. És közben étkezzünk egészségesen, amennyire lehet, allergénektől mentesen.

Egy atópiásnak „kötelező” elolvasnia az ételek összetételi listáját.

7. A bőr nyugalmi állapotában tehetünk a legtöbbet a megelőzésért. Ha az érzékeny területen a szárazságon kívül más tünet is jelentkezik, amely valamilyen felülfertőződést jelenthet, mindenképpen keressünk fel egy bőrgyógyászt!

Eddig anyukám tanácsai, ez pedig már az én végszavam: ekcémával vagy atópiás bőrrel együtt lehet élni, de kétségkívül sokkal tudatosabb hozzáállást igényel. Vigasztaljon a tudat, hogy a fönti szabályokat betartva nemcsak a bőrtüneteid megelőzéséért teszel, hanem az egészségedért és az általános jóllétedért is. Mindenkinek más tanítómester jutott – nekünk a bőrünk az. 

Pásztory Dóri