Persze minden gyerek átvészeli valahogy az ovis éveket, akkor is, ha az óvodája messze van az ideálistól. Biztos, hogy többet számít a szülők nevelési hozzáállása, mint az első intézményi tapasztalatok. Én utáltam oviba járni, és amíg a lányom nem jutott el a beiratkozásig, nem is gondolkoztam el azon, hogy mennyire szeretném ettől megóvni. Aztán úgy alakult, hogy az óvodai nyílt napok és jelentkezések idején hosszabb időre külföldre mentünk, így két hónappal előtte felhívtam az előzőleg kinézett állami óvodát, hogy esetleg egy-két héttel a nyílt nap előtt fogadnának-e bennünket. Nem fogadtak. „Ez nem így működik, anyuka.” Hát, „anyuka” szerint viszont így kellene működnie, így „anyuka” fogta magát, és tovább keresett. Persze szerencsés helyzetben vagyunk, mivel minimális áldozatok árán megengedhetjük magunknak a magánóvodát, ez ugyanis a legtöbb esetben komoly anyagi ráfordítással jár. A „komoly” alatt a havi százezres nagyságrendet értem. Ezért a legtöbb magán vagy alapítványi intézményben kis létszámot, az egyéni igények figyelembe vételét, és partneri szintű szülő-pedagógus kommunikációt „vásárol” a szülő. Akinek van lehetősége ennyit költeni a gyermekei óvodai nevelésére, eldöntheti, hogy megéri-e mindez.

Azoknak, akik bizonytalanok, hajlanak a magánovi felé, de még nem jártak utána a lehetőségeknek, készítettem egy „kis magyar alternatív ovikörképet”. Budapesten és környékén van a legtöbb lehetőség, de egy-egy intézmény szinte minden vidéki nagyvárosban van.

Montessori-módszer

Elfogult vagyok, és ezt előre el is mondom: a nagyobb lányom Montessori oviba jár, ami nagyon közel áll a mi világszemléletünkhöz, vagyis tág keretek, kevés szabály, kölcsönös tisztelet, irányított, de nem kötelező foglalkozások és önállóságra nevelés jellemzi.

Maria Montessori (ITT írtunk róla korábban) olasz orvos, pedagógus és pszichológus volt, aki módszereit értelmi fogyatékos és gyenge képességű gyermekek számára fejlesztette, csak később alkalmazta egészséges gyerekeken. Pedagógiájának lényege: a gyermek tisztelete, a szabad cselekvésre, önállóságra nevelés. Ehhez szerinte az kell, hogy a nevelők ötletekkel, trükkökkel bírják fejlesztő játékokra a gyerekeket, ne tekintélyelvűséggel. Rengeteg úgynevezett Montessori-eszköz van, amik a játékos tanulást segítik elő, önállóan, önellenőrzéssel használhatók egészen kis kortól. Több Montessori-szemléletű óvodában szokás a játékosan fejlesztő napindító körjáték, sok helyen úgynevezett „csendjáték”. Budapesten sok Montessori-szemléletű ovi van, nekem a Bilimbo Naphegyről vannak szuper személyes tapasztalataim. 

Waldorf-pedagógia

Az egyik legismertebb alternatív pedagógiai rendszer, aminek rengeteg iskolája, óvodája van mindenhol – Magyarországon is Waldorf-intézményből van a legtöbb, minden megyében elérhető legalább egy óvoda, Budapesten pedig tizenöt –, vagyis rengeteg kisgyerek kezdheti itt az intézményes nevelődést. A reformpedagógia módszert Rudolf Steiner dolgozta ki Németországban, az első ezen alapuló iskola Stuttgartban nyílt, a Waldorf-Astoria cigarettagyárban dolgozók gyermekeinek, amit néhány évvel később követtek a hasonló szemléletű óvodák.

A Waldorf-pedagógia szerint minden egyes ember teljesen egyedi és megismételhetetlen, ezért mindenkinek az egyéni fejlődési útját kell támogatni. (Korábban megjelent egy levél nálunk, melyet búcsúzó osztályának írt a pesthidegkúti Waldorf-iskola igazgatója, állandó szerzőnk, Kökéndy Ákos.) A kicsik ráadásul nemcsak a kommunikáció hagyományos útján érzékelik a felnőttek jelzéseit, hanem a metakommunikációnak köszönhetően át is tudják élni azt, ami a körülöttük lévő emberekben zajlik. Éppen ezért fontos – a szeretet és a figyelem mellett–, hogy pozitív érzésekkel és gondolatokkal vegyék körül őket. A Waldorf-óvodák elvei szerint a gyermekek először a spontán utánzással tanulnak, a szóbeli tanítás helyett a szemlélődés, tapasztalás és cselekvés lehetővé tétele a célravezető. A legfontosabb a szabad játék, amelyhez maximálisan igyekeznek teret adni. Ezzel párhuzamosan a legtöbb ilyen szemléletű óvoda kicsit hasonló a családhoz: közösen készítik az ételt, amit közösen esznek meg, kertészkednek, alkotó tevékenységet végeznek, de semmiben nem kötelező részt venni.

Idegen nyelvű óvodák

A két legnagyobb idegen nyelvű intézmény a francia és az amerikai iskola és óvoda, de ezek mellett egyre szaporodnak a kisebb idegen nyelvű, illetve kétnyelvű intézmények, mivel az utóbbi években elég divatos lett a kisgyermekek idegen nyelvre oktatása.

A Gustave Eiffel Francia Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium hároméves kortól érettségiig végigkíséri a gyerekeket, a francia oktatási rendszer követelményei szerint, és nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a közösségépítésre. A francia nyelv végig főszerepet játszik az oktatásban, így van ez az óvodában is: az óvodapedagógus mellett egy francia anyanyelvű dajka van a gyerekekkel.

A nyelv mellett a fizikai aktivitáshoz, a művészeti önkifejezéshez, a környezet felfedezéséhez és a rendszerben gondolkodás alapjainak megtanulásához szeretnének ideális környezet biztosítani.

Az American International School of Budapest valójában Nagykovácsiban van, és eredetileg az itt dolgozó USA-állampolgárok gyermekeinek alapították. Ma már egyike a legnagyobb közép-európai nemzetközi iskoláknak, és szintén óvodáskortól fogadnak gyerekeket. A hatalmas és gyönyörű campuson szinte minden sport és művészeti tevékenység kipróbálására van lehetőség, az igazgató videós köszöntőben mesél az intézményről. Kezdetektől az a céljuk, hogy 18 évesen olyan nemzetközi érettségit kapjanak a gyerekek, ami egyenes utat biztosít a legjobb egyetemekre.

Minden más

A közelmúltban a legnagyobb figyelmet a Budapest School induló óvodái és iskolái kapták – azt gondolom, nem véletlenül. A más intézményekben is jellemző szabadabb szemléletmód és egyéni fejlesztés mellett nagyon fontos előnyük, hogy a jelenlegi felnőtt életre próbálják felkészíteni a gyerekeket: a modern technológia használatával és a projektszemléletű tanulással (heti és havi tematikák mentén mélyednek el egy-egy témában, amit sokféle módon igyekeznek bemutatni).

Ennek nemcsak az az előnye, amit mi, Y generációsok felnőttként sajátítottunk el, a gyerekeinknek már természetes lesz, hanem az is, hogy a kicsik sokkal könnyebben kapcsolódnak a szülők gyakran hullámzó mindennapi életéhez, hiszen nagyobb a rálátásuk.

Nagyon fontos előny, hogy a nagy külföldi intézményekhez hasonlóan a BS is az óvodától az érettségiig kíséri végig a gyerekeket, és folyamatos a felvétel náluk, a Római-parti oviba most is van felvétel.

Eredetileg zsidó közösségi, de ma már vallásilag nyitott a Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Az óvoda szemlélete szerint a fejlesztés maga a játék, tapasztalati alapú, interaktív, életszerű foglalkozásokkal vegyes csoportokban nevelik az ovisokat. Fontos az angol nyelv, de inkább arra törekednek, hogy átadják a zsidó kultúrát.

A Carl Rogers humanisztikus szemléletű pszichológus rendszerén alapul a Carl Rogers Személyközpontú Óvoda, ahol azt vallják, hogy az óvodai élet minden szereplőjét, tehát a gyermeket, a szülőt, a pedagógust és a dajkát is figyelembe kell venni. A szabad szellemű intézményben az a fő cél, hogy a gyerekek szorongásmentes légkörben tanulják meg mindazt, amit más óvodákban is.

Nem mondom, hogy könnyű a választás, de a pedagógiai nézetek mellett lehet szempont az ár is. Szerencsére ez ma már nem tabutéma, az óvodák saját honlapján elérhető a díjszabás, és több intézménynek vannak rászorulók számára elérhető, ingyenes helyei is.

 

Tóth Flóra

Ha érdekel a téma, olvasd el ezt a cikket is, melyet dr. Gyurkó Szilvia írt:

Mire figyelj, ha alternatív iskolát választasz a gyereknek? – 10 megfontolandó tanács szülőknek