„Budapest teljes területén megoldott az óvodai nevelés ellátása” – Tényleg?

–

Magánóvodát nyitni ma Magyarországon...

A neve elhallgatását kérő házaspár évek óta üzemeltet több családi bölcsődét, ezek közül az első igazi „garázscégként” a saját családi házuk garázsából indult, és fejlődött egyre nagyobbra. A magánóvoda ötletét pedig épp a bölcsődéseik szüleinek az igénye hívta életre, akik szerettek volna valamiféle folytatást, egy helyet, ahol hasonlóan gyerekközpontú (egyébként Pikler Emmi nevelési elvei alapján működő) szemléletben folyhat tovább a gyerekeik intézményi nevelése.

„Úgy alakult, hogy pont találtunk egy ideális, üresen álló óvodaépületet a szomszéd kerületben. Persze ez egy körülbelül 100 éves épület. Azt gondoltuk, hogy a legnehezebb része az lesz, hogy megszerezzük az épület üzemeltetésének a jogát az önkormányzatól. Kiderült, hogy tévedtünk: az nagyon simán ment, hamar 

megkötöttük a 15 évre szóló szerződést, aminek az egyetlen kikötése az volt, hogy kizárólag óvodát lehet üzemeltetni az épületben. Mivel nekünk pontosan ez volt a szándékunk, a kitétel semmi problémát nem okozott. 

Miután megkaptuk az épületet, el is kezdtük a felújítást, és elindítottuk az engedélyeztetési folyamatot.” 

Néhány telefonnal kiderítették, hogy közoktatási intézményként az óvoda a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozik (míg a bölcsőde egy szociális intézmény, az teljesen más elbírálás – ezért nem volt korábbi tapasztalatuk a kérdésben). 

„Mint megtudtam, az a szóbeszéd járja, hogy nem nagyon adnak mostanában engedélyt magánóvodákra, miközben mi már elég sok energiát és pénzt toltunk ebbe a tervbe. Mivel telefonon senkivel nem tudtam felvenni a kapcsolatot, kiderítettem: ha írok egy levelet, akkor bizonyos időn belül kötelesek válaszolni.

A levélben leírtam, hogy óvodát szeretnénk nyitni, és megkérdeztem: igaz-e, hogy már nem adnak engedélyt új magánóvoda nyitására. Erre az a válasz jött, hogy ennek van egy hivatalos útja, be kell nyújtani a kérvényt, és egyedileg elbírálják. Reménykeltő volt a visszajelzés.”

Kiderült, hogy a kérvényezésnek komoly feltételei vannak, például az, hogy már meg kell lennie a tervezett óvoda vezetőjének is. És bár magánintézményről beszélünk, a vezetőjét mégis a belügyminiszternek kell kineveznie.

„Csak az lehet óvodavezető, akinek speciális, hatósági erkölcsi bizonyítványa van. És akkor ezt hozzuk össze azzal, hogy az óvónőknek 3 hónapos a felmondási idejük, tehát ahhoz, hogy szeptember 1-jén elkezdődhessen az óvodai nevelés az intézményünkben, nekik május 31-ig fel kellett mondaniuk – és ezt meg is tették. Megvolt már ugyanis az óvodavezetőnk, az óvó nénik, és minden, amire szükség van az engedélyhez.”

Nincs itt semmi látnivaló

Közben a bölcsődés gyerekek szüleinek elkezdték jelezni, hogy ha minden jól megy, nyílik az óvoda. Persze mivel egyelőre nem létezett, azt tanácsolták nekik, hogy mindenképpen írassák be a gyerekeket egy már létező intézménybe – legfeljebb majd átjelentkeznek, ha az ő óvodájuk végre hivatalosan is elindul. Csakhogy nem ez történt.

„Július második felében kaptuk meg a választ, amiben ez állt: 

»…a Köznevelési Információs Rendszer adatai alapján megállapítható, hogy nemcsak Budapest … kerületében, hanem Budapest teljes területén és az egész agglomerációban megoldott az óvodai nevelés alapellátása, így nem indokolt új óvoda létesítése.« Fellebbezni nem lehet. Így ott maradtunk egy 15 évre kibérelt óvodaépülettel, óvodanyitási engedély nélkül.”

Végül az önkormányzat partner volt abban, hogy vis maiorra hivatkozva, közös megegyezéssel felmondják a 15 éves bérleti szerződést, mivel azt az épületet kizárólag óvoda üzemeltetésére lehet használni – ők pedig a kapott szakvélemény értelmében nem jogosultak óvoda üzemeltetésére. Addigra azonban már elkezdték rendbe tenni a kertet, beszereztek eszközöket és természetesen szakértő támogatásával elkészítették az óvoda pedagógiai programját – ezeknek a költsége pedig nem kevés.

Arra a kérdésre, hogy nagyságrendileg mennyibe került ez a sikertelen óvodanyitási kísérlet, a házaspár azt válaszolta: a minimumköltség nagyjából másfél millió forint.

Tényleg nincs szükség magánóvodákra?

Az egészben az a legmegdöbbentőbb, hogy arra hivatkozva nem nyithatták meg az óvodát, hogy nincs rá szükség – de közben az ő intézményüknek meglett volna a gyereklétszáma.

Ráadásul, miután körbekérdeztem az adott kerület szülői csoportjaiban, az derült ki, hogy

ez a bizonyos „megoldott” óvodai nevelés valójában a legtöbb intézményben a szülők számára érzékelhető mértékű problémát okozó pedagógushiányt takar.

A legtöbb intézményben ugyan valóban „csak” 23-26 gyerekkel üzemelnek a csoportok, de ennyi gyerekre maximum 1 óvodapedagógus és 1 pedagógusasszisztens jut.

A házi „felmérésem” természetesen nem reprezentatív, de azt azért lehet tudni, hogy ez a probléma az állami intézményekben rendszerszintű. És ahogy az egészségügyben is a magánintézmények tehermentesítik az állami rendszert, úgy erre itt is nagy szükség lenne. Mert ha egy óvodapedagógusra 25 gyerek jut, és abból 4 gyerek elmegy magánóvodába, mert nyílik egy új, akkor az jobbá teszi az ottmaradó 21 gyerek helyzetét is.

A cikkhez megkérdeztem az érintett kerületi önkormányzatot arról, hogy mennyire telítettek a kerületi óvodák – erre egyelőre nem kaptam választ, de amint érkezik, frissítjük a cikket.

A Belügyminisztériumnak címzett, az óvodanyitási feltételekre rákérdező levelemre viszont a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumtól érkezett válasz (amiben hivatkoznak az általam megkeresett Belügyminisztériumra).

Változtatás nélkül idézem: 

„A magán köznevelési intézmény nyilvántartásba vétele és a működési engedély kiadása a kormányhivatalok hatáskörébe tartozik. Új magán köznevelési intézmény alapítása esetén először az intézményt nyilvántartásba kell venni, a nyilvántartási eljárásban a Belügyminisztérium szakvéleményét kötelezően beszerzik a kormányhivatalok. Az intézmény ugyanis akkor vehető nyilvántartásba, ha a köznevelésért felelős miniszter (jelenleg a belügyminiszter) szakvéleménye szerint az adott intézmény, feladatellátási hely, illetve alapfeladat szükséges a köznevelési közfeladat-ellátás megszervezéséhez (ennek részleteiről a Belügyminisztérium tud tájékoztatást adni). Az új magán köznevelési intézmény nyilvántartásba vételét követően kerülhet sor a működési engedélyezési eljárásra, mely során a kormányhivatal megvizsgálja, hogy a jogszabályban meghatározott működési feltételek fennállnak-e.

A fővárosi és vármegyei kormányhivatalok 2024. áprilisa óta 10 db magán (nem állami/önkormányzati) óvoda működési engedélyét adták ki.

Az Oktatási Hivatal által üzemeltetett, Köznevelési Információs Rendszer (KIR) nyilvános felülete országosan tartalmazza az összes engedélyezett állami és magán óvodát és iskolát.”

Azért a 10 darab új magánintézmény a jelenlegi közoktatási helyzetben meglehetőségen kevésnek tűnik.

A feleség mindezek ellenére nem adta fel, arra jutott, hogy megoldás lehet, ha egy meglévő magánóvoda üzemeltetését veszik át. A férjét egyelőre még győzködi erről.

Tóth Flóra