Mire számíthat az, aki alternatív iskolában gondolkodik? Az állami oktatási rendszer átlagos iskoláihoz képest kisebb osztályokra, rugalmasabb tantervre, változatosabb tanítási módszerekre, a hagyományostól eltérő osztálymunkára és értékelési rendszerre. Összességében egy olyan, a gyerek egyedi adottságait jobban szem előtt tartó oktatási keretre, amelyben a tárgyi tudáson kívül a társas és az érzelmi szükségletek is megfelelő odafigyelést kapnak.

Sajnos azonban sokszor nem egyértelmű, hogy melyik iskola valójában milyen oktatási program alapján dolgozik, és néha az sem, hogy egyáltalán mit jelent a kifejezés: „alternatív iskola”.

Ilyen helyzetekben óhatatlanul felértékelődik a szájhagyomány ereje, körbejárnak a történetek és rémtörténetek: „a waldorfosok egész nap fát ölelgetnek, a montessorisoknál a tanárok nem csinálnak semmit, a gordonosok folyton báboznak... meg egyébként is, ezek a hippi gyerekek nem tanulnak semmit!"

Már ennyiből is látszik, hogy az alternatív iskolákkal kapcsolatban elég sok félreértés van, ráadásul sokan akkor fordulnak az ilyen sulik felé, amikor már tele vannak tüskékkel, csalódásokkal, rossz tapasztalatokkal, amelyeket egy „hagyományos” iskolában szereztek. Úgyhogy elkél a sorvezető a szülők számára: mire kell odafigyelni, amikor alternatívát keresnek a gyereküknek.

1. A gyereknek válassz, ne magadnak!

Az első (és legfontosabb), hogy nem magadnak, hanem a gyereknek választod az iskolát. Az általában egyértelmű, hogy akkor menjen egy gyerek matek szakra, ha szereti a függvényeket és törtekkel álmodik. Viszont az is fontos, hogy iskolába nemcsak a gyerek feje fog járni, hanem a szíve, lelke is. Van olyan, akinek nehéz, ha nincsenek körülötte jól kitapintható szabályok. Más meg pont akkor feszül be, ha folyton szembesítik őt a keretekkel. Az alternatív iskolák között sokféle gyereknevelési elvet valló intézményt találunk, ezért mindig oda kell figyelni arra: mi az, ami a gyerekünknek jó, és mit kínál a suli.

Még egyszer: ne azt gondold végig, hogy te mit szeretnél, vagy te miben éreznéd jól magad, hanem hogy a gyereked milyen keretek között lesz kiegyensúlyozott és elégedett!

2. Számolj a rád háruló terhekkel!

Bár a gyerekről szól az iskolaválasztás, viszont rád is kihat. Az alternatív iskolák jó részénél több teher hárul a szülőkre: időben, jelenlétben, aktivitásban, anyagiakban. Be tudod vállalni munka mellett, hogy már kettőkor elhozd a gyereket a suliból? Belefér az életetekbe, hogy termet takaríts, udvart füvesíts, épületet díszíts? Bírja a családi költségvetésetek a sulival járó terheket?

3. Hosszú távra tervezz!

A gyereknek nem jó, ha folyton mozgatjátok. Egy felnőttnek belefér, ha már a jelentkezéskor tudja, hogy csak két évig marad a munkahelyén, de egy gyerek számára a stabilitás, a kiszámíthatóság és a társas kapcsolatok állandósága a legfontosabb.

Ráadásul egy alternatív iskolánál azt is mindig mérlegelni kell, hogy nem könnyű a „visszaút” az állami oktatási rendszerbe (ha valami miatt az alternatív nem jött be). Az ilyenfajta váltások, például: a magántanulói státusz, az alternatív iskola és a KLIK által irányított sulik között korántsem olyan egyszerűek – és nem csak jogi szempontból.

4. Alaposan vizsgáld át a belső szabályrendszert is!

Mennyire átlátható az iskola működése? Alternatív iskoláknál is nagyon fontos, hogy az iskola felépítése, a hatáskörök, a felelősségek legyenek láthatók, megismerhetők. Tudnod kell, hogy kinek és hogyan jelezheted, ha valami észrevételed van, és annak mi lesz a következménye. Ezeket a belső szabályokat sokszor nem teszik fel a suli honlapjára, tehát érdemes külön elkérni.

5. Ne dőlj be a csilivili reklámnak!

Az alternatív iskoláknak az államiakhoz képest fokozottan az az érdekük, hogy elég gyerek járjon hozzájuk, ezért megpróbálják „eladni” magukat, ami teljesen rendben van, nincs ezzel semmi baj. Viszont neked, szülőként az a feladatod, hogy kellő kritikával nézd a suli PR és marketing tevékenységét.

Azért, mert egy intézménynek hangzatos a neve, csodás a logója, óriásplakátokon is hirdet... vagy híres az alapítója, még nem biztos, hogy a szakmai programja is kellőképpen megalapozott, átgondolt és a gyerekednek való.

6. Legyen garanciád!

Hova lehet fordulni, ha valami nincs rendben? Milyen panaszmechanizmusok vannak? Optimális esetben minden a legjobban alakul, de mi van, ha mégsem? Ezeket a szabályokat is nézd át előre. Ki, hogyan, miként kíséri figyelemmel az oktatás minőségét, a gyerekek és szülők visszajelzéseit. Nem az a jó suli, ahol sehol nincs semmi gond, hanem amelyik jól kezeli a konfliktusokat.

7. Gondold át a valódi okokat!

Ha nem arról van szó, hogy eleve alternatív iskolában kezd a gyerek, akkor fontos, hogy végiggondoljátok, miért szeretnétek iskolát váltani. Milyen nehézségek, kihívások miatt érzitek úgy, hogy új iskolára van szükség? Ezt azért is érdemes megtenni, mert így elválhat egymástól, hogy a gyerek körül kialakult helyzetért mennyiben volt felelős az intézmény, és mi volt az, ami nem felelt meg a gyerek adottságainak, szükségleteinek. Egy ilyen tudatos végiggondolás után lehet, hogy rájöttök: ugyanabban az iskolában is megoldható a helyzet. Ilyenkor általában már sejthető, hogy egy új suli sem fog igazi változást hozni.

8. Nem mindegy, mennyi utazással jár az új suli

Fontos szempont a távolság az iskolától, hogy lehetőség szerint ne kelljen a gyereknek keresztülvergődnie az egész városon minden reggel. Már rövidtávon is komolyan felmerül, hogy jó döntést hoztatok-e az iskolaválasztásnál, ha a gyerek az alvásidő terhére vagy a családi együttlét rovására közlekedik hosszú órákon át, esetleg nektek kell hurcolni őt mindenhova. Hiába zseniális egy suli, ha reggelente több mint 45 percet kell utazással tölteni, az előbb-utóbb megbosszulja magát.

9. És nem mindegy az sem, mennyibe kerül

Pénzügyi stabilitásról nehéz ma beszélni (akár állami, akár alternatív iskoláról van szó), de valamiféle pénzügyi kiszámíthatóságra, és még inkább átláthatóságra mindenképpen szükség van. A jó alternatív sulik gyorsan nőnek: kell majd új tornaterem, udvar, épületek – a bővítés pedig pénzbe kerül. Tudd meg, hogy az iskola, amit kinéztetek magatoknak, milyen gazdálkodást folytat, milyen terveik vannak, és azokat milyen forrásból szeretnék finanszírozni.

10. Mi az, amit te elvársz tőle?

Gondoljátok végig, hogy milyen elvárásaitok vannak az iskolával szemben. Mit kell teljesítenie, a saját tapasztalataitokhoz képest mit kerestek, és mi az, amit biztosan nem. Ez azért is fontos, mert ha alternatív iskolát választotok, akkor előre borítékolható, hogy sokan, sokféle kérdést fognak feltenni. A nagymama nem fogja érteni mi az az epocha, a barátaid csodálkoznak majd, hogy a ti gyereketek még ezt vagy azt nem tudja. S persze lehet, hogy nektek is el kell engedni azt a vágyatokat, hogy a gyereketek a „játszótéri összehasonlításokból” mindig jól jöjjön ki.

Ez a lista senkit nem akar „lebeszélni” arról, hogy alternatív iskolát válasszon. Sőt. Hiszek abban, hogy nincsenek egyen-gyerekek, akiket egyen-intézményekben kellene tanítani. Az alternatívák és választási lehetőségek ezért nagyon fontosak. De néha hiába tetszik elsőre egy suli vagy egy tanítási program, lehet, hogy ha a mélyére nézünk, kiderül: csak egy szépen felfújt lufiról van szó. Máskor viszont megtaláljuk azt a helyet, ahol tökéletes biztonságban tudjuk a gyerekünket hosszú-hosszú éveken át.

 

Dr. Gyurkó Szilvia