Közösségi kertek

Azok, akik nem kertes házban élnek, de igényük van a kertre, vettek egy telket valahol... vagy szomorúan nézték másokét. Néhány éve azonban Magyarországra is begyűrűzött a közösségi kertek rendszere, melyek története az 1800-as években kezdődött el. Az I. világháború alatt az amerikai kormány felhívására jöttek létre a szabadság kertjei, melyek révén friss élelmiszerhez jutottak az emberek. 

Itthon – emlékeim szerint – a Millenárison található „Lecsós Kert” volt az első, ennek mintájára készült, ám ez, és még másik négy már bezárta a kapuit, viszont van még több mint 30, ahol lehet kertészkedni. A koncepció szuper egyszerű, évi egyszeri díj fejében – ez a III. kerületi Zápor kert esetében 2500 forintot jelent – mindenki kap egy parcellát, kijárhat gondozni a növényeit. Ültethet virágot, zöldséget vagy gyümölcsöt egyaránt, amit a szíve diktál. Általában az egyetlen szabály az, hogy a kert legyen rendezett, illetve helytől függően szabályozzák a vegyszerek használatát. A kertek nagy részét kisgyerekes családok és nyugdíjasok bérlik, és a kezdő kertésztől a vérprofiig széles a skála. Egyes helyeken ősszel és télen képzéseket tartanak a kertészkedésről, a kártevőirtásról... vagy épp arról, mely növények mit szeretnek és mit nem. Bár úgy tűnik, az ősz nem a legjobb a kertészkedésre, egyrészt van egy csomó növény, amit ilyenkor is érdemes ültetni, másrészt pedig most lehet lecsapni a megüresedett parcellákra. Szerencsére nem csak Budapesten vannak ilyen kertek, érdemes végignézni ezt a listát, hátha kedvet kapsz hozzá. 

Közösségi kert a nyolcban - mint megtudtam,idén menniük kell:(#shame #kozossegikert #kert #communitygarden #leonardokert

Anna Fentős (@fontosnusi) által megosztott bejegyzés,

Közösségi bringaszerelés

Ha te éjjel-nappal tekersz, viszont eleged van abból, hogy súlyos pénzeket hagysz ott a bringaszervizben, akkor a Cyclonomiában van a helyed. A XI. kerületben lévő műhelyben nemcsak szerelni lehet, hanem tanulni is. Vannak workshopok, ahol csajok tanítanak bringát szerelni lányoknak és fiúknak, és ki lehet próbálni, milyen az élet egy teherszállító bringával – mert alapvetően abból élnek, hogy ilyeneket gyártanak. A közösségi műhely éves tagsági díja 3000 forint, és ezért a pénzért annyiszor mész, ahányszor csak akarsz. Ha szerencséd van, melletted épp egy profi pimpeli a gépét, így biztosan kapsz segítséget. 

Közösségi barkácsolás

Bár én nem Budapesten élek, ezért amikor valamilyen szerszám kell, csak átszaladok a szomszédba Gyula bácsihoz, de ha nem volna ilyen lehetőségem, biztosan rajonganék a Technikáért. Mondjuk, így is rajongok. Van tehát ez a hely, amiről beugrik Gizi néni, az ondolált hajú rém, akinek a lánya természetesen a suliba járt, és állandóan kivételeztek vele, meg a lombfűrész, amivel idétlen mintákat kellett kivágni, emiatt a végén már gyűlöltem a technikaórákat. Na, ez a hely nagyon nem ilyen, bár egy iskolában van. Ide bárki beeshet, aki asztalosmunkát végezne, legyen profi vagy amatőr. Ha egy órára kell három fúró, egy órát fizetsz, ha napi nyolc órában itt nyomnád, azt is megteheted. Itt a szalagfűrésztől a gérvágóig minden akad, de ha felsőmaró kell vagy gravírozó, az is van. A Technikában persze rendeznek workshopokat is, és ha nagyon menőzni akarsz, „bérelhetsz” is egy mestert, aki megmutat minden fogást. 

Közösségi varrás

A Paloma az Astoriától egy köpésre van, és számos remek főhadiszállása a dizájnereknek. Mostanában pedig új bérlő költözött a házba, és hozott magával 250 pónilovat. Szerencsére csak műanyagból. Persze ennél sokkal izgibb, hogy néhány varrógépet és pár vég textilt is a hóna alá csapott, és megnyitotta a 60 négyzetméteres műhelyt. A Pinkponilóba az is mehet, aki a varrótűvel eddig csak a mesékben találkozott, de a létrehozók tervei között profibbaknak szánt tanfolyamok is szerepelnek. Szeptemberben kimonó-workshoppal készülnek a csajok, ráadásul afrikai anyagokból. Hát, ez az igazi multikulti! 

Közösségi modellezés és elektronika

Tán az egyik utolsó hely azok közül, amelyeket még a szocializmusban alakítottak: Békásmegyeren van a Ganz Ifjúsági Műhely.1984-ben nyitotta meg néhány lelkes ember, ők a modellezésben és az elektronikus kütyükben találták meg a maguk boldogságát. Jöhetnek ide gyerekek (12 éves kortól) és gyereklelkű felnőttek is, hogy megtanulják a modellezést és a szerelést, legyen szó hangerősítőről, MP3 lejátszóról vagy futófényről. Meggyőződésem, hogy szükség van ilyen helyekre, amelyek nem fancyk, nem támogatja őket valamelyik nagy cég, hanem meghúzódva, csendben, néhány elhivatott ember működteti őket, méghozzá évtizedek óta. 

Közösségi kölcsönzés

Havonta hányszor veszed kézbe a rezgőcsiszolód? És a láncfűrészt? A gőzpingvinről már nem is beszélve. Ezt felismerve hozták létre azt a Közösségi Kölcsönzés elnevezésű felületet, ahol egymástól lehet kölcsönözni tárgyakat. Napi 200 forintért kaphatsz kölcsön egy hőlégfúvót, de ha gérvágó kell, esetleg szalagcsiszoló, azt is találsz. Persze az egész csak akkor működik, ha sokan teszik fel a gépeiket vagy a szerszámaikat, különben csupán a kölcsönzők regisztrálnak. Szóval: ha van felesleges géped, akkor hajrá, keress vele némi pénzt! 

Nagyon remélem, hogy léteznek még más, általam nem ismert közösségi terek is. Várom az ötleteket! 

Zimre Zsuzsa

kiemelt kép via: pinkponilo.hu