Orbán Viktor szerint egy villanyszerelő havi egymilliót is megkereshet – de mi a valóság?

–

A cikket Orbán Viktor beszéde ihlette, a miniszterelnök április végén a Szakma Sztár Fesztivál eseményén a szakképzésbe történt beruházások mellett konkrét példákat is említett a szakképzett munkaerő megbecsültségéről: „Egy jó asztalos ma már havi 800 ezer forintot is hazavihet, egy jó villanyszerelő akár havi egymilliót is megkereshet, és önök még ennél is többet fognak keresni, ha rendesen kitanulják a szakmájukat és elég szorgalmasak lesznek.”

Hasonló számokról beszél Molnár Gábor is, aki egy álnéven megszólaló szabadúszó építésvezető. Ő azt mondja, egy jó szakember és a segédje egy napi munkával együtt nettó 60–80 ezer forint között kereshet. „Az összegből a szakember 40–50 ezer, míg a segéd 20–30 ezer forintot kaphat. Vagyis ha havi 22 nappal számolunk, akkor egy jó szakember 880 ezer–1,1 millió forintot is zsebre tehet havonta. Ha valaki úgy promotálja magát, hogy ő egy jó szakember, és »csak« 20–30 ezer forintot kér naponta, akkor felmerülhet a gyanú, hogy problémás lesz és silány munkát fog végezni.” 

Egyéni vállalkozó vagy alkalmazott? Vidéken dolgozik, vagy Budapesten? 

Magyarországon azok a munkavállalók számítanak szakembernek, akik szakképesítéssel rendelkeznek. Ezt a tudást szakképző iskolában, technikumban vagy OKJ-s képzésben szerezhetik meg. A népszerű szakmák közé tartozik például a villany- és vízvezeték-szerelő, asztalos, fodrász, kőműves, hegesztő, szakács vagy autószerelő. 

A Pénzcentrum cikke szerint a szakmunkásokat nem a minimálbér, hanem a garantált bérminimum (más néven szakmunkás minimálbér) illeti meg, amely 2025-ben havi bruttó 348 820 forint (nettó 231 965 forint). Ez az összeg 7 százalékkal több az előző évhez képest, és 58.020 forinttal magasabb a minimálbér összegénél.

Ez a havi nettó 232 ezer forint a közelébe sem jár azoknak a béreknek, áraknak, amiket a való életben látunk, tapasztalunk. Magyarázható ez részben azzal is, hogy a szakemberek bérezése több mindentől is függ: a tapasztalat és képzettség mellett attól is, hogy

alkalmazottról vagy egyéni vállalkozóról beszélünk. Ahogy az sem mindegy, hogy az illető a fővárosban vagy vidéken dolgozik, ahol nemcsak kevesebb a munka és a potenciális megrendelő, de a négyzetméterárak is barátságosabbak és reálisabbak.

És akkor még nem beszéltünk a kiszállási díjról, utazási költségekről, pályamatricáról, parkolásról, benzinpénzről, ellátásról és az időközben felmerülő, váratlan extra kiadásokról.

45 ezer forint óránként 

Nincs egy konkrét tól-ig összeg, vagy egy megbízható adatbázis arra vonatkozóan, hogy a különböző szakmákban dolgozóknak mennyi a havi nettó, illetve bruttó fizetése. Az internetes keresések, valamint a különböző állásközvetítő portálok adataiból kiindulva a következő számokat találtuk. A gyűjtéshez az építőiparban dolgozó szakemberek bérezésének próbáltunk utánajárni – több, de inkább kevesebb sikerrel: 

• A Központi Statisztikai Hivatal 2023-as adatai alapján egy teljes állásban dolgozó, 50 év alatti villanyszerelő bruttó fizetése havonta 500 ezer forint körül alakul.
• Ezzel szemben a Pénzcentrum azt írta, hogy a tapasztaltabb villanyszerelők akár 600 ezer forintot is kereshetnek. Az egyéni vállalkozók óradíjai 3-10 ezer forint között változnak, de ha egy összetettebb, nagyobb projektről vagy speciálisabb megrendelésről van szó, akkor egy magasabb végzettségű villanyszerelő akár 45 ezer forintot is elkérhet óránként. 
• A Fizetesek.hu önkéntes adatközlésen alapuló statisztikái szerint az asztalosok esetében a havi bruttó átlagkereset 330 ezer forintnál kezdődik, de a felső 10 százalék 770 ezer forintot is zsebre tehet. 
• Az asztalosok körében is elég vegyes a felhozatal: egyes oldalakon például azt látni, hogy Budapesten találhatnak olyan állást is, ahol nettó 600-800 ezret is megkereshetnek. Míg a Fejér megyei Sárszentmihályon például havi 400 ezres nettó fizetéssel hirdetnek munkát. 
• A Jobble munkaközvetítő cég honlapja szerint egy a fővárosban, valamint annak környékén dolgozó vízvezeték-szerelő és duguláselhárító havi nettó 600 ezret is elkérhet az elvégzett munkákért. Míg egy Békéscsabán dolgozó szakember átlagbére körülbelül 200-260 ezer forint. 
• A budapesti vízvezeték-szerelőkhöz hasonlóan jól keresnek a festők is. Találtunk egy olyan oldalt is, ahol például az szerepel: egy festő-mázoló havi nettó fizetése 400-700 ezer forint között alakulhat.

Az utóbb említett összeg nem áll messze attól, amit egy anonimitást kérő, vidéki cégvezető árult el nekünk. Szerinte egyéni vállalkozóként reális, hogy az ember megkeres havonta 600–700 ezer forintot is, de az alkalmazottak átlagfizetése 300–350 ezer forint körül mozog. Ő festőket alkalmaz immáron 37 éve, akiknek 8 óra munkáért – egy kis kiegészítéssel – fizet 30 ezer forintot. „Azt gondolom, ez a reális ár ezen a piacon, de tudok olyanról is, aki ennek a felét adja oda az embereinek. Budapesten nagyobb a kereslet, valamint a Dunántúlon is több a megrendelés általában” – részletezi, majd hozzáteszi, hogy az elmúlt évekhez képest 

„most kevésbé dübörög az építőipar. A vállalkozás tyúkszemlépésben tud haladni, és sokszor több száz kilométereket utazunk munka miatt. A megrendelők is tíz évvel ezelőtti árakat mondanak, így nehéz fenntartani, működtetni a vállalkozásokat és fizetést adni az embereinknek.”

Gyanús, ha azt mondja, holnapután már tudna kezdeni

Ha valakinek már a 600–700 ezer forintnál is felszaladt a szemöldöke, annak azt ajánlom, hogy mindenképp üljön le, mielőtt a következő mondatokat elolvassa: az építőipari segédanyagokat gyártó és forgalmazó Mapei tavalyi adatai szerint a burkolók általában 8 és 12 ezer forintot kérnek négyzetméterenként. A hőszigetelők ára pedig nagyjából 6 ezer forint körül mozog. Egy igazán keresett, jó szakember, aki vállalkozóként dolgozik, nettóban akár 1,5–2 millió forintot is megkereshet havonta – bár ebből még le kell vonni a költségeket.

A hidegburkolóként dolgozó Nagy Csaba már három évtizede vezeti a vállalkozását, aminek székhelye a fővárosban van. Az ő alkalmazottai egy hónapban nettó 400–700 ezer forintot keresnek meg. „Két véglet van, vagy nincs munka, vagy túl sok is. A megrendelések 80 százaléka vidékre szólít minket, míg a munka másik részét Budapesten végezzük. Én azt tapasztalom, hogy az is meg tudja keresni a kenyérre valót, aki tisztességesen dolgozik” – teszi hozzá. A hidegburkoló vállalkozó szerint jó néhányan próbálnak szerencsét külföldön is, ami nem mindig úgy alakul, ahogy azt elképzelik. „Kimennek dolgozni például Németországba, ahol most 100 évvel ezelőtti technikákat, módszereket alkalmaznak az építőiparban, és munkalehetőség sincs elég.”

Nagy Csaba azt mondja, a képesítéssel rendelkező szakemberek – és persze a laikus megrendelők – dolgát az is megnehezíti, hogy az elmúlt években, évtizedekben az építőiparban is megszaporodott a kóklerek száma.

Ám van egy egyszerű, mégis hasznos szempont, ami segíthet kiszűrni a megbízhatatlan „szakikat”: „Egy tisztességes burkoló pontosan tudja, hogy már az előkészületek, például az anyagok megrendelése és beszerzése is legalább egy-két hónapot vesz igénybe. Ha valaki azt mondja a telefonban, hogy holnapután már tudna kezdeni, az minimum gyanús” – teszi hozzá a vállalkozó.

Hasonló véleményen van a cikk elején említett Molnár Csaba szabadúszó építésvezető is, aki szerint „jó indikátora a minőségnek az, hogy valaki mennyire áll készen azonnal munkába állni.” Szerinte a legjobb védekezés az átverésekkel szemben, ha minden alkalommal kérünk előzetesen írásban árajánlatot, amelyben a szakember részletesen leírja, hogy pontosan mikor, mit és milyen feltételekkel vállal, mi a határidő, és milyen költségekre számíthatunk.

„Szerepeljen benne a munkafázisok díja, valamint az anyagköltség is. A lényeg a tiszta és egyenes kommunikáció.

Ha egy szakember már a tárgyalási szakaszban nem fogalmaz egyértelműen, nem hajlandó írásban ajánlatot küldeni, vagy az ajánlata zavaros és elnagyolt, akkor inkább válasszunk mást.

Emellett érdemes referenciamunkát is kérni, bár ez itthon kevésbé bejáratott dolog, ráadásul nehezen ellenőrizhető.”

Szintén fontos, hogy egy nagyobb munka esetén, mint például egy felújítás, gyakran előfordul, hogy összetettebb lesz a munka, mint amire számítottunk. „Például bontás közben derül fény valamilyen problémára. A plusz munkát, az új határidőt és az extra költségeket is érdemes írásban egyeztetni és rögzíteni, ez mindkét fél érdeke” – tanácsolja a szabadúszó építésvezető.

Kaiser Orsolya