Címke: közösség

Tényleg hülyére dolgoztuk magunkat, totálisan kimerültünk, alig bírtuk feldolgozni a történteket. És idén újra megcsináljuk. Mert azokért a pillanatokért, amikor egymás szemébe néztünk, összemosolyogtunk, a szemünket törölgettük, egy ütemre bólogattunk, úgy érezzük: megéri. 2026 szeptemberében újra jön a WMN Fesztivál. Most alapítónk, D. Tóth Kriszta mesél arról, neki milyen volt, és miért lesz megint.

Lenne mit tanulnunk ezektől a különleges vízi emlősöktől a közösségről és összefogásról.

A túlélés nem az élet, az alkalmazkodás nem a gyógyulás. Ahhoz néha le kell mennünk a lelki töréspontokig, mert ott tud beszűrődni a fény. Felemelő közösségi élmény volt a WMN-Tagság első nyilvános podcastfelvétele, amelyen Al Ghaoui Hesna, D. Tóth Kriszta, Milanovich Domi és a magazin támogató olvasói beszélgettek a mentális egészség megőrzésének lehetőségeiről. Nézd meg a videót, és legközelebb csatlakozz hozzánk te is!

Budapest első közösségi szaunájaként hirdeti magát a Pelikán Szauna, aminek gazdái az Egyesült Királyságban felnőtt Oscar és a Finnországból származó Ari. Hogyan született meg a szauna, mik a terveik, és egyáltalán mi hozta őket a magyar fővárosba?

Huszonegy évesen, bőrig ázva, izgatottan lépte át Dián Dóri az irodánk küszöbét: ő volt a WMN első gyakornoka. Ma már hét éve nálunk dolgozik, és eközben sokat tanult a szakmáról, és – mint mondja – az életről is... ami Magyarországon sokaknak egyre nehezebb.

El tudsz képzelni egy olyan világot, ahol nincsenek közösségek? Ahol mindenki csak magában lődörög a gondolataival, a gondjaival, az örömével és bánatával? Talán el lehet, de valljuk be, ez nem hangzik túl jól. A közösségek fontosak: megtartanak minket, kimondják helyettünk is, amit nem merünk, vagy a megfogalmazásához épp nincs eszközünk. Ilyen közösség a WMN is, ami egy új mérföldkőhöz érkezett.

Egy kávézó, ami egyszerre mindenkié és senkié sem. Ahol nincs személyzet, de mindenkit szívesen látnak. Ahol a teret bárki használhatja arra, amire csak szeretné, és cserébe csak annyit kérnek tőle: vegye ki a részét a körforgásból. Ahol az emberek gyakorolhatják a kedvességet, csak úgy, önmagáért. Ez az idén tízéves Labor Café Adománykávézó: becsületkasszás, önkiszolgáló és a helyi közösség önszerveződően tartja nyitva.

„Tudom, hogy a szabadság nem mindig komfortos. Van, hogy lemondásokkal jár, néha magányos, máskor egészen félelmetes. De már azt is tudom, hogy ennek nem feltétlenül kell így lennie.”

Szentesi Éva a WMN-nél nőtt fel, és mi végigkísértük ezen a viszontagságos úton. Kőkemény volt, de el nem cserélnénk másra. És most visszajött, hogy írjon egy cikket, mert tudja, hogy a támogatás most fontosabb, mint valaha.

Az immár bő tíz éve fennálló magazinunk legfőbb erősségének mindig a közösséget láttam, melynek ugyanúgy részese vagy te, kedves olvasó, mint mi, szerzők. Eljött az idő, hogy még inkább elmélyítsük ezt a kapcsolatot.