Ezzel a 14 tényezővel közel felére csökkenthető a demencia előfordulása

–

A Lancet Demencia Bizottság 2017 és 2020 után nemrég készítette el harmadik jelentését, amelyben a demencia megelőzésének lehetőségeit is vizsgálja. Az 57 oldalas dokumentum precíz elemzést nyújt a világ minden tájáról származó, több évtizeden át tartó kutatások közelmúltban publikált eredményeiről.

Bár dr. Gill Livingston és kollégái hangsúlyozzák, hogy a prevenciót nem lehet túl korán elkezdeni, és sosincs késő ahhoz, hogy tegyünk valamit az egészségünkért, ezzel együtt úgy tűnik, egyes rizikófaktorok szorosabban kötődnek egyes életkori szakaszokhoz. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján

14 kockázati tényezőt azonosítottak a szakemberek, amelyekkel számításaik szerint 45 százalékkal lehetne csökkenteni a demencia előfordulását világszerte. 

A 14 kockázati tényező, amelyről bővebben is szó lesz, a következő:

• korai és fiatal életkorban: az oktatáshoz való hozzáférés elégtelensége;

• középkorú felnőtteknél: hallásvesztés, magas LDL-koleszterinszint, depresszió, traumás agysérülés, fizikai inaktivitás, cukorbetegség, dohányzás, magas vérnyomás, elhízás, túlzott alkoholfogyasztás; 

• idősebb felnőtteknél: társas elszigeteltség, légszennyezés és a kezeletlen látásromlás. 

Bár mi magunk is rengeteget tehetünk az egészségünkért, érdemes látni, hogy a demencia elleni küzdelemnek mennyi rendszerszintű aspektusa is van az egészségügy és az oktatás nyilvánvaló szerepén túl a környezetvédelemtől kezdve a városfejlesztésen át a lakhatási politikáig. Számon lehetne kérni politikusokon, miért nem foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel többet. 

Nőknél nagyobb a demencia aránya – de miért?

A következőkben az is kirajzolódik, hogy a különféle kockázati tényezők gyakran egymással is összefüggnek, és egyenlőtlenül oszlanak meg mind globálisan, a szegényebb és gazdagabb nemzetek lakói között, mind az egyes társadalmakon belül: erőteljesebben sújtják a marginalizált, kisebbségi csoportokhoz tartozó embereket. 

Statisztikákból tudjuk például, hogy a demencia előfordulási aránya nők körében magasabb (igaz, ez nem minden országban van így). Ugyanakkor egy 205 tanulmányra kiterjedő, közel egymillió ember adatait feldolgozó metaelemzés kimutatta, hogy ez a nemi különbség a nők magasabb várható élettartama mellett az alacsonyabb iskolai végzettségükkel is magyarázható. Az oktatás hiányosságai nemcsak kognitív szempontból jelentenek hátrányt, hanem a nők munkalehetőségeit is beszűkítik, ami növeli a szegénység és az orvosi szolgáltatásokhoz való elégtelen hozzáférés veszélyét. 

#1. Oktatás, iskolai végzettség, kognitív tevékenységek

A kutatások alapján úgy tűnik, nem is annyira az iskolában töltött évek száma, hanem az iskolai végzettség az, ami különösen számít, és jelentős védőfaktor a demencia szempontjából. Részben azért is, mert a magasabb iskolai végzettségű emberek kognitív szempontból stimulálóbb foglalkozásokat űzhetnek, ami összefüggésbe hozható az úgynevezett kognitív rezerv kapacitással, azzal a tartalékkal, amellyel a későbbiekben képesek vagyunk ellenállni a neurodegeneráció hatásának.

A magas iskolai végzettséghez rendszerint jobb anyagi helyzet is társul, amely több választási lehetőséget tesz lehetővé a lakóhelyet illetően, illetve abban is segít, hogy a személy jobban hozzáférjen az egészséggel kapcsolatos szolgáltatásokhoz, eszközökhöz, információkhoz. 

Érdekes eredmény, hogy a munkahelyi kognitív stimuláció jobban és tartósabban csökkenti a demencia kockázatát, mint a kognitív beavatkozások, vagy a kognitív szempontból stimuláló hobbik – persze utóbbira is fontos törekedni, különösen, ha az illető (már) nem dolgozik. Amennyiben a nyugdíjba vonulás döntés kérdése, úgy érdemes lehet azt is átgondolni, hogyan hat a lépés a kognitív egészségre. 

#2. Halláskárosodás 

Becslések szerint világszerte minden ötödik ember él olyan halláskárosodással, amelyet munkahelyi vagy környezeti zajterhelés, illetve fertőzés okozott. A halláskárosodással küzdő emberek 62 százaléka 50 évesnél idősebb, és a halláskárosodás gyakran kezeletlen. Holott a hallásképesség minden 10 dB-es csökkenése a demencia kockázatának 4–24 százalékos növekedésével jár együtt. Különösen azok érintettek, akik az emberi beszédet is alig vagy egyáltalán nem tudják észlelni, követni. Előfordulhat, hogy a halláskárosodás és a demencia kapcsolatában a magány, a depresszió, az elszigeteltség, a csökkent környezeti stimuláció is szerepet játszik. Egy másik feltételezett mechanizmust az érbetegségek jelentik, amelyek a hallórendszert és az agykérget egyaránt érinthetik. Jó hír ugyanakkor, hogy a hallókészülékek nagymértékű védőhatást gyakorolnak a kognitív képességekre is. 

#3. Depresszió

Eddigi tudásunk szerint többirányú kapcsolat áll fenn a depresszió és a demencia között.

A demencia megjelenését megelőző években a depresszió lehet a kialakuló demencia tünete; lehet a kognitív hanyatlásra adott reakció, de az is előfordulhat, hogy a depresszió a kognitív funkciócsökkenés oka.

Bár a két betegség közti mechanizmusok nem pontosan ismertek, a depresszió általában kevesebb öngondoskodással, stimulációval, társas kapcsolattal jár, ami a demenciának is rizikótényezője. Másrészt a depresszióra jellemző a kortizol túltermelődése, amely a hippocampus sorvadásához, valamint gyulladásos reakciókhoz vezethet. 

A brit Biobank-tanulmányban több mint 350 ezer, 50–70 éves embert követtek nyomon 12 éven keresztül. Kiderült, hogy a depresszió miatt gyógyszerekkel, pszichoterápiával vagy kombinált terápiával kezelt résztvevőknél kisebb volt a demencia kockázata azokhoz képest, akik szintén mutatták a depresszió tüneteit, de nem kaptak kezelést. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos a depresszió gyógyítása a személy életminőségének javítása, valamint a demencia megelőzésének szempontjából – és ehhez hozzátartozik természetesen az időskori depresszió kezelése is, amelyet sokszor az érintettek, a környezetük, de néha még maguk a szakemberek is bagatellizálni szoktak. 

#4. Traumás agysérülés

Míg az alacsony jövedelmű országokban TBI (traumatic brain injury) leggyakrabban közúti balesetek miatt következik be, addig a közepes vagy magas jövedelmű országokban általában erőszakos támadások, illetve esések miatt történik, utóbbiban a túlságos alkoholfogyasztás is sokszor szerepet játszik. A szakemberek kiemelik azoknak a sportágaknak a veszélyeit is, amelyekben sok az ütközés: ilyen jellemzően az amerikai foci, a rögbi, a jégkorong. A traumás agysérülés nemcsak növeli a demencia kockázatát, hanem ahhoz vezet, hogy a betegség átlagosan 2-3 évvel korábban jelentkezik a TBI-ben nem érintett emberekhez képest.

Bár a sport összességében jót tesz az egészségnek, kiemelt figyelmet szükséges fordítani a fejsérülések, agyrázkódások elleni védelemre: a megfelelő védőfelszerelés viselésével, a nagy erejű ütközések korlátozásával, a TBI-t közvetlenül követő játék megakadályozásával, valamint a szabályok esetleges módosításával. 

#5. Dohányzás

A dohányzás középkorú embereknél jelent különösen súlyos kockázati tényezőt a demencia későbbi kialakulása szempontjából. Részben azért is, mert ma már hatékonyabban lehet kezelni a cigarettázással összefüggő szív- és érrendszeri problémákat, rákos megbetegedéseket, így az erősen dohányzó emberek megérik azt az életkort, hogy demencia alakuljon ki náluk. Kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy a volt dohányosoknál nincs megemelkedett kockázat, bár nem egyértelmű, mennyi füstmentes évnek kell eltelnie ahhoz, hogy az egykori cigarettázás ne jelentsen extra rizikót. Mindenesetre ha érintett vagy, érdemes legkésőbb középkorú felnőttként letenned a cigit. 

#6. LDL-koleszterin

Egy közel 1,4 millió ember adatait feldolgozó kohorszvizsgálat kutatói 65 évesnél fiatalabb felnőttek LDL-koleszterinszintjét mérték, majd 12 hónapig követték őket nyomon. Arról számoltak be, hogy az LDL-koleszterinszint minden egyes 1 mmol/l-es növekedése 8 százalékkal fokozta a demencia összes többi okának előfordulását. Egy 95 ezer fős dán vizsgálatban azoknak, akik 58 évesen nem tartották be minimum táplálkozási irányelveket – pl. nem ettek hetente legalább 3 adag gyümölcsöt, zöldséget, halat; relatíve gyakran ittak cukrozott italokat; rendszeresen ettek feldolgozott élelmiszereket –, nagyobb eséllyel volt magas LDL-koleszterinszintjük, és nagyobb valószínűséggel alakult ki náluk demencia 67 éves korukig.

Lényeges tehát kerülni, mérsékelni a vörös húsok, kolbász, szalonna, valamint az édességek bevitelét, és odafigyelni a HDL-koleszterin fogyasztására (például olívaolaj, teljes kiőrlésű gabonák, rostban gazdag gyümölcsök), ami segít eltávolítani a koleszterinfelesleget és -lerakódásokat. A sztatinok, a koleszterinszint csökkentésére szolgáló gyógyszerek szintén segítenek mérsékelni a demencia veszélyét is.

#7. Fizikai aktivitás, sport

A sport demenciamegelőzésben játszott szerepével számos kutatás foglalkozik. Ezek egyik fő megállapítása, hogy a legnagyobb kockázatcsökkenést a teljesen inaktív életmódról a fizikailag aktív életmódra való áttérés jelenti (ami tehát nem az intenzív edzések szintje, hanem az, ha rendszeresen mozgunk). Éppen ezért szakpolitikai szinten a városépítészeti beavatkozásokat, a jó minőségű zöldterületek elérhetőségét javasolják a szakemberek. Úgy tűnik továbbá, hogy a mozgás bármely életkorban hasznos a kognitív funkciók szempontjából, ugyanakkor nyilván az a legelőnyösebb, ha egész életünk során tartósan jelen van a mindennapjainkban.

Azt is tudjuk, hogy a hét több napján is mérsékelt vagy intenzívebb testmozgást végző emberek agytérfogata nagyobb, mint azoké, akik alig vagy egyáltalán nem sportolnak. 

#8. Diabétesz

Egy 10 ezer résztvevővel végzett vizsgálat kimutatta, hogy minél korábban kezdődött a 2-es típusú cukorbetegség egy személy életében, annál nagyobb volt a későbbiekben a demencia kockázata; azoknál viszont, akik 70 éves koruk felett lettek cukorbetegek, nem jelent meg az extra rizikó a kognitív funkcióik szempontjából. Ugyanakkor a pontos mechanizmusok még feltáratlanok, előfordulhat, hogy ezeknél az embereknél is, amennyiben elég sokáig élnek, ki lehetne mutatni a negatív hatást. Mindenesetre a diabétesz és a demencia közti kapcsolatnak valószínűleg az érrendszerhez, a stroke veszélyéhez is köze van. 

#9. Magas vérnyomás

Kutatások szerint a magas jövedelmű társadalmakban a vérnyomás az életút során gyakran növekszik, a demencia diagnózisa előtt nagyjából 5 évvel viszont csökkenni kezd (a testsúly a demencia diagnózisa előtt nagyjából 10 évvel csökken). Ugyanakkor a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek a demenciával szemben is védőhatást fejtenek ki, az igazi veszélyt a kognitív működésünkre (is) a kezeletlen magas vérnyomás jelenti. Lényeges tehát, hogy a szisztolés vérnyomást 40 éves kortól tartósan 130 Hgmm-en vagy annál alacsonyabb értéken tartsuk.

#10. Elhízás

Bár a jelentős túlsúly a diabétesszel, a mozgásszegény életmóddal, a magas vérnyomással, az alacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzettel is összefügghet, a legtöbb kutatás statisztikailag figyelembe vette ezeket az együtt járásokat, és ezt követően is kapcsolatot tárt fel az elhízás és a demencia között. Volt olyan vizsgálat, amely azt mutatta ki, hogy már 2 kg-os testsúlycsökkenés is jobb kognitív működéssel járt együtt idősebb személyeknél, a demenciával szembeni védőhatás pedig erőteljesebb volt, amikor a súlycsökkenést az étrendben vagy a testmozgásban bekövetkezett változással érte el az illető, nem testsúlycsökkentő műtét révén.

Ugyanakkor a túlsúlyos embereket sújtó megbélyegzés a kortizolkoncentráció növekedéséhez és gyulladásokhoz vezethet az érintettek szervezetében, amely nagyban hozzájárul a negatív egészségi következményekhez, valamint a demencia rizikójához.

#11. Túlzott alkoholfogyasztás

Kutatások rendre azt találják, hogy középkorú felnőttek esetében a heti 12 egységnél (azaz 168 mg-nál) több etanol fogyasztása a demencia fokozott kockázatával jár együtt. Egy egység nagyjából egy pohár átlagos alkoholtartalmú sörnek (5 százalék), 1,5 dl bornak (12 százalék), vagy 4 cl röviditalnak felel meg (40 százalék). Bár a rohamszerű nagy ivásról külön nem szerepel adat a jelentésben, a szerzők hangsúlyozzák, hogy az alkohol következtében történő eszméletvesztés szintén növeli a későbbi demencia veszélyét.

Azok, a médiában és a közbeszédben egyaránt gyakran idézett eredmények viszont, amelyek szerint az enyhe alkoholfogyasztás előnyösebb a zéró alkoholfogyasztáshoz képest, sokszor torzításon alapulnak:

az absztinens emberek között ugyanis többen vannak olyanok (nyilván nem mindenki!), akiknek korábban problémáik voltak az itallal, és ez gyakorol hatást az egészségi állapotukra. 

#12. Elszigeteltség

A brit Biobank vizsgálatai azt találták, hogy a demencia kockázata egyértelműen magasabb volt azoknál, akik ritkán kapcsolódtak másokhoz. Az elszigeteltségnek ebben a kutatásban három kritériumát fogalmazták meg: a személy egyedül élt; kevesebb mint havi egyszer találkozott a családjával vagy a barátaival; nem vett részt legalább hetente csoportos tevékenységekben. A magány – a társas kapcsolatok elégtelen voltának szubjektív érzése – szintén rizikótényező, különféle vizsgálatok 34–91 százalékos kockázatnövekedésről számoltak be 10 év alatt az Egyesült Államokban, 14 év alatt Hollandiában és Svédországban, 5 év alatt pedig Japánban a magányos emberek körében. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a társas kapcsolatok bármely formája potenciálisan megelőző hatású lehet, mert hozzájárulhat a kognitív rezerv kapacitás és az egészségmegőrző viselkedések növekedéséhez, valamint a stressz és a gyulladás csökkenéséhez.

#13. Légszennyezés

A Lancet Demencia Bizottság legutóbbi, 2019-es jelentése óta 9 újabb tanulmány és metaelemzés számolt be arról, hogy a légszennyezés összefügg a demencia fokozott kockázatával. Sok országban, térségben problémát jelentenek a beltéri fa- és széntüzelésű kályhák, kültéren pedig a városi szmog. A WHO az 5 μg/m³ alatti éves PM2-5 (kis méretű szálló por, koromszemcse) átlagkoncentrációt tekinti biztonságosnak. A szálló por koncentrációja Miamiban az egyik legkisebb (6-7 μg/m³), míg a legszennyezettebb 5 város esetén 89 és 149 μg/m³ között mozog.

Magyarország egy friss mérés szerint légszennyezettség tekintetében 134 országból a 87. helyen áll

(a lista végén találhatók azok az országok, amelyekben jobb a levegő minősége). A légszennyezettség azért is súlyos probléma, mert sok esetben egy egész életen át tartó sebezhetőséget jelent a lakosoknak. 

#14. Kezeletlen látáscsökkenés

Az 50 éves vagy annál idősebb felnőttek körében az elkerülhető okokból létrejött látáscsökkenés vagy -vesztés világszerte sajnos rendkívül gyakori: becslések szerint a népesség 12,6 százalékát érinti, és az arány különösen az alacsony jövedelmű országokban magas. Számos kutatás kimutatta ezekben az esetekben a demencia fokozott kockázatát. A szembetegségek közül elsősorban a kezeletlen szürke hályog, valamint a cukorbetegség következtében létrejövő retinopátia jelent problémát, ugyanakkor a szürkehályog-műtéten átesett emberek és az egészséges kontrollcsoport tagjai között nem volt különbség a demencia kockázatában. 

***

A demenciáról dr. Nagy Szilvia pszichiáterrel és Szűcs Teri íróval is beszélgettünk a Lélektani határban, ezen a linken nézheted meg az adást. 

Milanovich Domi