Az ország, amelyben a Z generáció felnőttként sem fog tudni legálisan dohányt venni
Új-Zéland igyekszik 2025-re füstmentessé válni
Új-Zélandon a világon elsőként fogadták el azt a törvényt, amely a jövő generációját szeretné megóvni a dohányzás káros hatásaitól, méghozzá úgy, hogy évről évre fokozatosan emelik a korhatárt, amely alatt illegális lesz a dohánytermékek vásárlása. A kedden megszavazott rendelet értelmében az új évtől a 14 év alattiak, tehát a 2009. január 1. után született fiatalok nem vásárolhatnak legálisan cigarettát – az emelkedő korhatár miatt soha többé. Krajnyik Cintia írása.
–
A cél, hogy a fiatalok ne szokjanak rá a dohányzásra
A Guardian beszámolója szerint a törvényjavaslat első felterjesztésekor Ayesha Verrall egészségügyi miniszter így fogalmazott:
„Évtizedeken át engedtük a dohányipari cégeknek, hogy fenntarthassák a piaci részesedésüket azáltal, hogy a halált okozó termékeik egyre súlyosabb függőséget alakítanak ki az emberekben.
Ez bizarr és undorító is egyben. Ebben az országban több előírás vonatkozik a szendvicsek árusításának biztonságára, mint a cigarettára.”
A miniszter szerint a most elfogadott intézkedéssel legfőképpen azt szeretnék megakadályozni, hogy a fiatalok egyáltalán elkezdjenek dohányozni, ezért vétségként kezelik, ha valaki a jövőben dohánytermékkel szolgálja ki a korhatár alatti személyeket.
Nem a korhatár bevezetése az egyetlen módosítás
Számos egyéb korlátozással is megtámogatják a célkitűzést, hogy csökkenjen a dohányzók száma Új-Zélandon. A termékek árát jelentősen emelik, a cigarettánkénti megengedett nikotintartalmat ezzel szemben drasztikus mértékben csökkentik, továbbá szigorú szabályozás alá vonják, hogy dohánytermékek csak az arra kijelölt dohányboltokban értékesíthetők, az utcán vagy szupermarketekben nem. Ezzel az árusításra engedéllyel bíró üzletek száma a tizedére csökken az országban, számszerűsítve 6000-ről 600-ra. Az átfogó intézkedés része, hogy a leszokást segítő egészségügyi szolgáltatásokra és kampányokra szánt keretet megemelték, különösen a maori és a csendes-óceáni közösségek számára. A törvényt – amely 2023-ban lép életbe – helyi idő szerint kedd este fogadták el annak a tervnek a részeként, hogy:
Új-Zéland 2025-re teljesen füstmentessé váljon.
Verrall szerint a dohányzók száma már most is folyamatosan csökken, így a 2025-re kitűzött célok elérhetőnek látszanak.
„Emberek ezrei élhetnek hosszabb, egészséges életet a szabályozásnak köszönhetően, az egészségügyi ellátórendszer pedig ötmilliárd dollárt takarít meg azzal, hogy kevesebbet kell az olyan dohányzás okozta betegségek és állapotok kezelésére fordítania, mint például a különböző rákos megbetegedések, a szívroham, a stroke, vagy akár az amputáció” – tette hozzá a miniszter.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a légcső-, hörgő-, illetve tüdőrák okozta halálozások 85 százalékáért (!), az ischaemiás szívbetegség miatti halálozások 16 százalékáért a dohányzás tehető felelőssé.
Az új-zélandi törvénymódosítás azonban nem tér ki az elektromos cigerattákra, és a rendelkezésre álló adatokból az biztosan kiolvasható, hogy a korábbi dohányosok között biztosan van olyan, aki a nikotinról vape típusú e-cigire váltott. Egy felmérés novemberi adatai azt mutatják, hogy a naponta dohányzók száma a tavalyi 9,4 százalékról 8 százalékra csökkent, ezzel szemben a naponta e-cigiző felnőttek száma 8,3 százalékra nőtt a tavalyi 6,2-ről.
Hazai adatok
Az Országgyűlés a tobbacomagazin.hu beszámolója szerint épp a napokban fogadta el, hogy 2023. február 1-jétől a dohányt nem tartalmazó, jellemzően gyógynövényalapú, hevítéses technológiával fogyasztható termékek is zárjegykötelessé válnak Magyarországon, tehát csak dohányboltban értékesíthetők. A napi.hu szerint az Európai Bizottság javaslatára a dobozonkénti jövedéki adó minimumát megkétszereznék a jövőben, ennek értelmében
akár a háromezer forintot is elérheti a cigaretta dobozonkénti ára.
A KSH adatai szerint Magyarországon az össznépességet tekintve jóval rosszabbak a mutatók, mint Új-Zélandon: a 2019-es jelentés szerint a nők 22 és a férfiak 27,3 százaléka napi rendszerességgel dohányzik. Ami különösen megdöbbentő adat, hogy
a 15–17 éves korcsoport tagjainak 9,4 százaléka naponta, míg 5,7 százaléka alkalmanként gyújt rá.
A hazai dohányzási szokásokat összefoglaló vizsgálat szerint az iskolai végzettség, a jövedelem és a dohányzás között fordított irányú összefüggés figyelhető meg: míg az alacsonyabb végzettségűek és jövedelműek harmada, addig a felsőfokú képesítésűek tizede, és a magasabb jövedelműek 16,7 százaléka dohányzott napi rendszerességgel.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / IA HOOTON / SPL
