Ezek az állapotok hajlamosítanak a súlyosabb Covid-fertőzésre

–

Kurucz Adrienn/WMN: Mindannyian tapasztalhatjuk a változást: kevesebbet hallani covidosok esetében szaglás- és ízlelésvesztésről, többet nátháról, ami korábban, ha jól tudom, nem volt tipikus a betegségben. Mik manapság a vezető tünetek a járvány korábbi szakaszaihoz képest?

Dr. Ócsai Lajos: Igaz, hogy a szaglásvesztés gyakorlatilag eltűnt, pedig az elején vezető tünet volt. A gyengeség maradt, a láz szintén. A nátha is gyakori, valamint a fejfájás. Ez azért problémás, mert az influenza tünetei nagyon hasonlók. Tulajdonképpen az influenza- és a Covid-járvány összemosódik, és a Covid így még szabadabban tud terjedni. Az átoltottság Magyarországon alacsony, 65 százalék körüli az alapimmunizálás (a két oltással rendelkezők aránya), ezzel Magyarország világviszonylatban a középmezőnyben van. Arról nem is beszélve, hogy a harmadik oltást már csak a lakosság nagyjából egyharmada kapta meg. Pedig a védőoltás, ha teljesen nem véd is meg a megbetegedéstől, a kórházba kerülési arányt, illetve a súlyos megbetegedések és a halálozások arányát komoly mértékben csökkenti. Véleményem szerint a lakosságban valamiféle álbiztonságérzet alakult ki.

Tavaly ilyenkor mindenki maszkot hordott, fertőtlenített. És most? Semmi. Pedig a mostani variánsok terjedése intenzívebb, mint a korábbiaké.

K. A./WMN: Aki átesett a betegségen, annak mikor érdemes beadatnia a következő oltást? Gondolom, számít, hogy mikor volt esetleg beteg, illetve mikor volt az előző oltása.

Ó. L.: Az előző oltáshoz képest hat hónap jó, ha eltelik. A betegség után kevesebb, körülbelül négy hónap várakozás elegendő. Tévedés, hogy az átvészeltség okán nem lehet ugyanolyan súlyos egy második megbetegedés. Van egy másik tévhit is a lakosság körében, miszerint az átvészeltség biztosabb védelem, mint amit a védőoltás ad. De ez nem igaz! Pont fordítva van. 

K. A./WMN: Vannak, akik nem is tesztelnek ma már, ha Covidszerű tüneteik vannak, mondván, „kit érdekel”, „enyhébbek a tünetek úgyis”, „nem akkora para elkapni”. Mit gondol erről a szakember?

Ó. L.: A tesztelésnek igenis van jelentősége! Erre sajnos a kormányzat és a járványügyi szolgálat sem fektetett kellő hangsúlyt. Azért kellene tesztelni, hogy tudja a háziorvos, az őszi-téli vírusos fertőzések közül melyiket kapta el a páciens. Egy influenzánál, egy adenovírusnál sokkal jobbak a kimeneteli kilátások még egy rizikócsoportba tartozó egyénnél is, mint a koronavírus esetében. A kezelés is más lehet. Egy influenzásnak, hogyha légszomja lesz pár nappal a fertőzés után, antibiotikumot kell adni, mert az egy bakteriális felülfertőzöttség. Egy koronavírusosnál meg erről szó sincs. Itt valószínűleg a tüdőben a hajszálerek megrepedéséből eredő oxigénfelvételi hiány okozza a légszomjat, amire hiába adnak antibiotikumot, ott más terápiára van szükség.

Az sem mindegy, hogy egy beteg milyen vírust terjeszt. Először is más intenzitással terjed egy influenzavírus, egy RSV-vírus vagy egy adenovírus, mint a koronavírus, ami különösen szapora.

Ha a koronavírus-fertőzést valaki beviszi, mondjuk, a munkahelyére, vagy felszáll vele a buszra, akkor sokakat meg fog fertőzni. Különösen fontos minél hamarabb kideríteni, hogy fertőzött-e valaki, ha a családjában rizikócsoportba tartozó személy van, vagy ő maga érintett.

K. A./WMN: Kik tartoznak a magas rizikócsoportba? Mely társbetegségek esetén fontos különösen az öndiagnózis?

Ó. L.: Veszélyeztetettek a szív- és érrendszeri betegek, a daganatos betegek, a magas vérnyomással élők, a tüdő-, máj- és vesebetegek, de alapvetően minden krónikus betegségben szenvedő ember, különösen az immunszupprimált állapotban lévők, az elhízottak, a diabéteszesek és a 65 év fölöttiek, a dohányosok.

K. A./WMN: A túlsúly miért növeli a betegség kockázatait?

Ó. L.: Azért, mert a vérkeringésre és az érrendszer állapotára is hat az elhízás. Az erek ellenálló-képessége sokkal gyengébb, és ha a vírus az alveolusokban (légutakban) is, meg a más szervekben is támad, akkor ez nagy gondot tud okozni. 

K. A./WMN: Ha egy magas rizikócsoportba tartozó személy elkapja a vírust, akkor mit tegyen?

Ó. L.: Az elején fixáljuk le, hogy egy egészséges, fiatal felnőtt esetében sem mondható meg teljes biztonsággal előre, hogy mi lesz a betegség kimenetele. Ők is kerülhetnek nagyon rossz állapotba, lélegeztetőgépre. A rizikócsoportba tartozónál először is rettentően fontos, hogy tudja, mi a baja. Tehát tetszik, nem tetszik, tesztelni kell. Rögtön a tünetek megjelenésekor. Ha pozitív a teszt, feltétlenül vegye fel a beteg a kapcsolatot a háziorvosával. Hogy a háziorvos képben legyen. Akkor van további teendő, ha a beteg állapota súlyosbodik. A vízválasztó a légszomj. Amennyiben ez fellép, azonnal értesítse az orvosát, mert meg kell kezdeni az elérhető terápiát. Akár kórházban, akár a Covid-ambulancián. Nem szabad arra várni, hogy már ne kapjon levegőt, mert akkor sokkal kisebb az esély arra, hogy a folyamatot vissza lehet fordítani. Magyarországon a magas halálozási arány részben annak köszönhető, hogy a betegek későn kapják meg az adekvát ellátást, sokan várakoznak otthon, amikor már nem kellene.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/South_agency

Kurucz Adrienn