Ezt csináljuk valójában, amikor „méregtelenítünk” – A hangzatos tisztítókúrák és a valóság
Méregtelenítőkúra, léböjt, salaktalanítás, béltisztítás, detox diéta… Aki egy kicsit is érdeklődik az egészséges életmód iránt, bizonyára belefutott már ezekbe a csalóka címszavakba internetes cikkekben vagy a közösségi médiában, esetleg táplálékkiegészítős hirdetésekben. Sokan még a hétköznapi nyelvben is egy kalap alá veszik ezeket a kifejezéseket az egészséges táplálkozással. Miért hibás elképzelés ez? Ume Anett dietetikus írása.
–
Ezek a méregtelenítő diéták azt szeretnék elhitetni velünk, hogy testünkben toxinok, azaz méreganyagok halmozódnak fel, melyeket egy adott étrenddel távolíthatunk el.
Számos kedvező hatást ígérnek: fogyást, rákos betegségek megelőzését, több energiát, és általános jóllétet. Többnyire nagyon szigorú diétát népszerűsítenek, melyek drasztikus kalóriamegvonással és gyümölcs- vagy zöldségfélék levének, illetve gyógynövények kivonatának kizárólagos fogyasztásával járnak. A felkapott diéták miatt a táplálékkiegészítő italok, kapszulák, teák és egyéb termékek is megjelentek a piacon. A diéták népszerűsítésében jelentős szerepet játszanak a celebek is, mint például Angelina Jolie vagy Beyonce Knowles, akik többször tartottak nyilvános beszámolót a diéta hatásairól.
Ugyanakkor a méregtelenítés fogalma nem ebben az évtizedben terjedt el
Sokkal régebben, már évszázadok óta jelen van számos kultúrában. Egyes források szerint már az ókori görögök, rómaiak és az amerikai őslakosok is kísérleteztek hasonló koncepciókkal, valamint a tradicionális kínai orvoslásban is fellelhetők hasonlóságok. Azonban a mai modern tudomány álláspontja szerint az efféle diéták hatékonysága nem írható le logikus és tudományos magyarázatokkal, sőt egyenesen áltudományosnak nevezik őket. Annak ellenére, hogy a méregtelenítő diéta mellett szóló bizonyítékok száma hiányos, (a témában jelenleg nagyon kevés, illetve alacsony színvonalú kutatás jelent meg), valamint számos orvos és szakember is ellentmond az étkezési trend alapvető állításainak, több ezer diétázó hiszi, hogy ha követi az utasításokat, testéből méreganyagok távoznak.
Mi történik egy tisztítókúra közben?
A tipikus méregtelenítő kúrák egy – a terjesztőjük által – meghatározott ideig tartanak, ami általában három nap és három hét között mozog. Azt állítják, hogy ezalatt kiürülnek a szervezetünkben felgyülemlett méreganyagok. Mindeközben különböző szigorúbb (kizárólagosan folyadék bevitel, zöldség-, gyümölcslék, gyógynövények, napi citromos víz fogyasztása, tápszerek, teák alkalmazása) vagy megengedőbb (több vízfogyasztás, a korábbi étkezési szokások megtartása mellett a hangsúly a friss zöldség, gyümölcsökre, sovány húsokra terelődik) diétát kell betartani.
Bár kiemelten és gyakran emlegetik a káros anyagok távozását, nem nevezik meg ezeket a „káros anyagokat”, illetve nem írják le, hogy a tisztító folyamat hogyan megy végbe.
A kevés kalóriabevitel következtében többször ideiglenes fogyás figyelhető meg, azonban ez sokszor az izom- vagy folyadékveszteség miatt történik, és a kúra után szinte azonnal visszakerülnek a kilók.
Valójában az emberi test úgy alakult ki, hogy szerveink tökéletesen elvégzik a méregtelenítő folyamatokat
Az anyagcsere során a vesék és a máj hatékonyan kiszűrik és kiürítik vizelet és széklet formájában a nem kívánatos anyagokat, minden egyes nap. Ezen kívül az emésztőrendszer, a tüdőnk, sőt a bőrünk is szerepet játszik abban, hogy megszabaduljunk a szükségtelen anyagoktól, mindenféle böjt és tisztítókúra nélkül.
A tisztítókúrák veszélyei
Bár általánosságban véve egészséges felnőtt emberekre nem károsak ezek a diéták, időtartamuktól és szigorúságuktól függően azért rejthetnek veszélyeket. Hosszú távú vagy gyakori alkalmazásuk vitamin- vagy ásványianyag-hiányhoz vezethet, a fehérjeszegény táplálkozás izomcsökkenést okozhat, illetve a hirtelen lecsökkentett kalóriabevitel gyengeséghez, fejfájáshoz, fáradtsághoz vezethet, vagy vércukorszint ingadozást is generálhat.
A gyakori citromos víz- illetve gyümölcsléfogyasztás magas cukor és savtartalma miatt károsíthatja a fogzománcot. Gyerekek, kismamák, szoptatós anyák, és idősek semmiképpen sem alkalmazzák a „méregtelenítő” diétát! A tisztítókúrák legtöbbször megvonják a szükséges energiabevitelt, és limitálják a fehérjét, rostok és tejtermékek bevitelét is, azaz nagyon korlátozott az elfogyasztott tápanyagok minősége és mennyisége. Ez veszélynek teheti ki az eleve érzékeny, specifikus szükségletekkel rendelkezőket, hiszen szervezetüknek nagy szüksége van a változatos étrendre.
A „detox diéta” vese- vagy májbetegséggel, cukorbetegséggel küzdők, illetve a legyengült immunrendszerrel élők számára sem javasolt. Mivel a zöldség és gyümölcslevek oxalát-tartalma magas, túlzott fogyasztásuk káros hatással van a vesére, és szerepet játszhat a vesekő kialakulásában.
Ha a felsorolt állapotok közül valamelyik fennáll, feltétlenül ki kell kérni orvos véleményét bármilyen diéta megkezdése előtt.
Mi segíthet?
Koplalás és sanyargatás helyett jobban megéri egy hosszú- távú egészségügyi befektetésbe fogni, például elkötelezni magunkat az egészséges étkezés mellett. Ebben a „mindent megfelelő mértékben” a követendő aranyszabály, melyben a változatosság kapja a fő szerepet és a friss zöldség- és gyümölcsfélékre, sovány húsokra, halfogyasztásra, rostokra (teljes kiőrlésű kenyér, magvak), tejtermékekre, és mértékletes só, hozzáadott cukor- és zsírfogyasztásra összpontosítunk.
Mindenekelőtt ajánlatos vigyázni a szerveinkre, melyek részt vesznek a természetes „tisztításban”. Íme, ehhez néhány további tipp:
1.
Fogd vissza az alkoholfogyasztást és a dohányzást!
Talán nem mondok újat azzal, hogy a leginkább, szó szerinti értelemben vett méreganyag, ami a szervezetünkbe kerülhet, az az alkohol és a nikotin. Az alkohol a májban bomlik le, melynek során az alkohol acetaldehiddé alakul, mely egy erősen sejtkárosító és rákkeltő anyag. Az alkohol túlzott fogyasztása megterheli a máj működését, és hosszú távon elzsírosodáshoz, a szerv megnagyobbodásához vezet, miközben veszít szűrőképességéből, és egyre kevésbé képes ellátni funkcióit. Nők számára ezért legfeljebb napi egy, férfiaknak két egység ital megengedhető. (1 egység ital = 1 pohár sör, 1 dl bor, vagy 3 cent tömény ital) Alkoholból és dohányzásból tehát minél kevesebb, annál jobb. (Olvasd el alkoholtémában – mennyi is a túl sok? – korábbi cikkünket is ITT!)
2.
Aludd ki magad!
Rengetegen szenvednek alváshiányban, amely nincs jó hatással a közérzetünkre, de az egészségünkre sem. A minőségi alvás során a szervezetünk regenerálódik, feltöltődik, és agyunk eltávolítja a felesleges mellékanyagokat, amelyek felhalmozódtak bennünk a nap folyamán. Egy felnőtt embernek hét–kilenc óra rendszeres alvásra van szüksége. A mobiltelefon és televízió képernyőjének kerülése az elalvás előtti órákban sokat segíthet a pihentető alvás elérésében.
3.
Igyál megfelelő mennyiségű folyadékot!
Méghozzá leginkább vizet. A felesleges anyagok szállításához, kiszűréséhez és eltávolításához vízre van szükség, így sokat segíthetünk a veséinknek azzal, ha időjárástól és testsúlyunktól függően két–három liter vizet fogyasztunk naponta.
4.
Ne edd túl magad, és fókuszálj az egészséges étkezésre!
Májunkat nemcsak túlzott alkoholbevitellel, hanem túlzott kalória- és zsírfogyasztással is megterhelhetjük és károsíthatjuk.
Ezért csak mérsékelten fogyasszunk magas kalóriatartalmú, cukros, feldolgozott ételeket és italokat. Ezzel szemben az antioxidánsokban gazdag ételek segítenek a küzdelemben a szabad gyökök ellen, melyek a rák kialakulásában játszanak szerepet. A gyümölcsök, mogyorófélék, fűszernövények, zöldségek és a zöld tea tartalmazzák a legmagasabb mennyiségű antioxidánst, mint például A-, C- és E-vitamint vagy szelént.
5.
A prebiotikumok segíthetnek!
Az emésztőrendszer is kiveszi a részét a káros vagy szükségestelen anyagok kiürítésében, ezért fontos a bélflóra egészségének megőrzése. A bélflóra egyensúlya felborulhat antibiotikumok használata vagy rostokban szegény táplálkozás esetén. A prebiotikumok olyan rostok, melyeket nem tudunk megemészteni, viszont a beleinkben lévő fontos, vagy más néven „jó” baktériumok lebontják és energiaként hasznosítják ezeket, ezáltal erősítve a bélműködést. A paradicsom, banán, spárga, hagyma és zab kiváló prebiotikum-források. Nem összekeverendő a probiotikumokkal, melyek maguk az említett baktériumok, és főként joghurt vagy fermentált ételek fogyasztásával vihetjük be őket szervezetünkbe, mint például a kefir, savanyú káposzta és más savanyított zöldségek.
6.
Mozogj rendszeresen!
Nem lehet elégszer mondani: a testmozgásnak rengeteg előnye van, többek között csökkenti a krónikus betegségek (cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás) kialakulásának veszélyét, jótékony hatással van a kedélyünkre, és emellett segíthet a kiválasztásban és kiürítésben részt vevő szervek egészségének megőrzésében.
Összefoglalva: nem kell méreganyagoktól aggódni, ha jól működnek a szerveink, azok nem halmozódnak fel a testünkben.
A gyógyszerek, élelmiszeripari adalékanyagok, az anyagcsere-folyamatok során keletkezett felesleges végtermékek végül vagy lebomlanak a testünk által használható molekulákká, vagy pedig a toalettben végzik, ha éppen nem kiizzadjuk vagy kilélegezzük őket. Nem kell rögtön a hashajtókkal telerakott tisztító teák után rohangálni vagy löttyökkel sanyargatni magunkat, viszont megéri odafigyelni az egészséges étkezésre és életmódra.
Ume Anett dietetikus
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/Hiraman