A tavasz nem véletlenül az újrakezdés szimbóluma – akár a versekben, zenében, mindennemű művészetben –, hiszen ösztönös, evolúciós tapasztalásunk, hogy a természet elkezdi a megújulást, illetve az időjárás kedvezőbb lesz számunkra. Ennek jegyében a mentális egészség szempontjából is fontos, és akár a terápiákban használható momentum lehet az évszak beköszönte.

Az úgynevezett szezonális depresszió ugyanis az évszakok váltakozásával függ össze: és bár az ősz, tél számos ünnepet hoz magával, sokak számára a sötétség és a hideg egyenlő lehet a folyamatos rossz közérzettel.

New York Times cikke szerint az Egyesült Államok lakosságának 10 százalékát érintheti a szezonális depresszió, amely alapvetően a tavasz beköszöntével magától is elkezd feloldódni.

Mi ennek az oka? Az említett cikkben dr. Kelly Rohan, a Vermonti Egyetem professzora úgy fogalmaz, a jelenség összefügghet a melatonintermeléssel: alapesetben a szervezet éjjel melatonint állít elő, amely segíti az éjszakai alvást, ez pedig a napkelte közeledtével folyamatosan csökken.

Azonban a téli sötétségben, hidegben a melatoninszint később éri el a csúcspontját, ami nemcsak az ébredést nehezíti meg, de alapvetően az egész napra rányomja a fáradtság és a nyűgösség bélyegét.

Belénk kódolt üzenet, hogy a test megálljt parancsol

A téli terheket vagy a bezártságot sokszor könnyebb az evés örömével viselni, amellett hogy kevesebb energia is juthat arra, hogy az ember tudatosan táplálkozzon.

A tavasz beköszöntével így nemcsak azt érdemes kihasználni, hogy mentális és lelki szempontból könnyebb elérni a jó közérzetet, vagy a napfény segítségével egyszerűbb harmóniában tartani a kortizolszintet (azaz a stresszhormon mennyiségét): hanem azt is, hogy a testünk zsigerileg könnyebbségre vágyik, a természet pedig el is kezdi megadni ehhez az egyre több szezonális alapanyagot.

„Az ember tulajdonképpen az evolúció során akaratától függetlenül is böjtölt: azaz pontosabban fogalmazva időablakban táplálkozott – kezdi Lattman Eszter táplálkozási tanácsadó.

– Kergette a vadat, ha elejtette, evett, ha nem, akkor rohant tovább táplálék nélkül. Ha talált bogyót, volt mit elrágnia, ha nem raktározott a fagyos időre, akkor a rügyfakadás előtti rövid idő kevés vagy semmiféle táplálékbevitelre adott lehetőséget” – festi fel a szakember, miből fakad a zsigeri működés, amely megálljt parancsol a testnek a tavasz közeledtével.

A későbbi időkben, amikor az emberek már tudatosan tároltak a hideg időre, a koncentrált cukrokat tartalmazó lekvárok, a szárított húsok, a zsírosabb, szénhidrátdúsabb ételek tél végére nehézkesebbé tették a testet, terhelték az egész bélrendszert. „Valószínűleg idővel azt is felismerték, hogy a tavasszal kezdődő fizikai munkák mellett jót tesz, ha nem egész nap emésztenek. A vallási böjtöt pedig könnyű volt hozzákapcsolni ehhez az igényhez. Aki rendszeresen böjtölt, annak nem volt ez olyan megterhelő feladat, mint a mai világban, ahol mindenhol étel van.

Ma a fő probléma, hogy sokszor pillanatnyi motivációból és segítség nélkül kezdik meg a nagy méregtelenítést vagy böjtöt az emberek” – hívja fel a figyelmet Lattman Eszter.

Búcsú a toxinoktól meg a változó cirkadián ritmus

Mégis akkor milyen is a jófajta méregtelenítés, és mi lenne a fő feladata a folyamatnak? Ahogy a szakember hangsúlyozza, a méregtelenítés feladatát valójában a májunk folyamatosan ellátja.

Ennek ellenére sok toxin rekedhet meg a testünkben – például egyes betegségek után az elhalt vírusok. Emellett a rosszul megmosott zöldségek miatti peszticid-szermaradványok, vagy egyes ételek kezelő szerei, a gyógyszerek maradékai, illetve az esetlegesen felgyűlt nehézfémek is ebbe a csoportba tartoznak.

„Nagyon jó hatást lehet elérni ezzel kapcsolatban bizonyos levek, gyógyteák fogyasztásával, de azért arra szoktam buzdítani mindenkit, hogy érdemes szakemberrel konzultálni ezekről. Jó szívvel bevethetjük a májvédő tulajdonságú, detoxikáló teakeverékeket, esetleg egyes illóolajok kapszulás változatát. Jó választás lehet a süngomba, a máriatövis, a csalán. A tavaszi megújulásnak pedig nagyon fontos alapját jelentheti a ma már közismert tény: a finomított szénhidrátok, a készételek, a kávé terhe alóli mentesülés” – fejti ki a táplálkozási tanácsadó.

Lattman Eszter úgy véli: a március eljöttével megjelenő ösztönös, belső igény a változásra igazi jó apropó lehet a feleslegtől való megszabadulásra – talán jobb is, mint január elseje. Mivel tovább van világos, ez hatással van a cirkadián ritmusunkra: azaz az élettani napszaki ritmusunkra, ennek révén pedig nyitottabbak leszünk a mozgásra, a szabadban való létezésre.

„Ne higgyük, hogy a mozgáshoz elengedhetetlen az állandó szénhidrát: próbáljuk ki, melyik étel hogyan hat ránk, és igyekezzünk ebből kiindulni. Adjunk időt a kísérletezésre” – teszi hozzá Lattman Eszter. 

Mi a helyzet a gyerekekkel?

A tavasz a gyerekek számára is felszabadulást hozhat, hiszen egyre több kültéri programot szervezhetünk a mozgás elősegítésére. A drasztikus méregtelenítés, illetve diéta a gyerekeknél soha nem egészséges, és nem is célravezető. Ha nagynak érezzük a problémát, mindig szakorvossal egyeztetve diétáztassunk egy gyereket.

„Fontos, hogy az ő esetükben fokozott türelemre van szükség. A rossz szokásokat nagyon nehéz leépíteni, és valójában az egyetlen út erre, hogy a család is alkalmazkodik. Mindenki mellőzi a mértéktelen evést, a nassolást: ne is legyen lehetőség nassolnivalót találni otthon, hagyjuk meg az alkalmakra, az ünnepekre az édességet.

A legfőbb pedig: sose jutalmazzuk vagy büntessük étellel a gyereket, mert ez az egyenes út a felnőttkori étellel való önjutalmazáshoz” – hívja fel a figyelmet a szakember.

Érdekes jelenség, hogy a közösségi média az egészségről alkotott fogalmunkra is kihat: az pedig egyszerre lehet hasznos és ijesztő, ahogy mára a gyerekek vagy a fiatalok is hozzájutnak mindenféle táplálkozással kapcsolatos információhoz, amelyet sokszor még nem tudnak a helyén kezelni.

Az Instagramon, a TikTokon nemcsak a kedvenc zenekarok meg a legújabb vicces videók miatt érdemes jelen lenniük a szülőknek, de azzal is foglalkozni kell, hogy a táplálkozás, az edzés, az egészség területén milyen véleményekkel találkozik a gyerek és kiket követ.

A legjobb, ha a szülő mutat alternatívát arra, ki lehet hiteles ezen a téren, illetve arra, miképpen lehet tájékozódni arról, hogy aki lelkesen ajánlja a maga igazságait, az megfelelően képzett személy-e a témában.

Ha egy tinédzser hallja a méregtelenítés szót és összekapcsolja egy bizonyos testtel, amiért éppen bármit megtenne, akkor veszélyes dolgokba is belecsúszhat: ez pedig hosszú távon meghatározhatja a táplálkozással kapcsolatos viszonyát.

A túledzés és a táplálékkiegészítők szélsőségessége

A túlsúly és az egészségtelen táplálkozás mellett ismert szélsőség a túledzés, valamint a táplálékkiegészítők túlzott fogyasztása. Tavasszal pedig nemcsak a reményteli megújulás korszaka kezdődik el manapság, hanem a fürdőruhaszenzonra való eszeveszett készülés is – ez alól pedig a tinédzserek se kivételek. 

„A túlzásba vitt edzés több kárt okoz, mint hasznot, ha ez elhatalmasodik a gyereken, mindenképp vigyük el egy szakemberhez, edzőhöz, aki elmagyarázza számára, mi a mérték. Emellett az izom a használattól gyarapszik: teljes tévhit, hogy a mértéktelen fehérjefogyasztás javítana ezen az arányon. Mégis, a táplálékkiegészítők terén lehet alkut kötni: ha például napi egy adag ellenőrzött minőségű marhakollagén-fehérje kerül növényi tejjel a shakerbe, az már csak a kollagénháztartás miatt is hasznos lehet gyereknek és felnőttnek egyaránt – magyarázza a szakember. Hozzáteszi:

– A tavasz nagy lendületet hozhat, amit érdemes kihasználni, de a könnyű táplálkozás, a megfelelő edzés csak a pihenéssel és a lelkünk ápolásával együtt adja meg azt a kört, amely a teljesség felé tud billenteni minket.”

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Anastasiia Krivenok

Széles-Horváth Anna