Nem csak a vallásgyakorlók tartózkodnak mától bizonyos ételek fogyasztásától, rengetegen kezdenek kora tavasszal tisztító- vagy fogyókúrába, speciális diétába. Hogy ez jó-e, kell-e a testünknek, arról megoszlik a táplálkozási szakértők véleménye. Hogy jó-e, kell-e a léleknek, arról dr. Forgács Attila gasztropszichológus azt mondja:
Az vagy, amit megeszel, tartja a mondás – és ez egy netflixes dokumentumfilm-sorozat címe is, amely erősen a vegán étrend mellett kampányol. Kérdés, hogy előrébb vagyunk-e ezzel a bölcsességgel, vagy csak szétszorongjuk (még ezen is) az agyunkat?
Teológus szerzőnk írása arról, hogy miért fontos időszak a böjt a vallásos és a nem vallásos emberek életében egyaránt:
„Elmegyünk a férjemmel és a két kutyával kirándulni, majd egy csodás panorámájú helyen ebédelünk. – Lefotózzalak, hogy milyen szép helyen vagy? – kérdezi a férjem viccből, én meg azt felelem: kösz, de nem. Tudod, most nem posztolok. Inkább élek.” Szerzőnk közösségimédia-böjtjének tanulságai:
Elkezdődött a húsvét előtti negyvennapos böjt időszaka. De sok nem vallásgyakorló is ilyenkor kezd tavaszi méregtelenítő-fogyasztó kúrába. Miről szól valójában ez a szokás, miért alakult ki és milyen hatással van ránk?
16:8, 12:12, 5:2… ismerős? Igen, egy népszerű diétáról lesz szó (ami valójában nem is diéta). Szerzőnk elmeséli, mit tapasztalt, amikor kipróbálta, és dietetikus szakértőnk elmondja, mit érdemes mindenképpen tudni-e módszerről:
Léböjtkúra, béltisztítás, salakanyagok kiűzése… Dietetikus vendégszerzőnk arról ír, érdemes-e belevágni (és beruházni) ezekre:
Ramadán ideje van, a muzulmánok a hold járásától függően huszonkilenc- vagy harmincnapos böjtöt tartanak: ez a szent hónap a testi-, lelki- és szellemi megtisztulás, a befelé fordulás ideje. Isztambulban élő szerzőnk mesél a szokásokról, és saját kapcsolódásáról:
Kinek hogy sikerült a böjt?
Na, ki tartja a böjtöt? És ki hogy áll?