Generációról generációra száll a hagyomány

„Az alkohol öl, butít, nyomorba dönt” – mondogatta általános iskolai magyartanárom, ha azt tapasztalta, hogy egy diáknak fogalma sincs arról, mi folyik órán, vagy hogyan kellene nekiállni egy verselemzésnek. Egy idő után már csak kényszeredetten nevettünk ezen a nem túl kifinomult poénon, de az biztos, hogy értettük, miről van szó. A kultúránkba ugyanis annyira mélyen beágyazott az alkoholfogyasztás, hogy még egy tízéves is tudja, miként viselkedik az, aki alkoholos befolyásoltság alatt áll.

Szomorú belegondolni abba is, hogy sok alsósnak első kézből van erről tapasztalata, és látta már rokonait vagy saját szüleit berúgva. Mivel pedig Magyarországon az alkoholbetegek számát közel egymillióra becsülik, nagy valószínűséggel minden gyerek családjában van alkoholista.

A WHO 2016-os becslése szerint a magyar férfiak harminchat százalékának vannak alkoholproblémái, több mint tizenhat százalékuk alkoholfüggő

Ez messze az európai átlag fölött van, és világviszonylatban is listavezetők vagyunk, ha pedig azt nézzük, hogy az absztinensek száma is viszonylag magas az országban (említett kutatás húsz százalékra teszi azoknak a férfiaknak a számát, akik a megelőző egy évben nem ittak alkoholt), tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy az a férfi, aki rendszeresen iszik, már nagy eséllyel küzd alkoholproblémával.

Csak összehasonlításképpen, Írországban a férfi lakosság tíz százaléka nem ivott az elmúlt egy évben, de csak tizenhárom százalékának vannak alkoholproblémái. A magyar nőknél jobb a helyzet, közülük „csak” több mint hét százalék problémás ivó, viszont majdnem a női lakosság fele nem ivott a megelőző év során, több mint húsz százalék pedig egész éltében tartózkodott az alkoholtól. Ezek az adatok tehát azt mutatják, hogy Magyarországon nem igazán tudunk moderáltan alkoholt fogyasztani.

Én egy szinte teljesen absztinens közegben nőttem fel

Mégis nagy kíváncsisággal kóstoltam meg tizenhat évesen első vodka-narancsomat. Csak mert majdnem az összes barátom ezt csinálta.

Úgy tűnik, az azóta eltelt huszonöt évben nem sokat változtak a fiatalok alkoholfogyasztási szokásai. Ez látszik a 2019-es ESPAD-kutatás magyarországi eredményeiből, amely az iskolások egészségkárosító magatartását méri fel, és amely szerint a 9-10. osztályos tanulók kilencvenkét százaléka fogyasztott már alkoholt, és tizenhat százalékuk legalább hetente iszik. A felmérésből az is kiderül, hogy a fiatalok csak a nagy mennyiségű alkoholfogyasztást, berúgást tartják károsnak, a napi rendszerességű, kis mennyiségű ivást nem. (Ez, mondjuk, ötven százalékukat nem akadályozta abban, hogy addigi életükben legalább egyszer ne rúgjanak be).

Az – alkalmanként nagy mennyiséget is magában foglaló – alkoholfogyasztás tehát sok tizen-huszonéves fiatal mindennapjainak a része. A csoportnyomás nagy, az alkohol adta euforikus érzés élvezetes, a veszélyekről pedig nem nagyon tájékoztatják a fiatalokat, ráadásul azt látják, hogy a felnőttek életének is szerves része az alkohol. A legtöbb családban napi szinten vagy legalábbis rendszeresen isznak.

Azt azért a legtöbb fiatal is tudja, hogy alkoholfüggőnek lenni nem menő. De hát ki akar alkoholista lenni? Egy átlagos huszonéves csak szeretne berúgni hétvégente, a fesztiválokon vagy a gólyatáborban.

A baj csak az, hogy sokan a rendszeres alkoholfogyasztást és az alkoholizmust két teljesen külön dolognak tartják, nem veszik észre köztük a kapcsolatot. Pedig az alkohol az egyik legerősebb függőséget okozó pszichoaktív szer. Fogyasztása a központi idegrendszerre hat, annak aktivitását csökkenti, azaz tulajdonképpen nyugtató, szorongásoldó hatású. Erősen aktiválja az agy jutalmazóközpontját, miközben elnyomja a félelmetes ingerekre reagáló agyterület aktivitását.

Az alkoholnak ráadásul sok egyéb droggal szemben megvan az a nagy hátránya, hogy legális, és Magyarországon tizennyolc év felett bárki bármennyit vásárolhat belőle, amikor csak akar. Nagyrészt a cigarettával is ez a helyzet, de a dohányzás veszélyeire kampányokkal hívják fel a figyelmet, a cigis dobozokat ellepték az elborzasztó képek és feliratok, reklámozni egyáltalán nem lehet, és egyre erősebben stigmatizált.

Az alkoholról viszont a legtöbb ember fejében az a kép él, hogy amíg valaki nem súlyosan és látványosan függ tőle, addig nincs vele gond, és kis mennyiségben még egészséges is.

Ez az elgondolás pedig több sebből vérzik

Először is, sokszor még a szakemberek is bajban vannak annak meghatározásával, hogy mi is számít problémás alkoholfogyasztásnak. Hiszen lehet, hogy valaki nem haladja meg a WHO által meghatározott határértéket, esetleg soha be sem rúg, lelki értelemben mégis problémás a viszonya az alkohollal. Mondjuk, rendszeresen iszik feszültségcsökkentés céljából, nem képes ellazulni, ha nem hajt le egy pohárkával, és otthon, egyedül is iszik, hogy csökkentse a szorongását vagy javítsa hangulatát.

Még az úgynevezett magasan funkcionáló alkoholisták sincsenek sokszor tisztában azzal, hogy alkoholhasználatuk problémás. Ők azok, akik gond nélkül látják el életfeladataikat, gyakran családjuk van, felelős munkakörben dolgoznak, nem fekszenek pisis nadrágban az utcán, de életükben központi szerep jut az szeszfogyasztásnak, rendszeresen, gyakran nagy mennyiséget isznak, de még nem, vagy csak enyhe mértékben jelentkeznek náluk a testi függőség tipikus jelei.

Sok szakember szerint, ha valaki kikerül az alkoholt maximum alkalmanként, társaságban, nem a berúgás céljából fogyasztók kategóriájából, akkor tulajdonképpen már veszélyeztetett a komolyabb alkoholproblémák kialakulásának szempontjából. Ennek mértéke eltérő lehet, de az biztos, hogy nincs normális viszonya az alkohollal annak, akinek az életében központi jelentőségű a szeszesital-fogyasztás, és aki rendszeresen többet iszik, mint a WHO által javasolt, heti tizennégy egységnyi alkohol, vagy egy adott alkalommal többet fogyaszt nők esetében négy, férfiak esetében öt egységnél. (Az ajánlás országonként eltérhet, de körülbelül ez az átlag). Egy egységnyi alkohol tíz ml-t vagy nyolc grammot jelent. Körülbelül ennyit tartalmaz két és fél deci négy százalékos sör, 76 ml tizenhárom százalékos bor, vagy 2,5 cl negyven százalékos égetett szesz. Tehát egy pohár Long Island Iced Tea koktél közel három, egy korsó lager sör kettő, egy kétdecis vörösbor pedig közel három egységnyi alkoholt tartalmaz.

Vagyis az a nő, aki naponta megiszik egy nagy pohár vörösbort vagy szombatonként két Long Island Iced Tea-t, már biztosan túl sokat iszik.

Nincs egészséges mennyisége az alkoholnak

Az alkohol a világon évente körülbelül hárommillió ember halálát okozza. Ez több, mint amennyien a HIV/AIDS vagy a diabétesz miatt életüket vesztik. Ebben a szív- és érrendszeri megbetegedések, a rák és az alkoholos befolyásoltság miatt szerzett fertőző megbetegedések (például a nemi úton terjedő betegségek) okozta halálozáson felül az alkohol hatására történő öngyilkosság, gyilkosság és baleset (különösen közúti balesetek) is benne vannak, ahogy értelemszerűen a halálos alkoholmérgezés is. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a rendszeres alkoholfogyasztás – közvetetten és közvetlenül is – különböző idegrendszeri és mentális betegségeket is okozhat. Itt kell hozzátennem, hogy utóbbi esetében kérdéses az ok-okozati viszony, tehát az, hogy nem azért iszik-e valaki, mert már eleve mentális problémái vannak. Szomorú belegondolni, hogy mennyi mentális betegséget, érzelemszabályozási, indulatkezelési problémát, önértékelési zavart, szociális inkompetenciát igyekeznek az emberek alkohollal orvosolni. 

 

Ideje leszámolnunk azzal a nézettel is, hogy van úgynevezett „egészséges mértékű alkoholfogyasztás”

Habár a WHO valóban megállapít egy határértéket, a jelenlegi kutatások egyre inkább afelé hajlanak, hogy nincs az a minimális mennyiség, amely ne veszélyeztetné valamilyen szinten az egészségünket. Az alkoholfogyasztás sokáig aránytalanul hangsúlyozott előnyei ezzel szemben nagyon minimálisak. A legtöbb ember esetében pedig sokkal nagyobb az alkohol egészségkárosító rizikója, mint amennyi esetleges nyeresége lenne belőle.

A két gyakran emlegetett előny a bármilyen okból bekövetkező elhalálozás és a szív- és érrendszeri megbetegedések alacsonyabb előfordulása a kis vagy közepes mennyiségű alkoholt fogyasztók esetében, a teljesen absztinensekhez képest. A bármilyen okból bekövetkezett halálozás csökkenését több metaanalízis (azaz a több tanulmány eredményét összefoglaló kutatás) nem mutatta ki, tehát mérget nem vehetünk rá, a bizonyos típusú szívbetegségek elleni védőhatás pedig a kutatások szerint leginkább az alkohol vérzsírszint-szabályozásában keresendő. Az alkohol ugyanis növeli a vérben a „jó” koleszterinszintjét, amely a „rossz” koleszterin negatív hatásait képes ellensúlyozni.

Ehhez az információhoz azonban érdemes tudni, hogy a kutatások eredményei nem mindig konzisztensek

Míg azt talán ki lehet mondani, hogy az alkalmankénti alkoholfogyasztás egyes embereknél akár védő hatású is lehet a szívbetegségek tekintetében, nincs felelős orvos a világon, aki bárkinek javasolná, hogy kezdjen el inni az egészsége érdekében.

Ha a szív- és érrendszerünk egészségéért aggódunk, akkor inkább sporttal, a transzzsírok kerülésével, a telített zsírok csökkentésével, normál testsúlyunk megtartásával, több zöldség és gyümölcs fogyasztásával csökkentsük szorongásunkat, és ne egy nagy pohár vörösborral!

Az alkohol és a rák kapcsolatáról viszonylag kevés szó esik a közbeszédben. Pedig érdemes lenne ismerni a kutatási eredményeket, azok ugyanis néhány ráktípusnál konkrét kapcsolatot fedeztek fel a rosszindulatú daganat kialakulása és az alkoholfogyasztás között. Az talán nem meglepő, hogy a májrák bizonyos fajtái esetében duplájára nő a rizikó azoknál, akik nagy mennyiségben fogyasztanak alkoholt. Ám még a moderált alkoholfogyasztás – tehát, ami rendszeres, de nem lépi túl a WHO által megadott értékeket – is növeli a fej-nyaki daganatok és a vastag- és végbélrák előfordulásának esélyét. A nyelőcsőrák esetében pedig a minimális mennyiségű szeszes ital fogyasztás is emeli a rizikót.

Ez pedig így van az emlőrák esetében is, ahol a legtöbb tanulmány kimutatta, hogy az absztinensekhez képest még a ritkán ivóknak is nagyobb a rizikója, ez pedig az alkoholfogyasztás mértékével egyre nő. 

A nők szervezetében eleve nagyobb károkat okoz az alkohol, tekintetbe véve pedig, hogy a statisztikák szerint Magyarországon körülbelül tíz átlagos nőből egynél mellrákot diagnosztizálnak élete során, szerintem legalább azoknak megfontolandó az alkoholfogyasztásuk drasztikus csökkentés vagy akár a teljes absztinencia, akiknek magasabb az esélyük a betegségre.

Ha már a nőknél tartunk, azt is jó lenne végre megérteni, hogy terhesség alatt nincs olyan mennyisége az alkoholnak, amely biztosan nem okoz problémát a magzat egészségében, és ez a várandósság teljes időszakára vonatkozik, a megtermékenyülés pillanatától kezdve. A magzati alkoholspektrumzavar legsúlyosabb formája azokat a magzatokat érinti, akiknek anyja jelentős mennyiségű alkoholt ivott terhesség alatt, azonban sajnos már akár egyetlen pohár szeszes ital is megárthat, és okozhat vetélést, vagy negatívan befolyásolhatja a magzat növekedését és fejlődését, kihathat a gyermek későbbi kognitív képességeire, viselkedésére és IQ-jára.

 A cikk a hirdetés után folytatódik!

 

Az alkoholfogyasztás tehát nagyon erősen a kultúránkba ágyazott

Sokan nemcsak azzal nincsenek tisztában, hogy még a moderált ivásnak is vannak kimutatható hátrányai, de azzal sem, hogy valójában mi az a határérték, amelynél semmiképpen sem javasolt többet inni. Az alkoholfogyasztásnak csak a látványosan súlyos formáját ítéli el a társadalom, sőt, az absztinensek általában több előítélettel szembesülnek, mint azok, akik minden hétvégén berúgnak. A legtöbb családban teljesen természetes, hogy a felnőttek rendszeresen isznak, sokuknál komoly alkoholbeteg családtag is van. Az alkoholfüggőség pedig a gének és a mintakövetés által is tovább adódik a következő generációnak, az alkoholfüggők vér szerinti és örökbe fogadott gyermekei is sokkal nagyobb eséllyel lesznek maguk is alkoholisták. Emellett továbbadódik a társadalom alkoholfogyasztással szembeni attitűdje, és az a gyakorlat is, hogy az alkoholt gyógyszernek használjuk lelki problémáinkra. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a rengeteg alkoholfogyasztással kapcsolatos betegség, és maga az alkoholfüggőség kezelése mekkora terhet ró az egészségügyre.

Kerekes Anna 

Források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/master1305