Esélyegyenlőségtől Gwyneth Paltrow-ig

Bár hajlamosak vagyunk viccelődni azon, hogy a férfiak végrendelkeznek, ha leteríti őket egy nátha, kutatások szerint mégis inkább ők azok, akik csak olyankor fordulnak orvoshoz, amikor már feltétlenül szükséges. A nők tudatosabbak a testükkel és az egészségükkel kapcsolatban, aminek számtalan oka lehet. Például az, hogy a női test a „társadalom szemének fókuszában” van, ahogy a nők hormonális ciklusának mindennapokra gyakorolt hatása sem kerülhető meg. A női egészségtudatosság, a test jelzéseinek értelmezése is elmarad a szükségestől, népegészségügyi szakértők mégis arról beszélnek, hogy az egészségtudatosságra való nyitásban, a test jeleinek hatékonyabb értelmezésében, egy „egészséges világhoz vezető forradalomban” a női példamutatás meghatározó lesz. 

Napjainkban a wellnesskultúra iránt érdeklődők nagy része is nő, de persze egyre több férfit is vonz a terület. Kutatók a kezdeteit a női egyenlőségi törekvésekhez kötik, a „jóllétközpontú” mozgalmakat ugyanis a szülészetek férfiuralma elleni tiltakozás, a kismamák érdekeinek érvényesítése indította el. Később ezek folytatásában sok nő látta a lehetőséget arra, hogy egyszer-egyszer kilépjen a megszokott szerepéből – amit a másokról való gondoskodás határozott meg –, és egy kicsit önmagáról gondoskodjon. A jóllét, az egészség összetett értelmezése ma már sok orvos számára is előtérbe került, a szakemberek többsége a hagyományos orvostudományi eszközök igénybevétele mellett törekszik a tudományos megalapozottságú, a jóllétet elősegítő repertoár alkalmazására. Ez számos biztató törekvésben ölt testet, például annak egyre növekvő igényében, hogy – tekintettel a testmozgás gyógyító hatásaira – minden országban kerüljön a felírható gyógymódok közé. 

A wellnesskultúra ma természetesen sok millió dolláros iparág is, aminek megvannak a veszélyei éppen abból kifolyólag, hogy az egészségtudatosság fejlesztéséhez kapcsolódik.

A veszélyek az áltudományos alapokon értékesített termékekben és szolgáltatásokban rejlenek, amelyekkel kapcsolatban az egyik legérdekesebb történet a Gwyneth Paltrow hollywoodi színésznő által alapított, óriási bevételű Goop webshopban árusított, hüvelybe helyezendő, féldrágakőből készült tojás esete, amiről a Goop egyebek közt a női hormonok egyensúlyba kerülését ígérte. Miután egy híres nőgyógyász nyilvánosan felhívta a figyelmet az eszköz használatának higiénés veszélyeire, és az ígéretek tudományos megalapozatlanságára, a dologból per lett. A bíróság döntése értelmében a tojást továbbra is árusíthatják, tudományosan nem bizonyított gyógyító hatást azonban nem tulajdoníthatnak neki. A Goop-termékek azonban továbbra is középpontba helyezik a női intimitást, a szexuális és egészségi jóllétre vágyó nők számára drága árucikkeket kínálva a vágyott eredmények eléréséhez…

Alapvető érdek

Izgalmas időket élünk, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés, sőt egészségfejlesztés terén. Utóbbi azt jelenti, hogy egyre világosabb minden szereplő számára, hogy „az egészség több, mint a betegség hiánya”. 

Betegség hiányában ugyanis még előfordulhat, hogy egy szervezetben betegséghez vezető folyamatok zajlanak. A járvány kezdete óta egyre elterjedtebb a nézet, hogy mindenkinek alapvető érdeke egy egészségesebb társadalom kialakítása. Ennek az intézményi fejlesztések mellett része az öngondoskodás fejlesztése is. A wellnesskultúrának ez lehet a legnagyobb erőssége, és egyben az egyik legnagyobb hibája is; az ember figyelmét az önmagával kapcsolatos tényezőkre irányítja, ami kritikusok szerint énközpontúvá és önzővé teszi az embert. Felvethető, hogy bár a nyugati országokban erről a jóllétmozgalmi önzésről társadalmi szintű problémaként beszélnek, a Magyarországhoz hasonló országokban a társadalom jelentős része számára inkább hiányos a jó közérzetre, egészségre irányuló figyelem, a jóllétre való törekvés kultúrája.

Olykor a megfelelő eszközök megtalálása nem tűnik egyszerű feladatnak, hiszen nincs két teljesen egyforma szervezet. Például a gyomrunkban élő milliónyi, a tápanyagok felszívásában jelentős szerepet játszó baktériumok csoportja minden egyes emberben más, vagyis egy kicsit mindenképpen másképp hat ugyanaz az étel két emberre. Ma már ismert, hogy ezek a baktériumcsoportok, a gyomor mikrobái hatással vannak a hangulattól kezdve a testsúlyon át az immunrendszerig számos testi funkcióra.

Egy szintén hangsúlyos baktériumcsoportról, a hüvelyflóráról viszont még nagyon sok mindent nem tudni, pedig erre is igaz, hogy egyénenként változik, és fontos szerepe van az egészségben

Szabad szemmel nem látható, mégis fontos

Ami biztos, hogy az egészséges hüvelyflóra segít a fertőzések megelőzésében, ez minden nő számára lényeges, évente mégis több millióan kerülnek orvoshoz kellemetlen, de megelőzhető fertőzésekkel, amelyek hosszú távon okozhatnak panaszokat, és adott esetben egészségkárosodást is. Az egyensúlyt felboríthatják antibiotikumos kezelések, ami még egy érv amellett, hogy csak akkor folyamodjunk antibiotikumhoz, ha tényleg nincs más megoldás – ez az antibiotikumnak ellenálló betegségek kialakulása megelőzésében is fontos. Hatással vannak erre az egyensúlyra továbbá az intim területeken feleslegesen alkalmazott tusfürdők (normál esetben a víz elég a tisztításhoz), a cukorbetegség, az immunszupresszív gyógyszerek, a perimenopauza és a menopauza.

Az egyensúlyért pedig főként az általános egészség megőrzésével, a zöldségben és gyümölcsben gazdag táplálkozással, a stressz csökkentésével, és a rendszeres szűrővizsgálatokkal tehetünk.

A hüvelyflóra egyensúlyának fenntartása csupán egy példa arra, hogy érdemes törekedni az önmagunkról, a saját egészségünkről való gondoskodásra, és az ilyesmihez bizonyítottan nincs szükség drága eszközökre vagy kezelésekre. Az egészségünket érintő jóllétre törekvés egyéni és társadalmi érdek (már csak az egészségügyi ellátórendszer terhelésének csökkentése szempontjából is).

Baló Sára

További források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/PeopleImages