–

A naptejről mindenkinek a nyár, a vízpart és a sütkérezés jut eszébe, hiszen legtöbben csak ekkor használják. Azonban az UV- sugárzás nem csak strandoláskor károsíthatja bőrünket, leéghetünk sétálás, bevásárlás, piknikezés vagy szabadtéri sportolás közben is, ha nem védjük megfelelően bőrünket a káros sugaraktól.

Mi történik, amikor leég, és mi, amikor barnul a bőrünk?

Az UVB-sugarak hatására kialakuló leggyakoribb akut tünet a napfénykárosodás, vagy más néven a leégés, ami egy első fokú égési sérülésnek felel meg. Ha nem csak piros, hanem hólyagos is a bőr, az már a felületes másodfokú égési sérülés szintje. A nem megfelelő napvédelem és az ezzel járó a gyakori leégés hosszú távú eredménye pedig akár bőrdaganat is lehet.

A barnulás a bőr védekező mechanizmusa. Az UV-A és az UV-B-sugarak hatására megjelenik a melanin, a bőr ettől lesz barnább. De ahogy az UV-B, úgy az UV-A sugárzás sem tesz jót a bőrnek, elősegíti annak gyors öregedését, ráncosodását, és szintén rákkeltő hatású.

Ezért sem javasolja a szakember a szoláriumok használatát, mert ott is UV-A és UV-B-sugárzásnak tesszük ki a bőrünket. Fontos még tudni, hogy ha zselés körömlakkot használunk vagy műkörmünk van, az ezek megkötésére használt UV-lámpa is UV-A sugarakat bocsát ki, ami hosszú távon szintén hozzájárulhat a kézen megjelenő bőrdaganatok kialakulásához.

Mitől függ, hogy égés vagy barnulás a vége?

Az, hogy leégünk-e a napon, nagyon sok mindentől függ. Egyrészt nagy szerepet játszik benne a hajlam: a világos bőrű, szőke vagy vörös hajú, kék vagy zöld szemű emberek nagyobb eséllyel égnek le a napon, mint sötétebb tónusú társaik.

Valamint az időpont is sokat számít, hogy mikor tesszük ki védelem nélküli – vagy éppenséggel nem megfelelően védett – bőrünket a napsugárzásnak. Az időjárás-jelentésben is mindig elmondják, de a különböző időjárás előrejelző applikációk és honlapok is mutatják már az aktuális UV-sugárzás értékét, amit az UV-indexszel fejeznek ki. Az egytől tizenegy pluszig terjedő skálán ha nyolc, vagy annál nagyobb értéket látunk, akkor erős a sugárzás, ilyenkor akár percek alatt leéghet a bőrünk.

Ez a már sokszor, sok helyen hallott déli órákban – pontosabban délelőtt tíz és délután négy között – történik, így ilyenkor nem ajánlott hosszabb időt eltölteni a tűző napon.

Ha a sugárzás alacsony, akkor barnulhat a bőrünk, azonban a védekezés ilyenkor is fontos, mert ugyan hosszabb időbe telik, de ugyanúgy leéghetünk.

Ezeken felül pedig az egyéb tényezők, mint például a fényérzékenység vagy a fényérzékenyítő hatású gyógyszerek is hozzájárulnak ahhoz, hogy könnyebben piruljon le a bőrünk.

Az pedig, hogy húsz éve még nehezebben égtünk le, nemcsak annak köszönhető, hogy fiatalabb volt a bőrünk, hanem az ózonréteg vékonyodása – aminek „köszönhetően” erősebb az UV-B-sugárzás a Földön – is komoly szerepet játszik ebben.

Így ne tedd magad függővé a világjárvány végére – Tapasztalatok és kiutak a krízisalkoholizmusból

WMN Egszsg – 2020. május 7. – BS

Vékony kenegetés + azonnali csobbanás = garantált leégés

Rengetegféle naptej létezik, és nemcsak a faktorszám a fontos, hanem az is, hogy jól használjuk-e. 

Akkor nevezhetünk egy terméket fényvédőnek, ha legalább hatos faktorszámú. De ez annyira alacsony védelmet biztosít, hogy a bőrgyógyász szakember nem ajánlja. Magas védelmet a harmincas és ötvenes naptejek biztosítanak. Legalábbis akkor, ha megfelelően alkalmazzuk.

Ugyanis, ha fürdőzés előtt pár perccel, ímmel-ámmal kenjük csak be magunkat, az nem sokat ér. A szakértő szerint érdemes legalább a nappal való közvetlen érintkezés előtt fél órával bekenni magunkat, ugyanis a naptej védelmi hatásfoka akkor a legmagasabb, amikor már beszívódott a bőrbe. És ez még nem elég. Alaposan, vastagon (a hivatalos ajánlás szerint két milligramm/négyzetcentiméter az optimális mennyiség) kell felvinni a fényvédőt, úgy a leghatékonyabb. A kenegetési procedúrát pedig kétóránként kell megismételni, mert egy alapos kenés körülbelül ennyi időre nyújt védelmet, ha pedig fürödtünk vagy megizzadtunk, akkor még gyakrabban kell ismételni.

Dr. Gellén Emese szerint kiemelkedően fontos, hogy ne csak akkor használjunk fényvédőt, amikor a strandon bőrünk nagy része érintkezik közvetlenül a napfénnyel, hanem minden alkalommal, amikor a szabadban vagyunk.

Kirándulás, piknikezés, sétálás, sportolás vagy a korai órákban történő bevásárlás alkalmával is ugyanúgy érik a káros sugarak a bőrünk felületét, így ilyenkor sem szabad megfeledkeznünk a védekezésről.

A fényérzékenyeknek már az első, februári napsugarak megjelenésétől ősz végéig, azoknak pedig, akik egész évben olyan gyógyszert szednek, amik fényérzékenyítő mellékhatással rendelkeznek, a szakember az év minden napjára ajánlja a különböző fényvédő technikák alkalmazását. A naptejen és az árnyékos helyeken kívül a napszemüveg, kalap és a hosszú, lenge ruházat is segíthet abban, hogy elkerüljük a leégést.

Már télen elkezdhetjük a felkészülést

Ugyan a hajlam – azaz a világos bőr – sokat nyom a latban a napégés szempontjából, mindenki számára fontos tipp, hogy már a napfényhiányos időszakban is tehetünk azért, hogy bőrünk jobban viselje a „gyűrődést”. Az antioxidánsok, például a C és E-vitamin, emelik a bőr ellenálló képességét, aminek köszönhetően egyre erősebb sugárzás kell ahhoz, hogy megégjen, valamint a bőr öregedését is gátolják. Ilyen hasznos antioxidáns még a szelén, az alga-, a szőlőmag-, és az aloe vera levél kivonata is. Ezen kívül pedig a szoktatás is jó stratégia lehet, azaz: ha fokozatosan töltünk egyre több időt a napon.

És mi a helyzet, ha leégünk?

Ha a védekezésünk nem volt sikeres, és bőrünk a pipacs színében pompázik, fontos a megfelelő kezelés. Ilyenkor nagyon fontos a folyadékpótlás, ezen kívül pedig ajánlatos az égési sérülésekre való hűsítő termékek alkalmazása.

A házi praktikákat, mint például a tojást, a tejfölt és paradicsomot a bőrgyógyász nem javasolja, szóval a hűtő tartalmát tartsuk távol a bőrünktől!

Aki nem szeretne gyógyszertári termékeket alkalmazni, az hideg vízzel borogassa, dexpanthenollal és nem-szteroid gyulladásgátlókkal, esetleg aloe verás termékekkel próbálkozzon, ha nem érzékeny rá a bőre. De a szakember a speciálisan napégésre kifejlesztett termékeket is ajánlja.

A fényvédelem nem szezonális!

Ha fényvédelem, akkor nyár, és a naptejes flakonok az év napos szakaszában kerülnek le a polcainkról. A nap azonban – ha enyhébben is, de – télen is süt, ilyenkor sem szabad elengedünk a védekezést. A hóról is visszaverődnek a fénysugarak – ezért barnul le a síelők arcának nem takart része –, így az arcunk védelmével ilyenkor is foglalkoznunk kell. Dr. Gellén Emese ezért javasolja, hogy olyan terméket használjunk egész évben, ami fényvédő hatással is bír – a klasszikus arckrémtől a színezett fényvédőkig rengetegféle megoldás létezik erre.

Az UV-sugárzás ellen tehát nem csak nyáron érdemes védekezni. Azzal, ha odafigyelünk a krémek és egyéb eszközök megfelelő használatára, nem csupán bőrünk öregedését lassíthatjuk, hanem jelentősen csökkenthetjük a bőrdaganat kialakulásának esélyét is.

Dián Dóri

Kép forrása: Getty Images