Nekem komolyan gondot okoz bármit reklámozni, úgyhogy most is csak tanácsot adok, mintha a barátaimnak mesélném el, hogy mitől lehetnek jobban, mi az, ami segíthet nekik. Szóval ne vegyétek lerohanásnak, de konkrétan most először beleállok egy olyan dolog népszerűsítésébe, amit hosszú hónapokig teszteltem, és kizárólag jót tett nekem és velem. Ja, meg a családommal is, főleg a lányommal, akinél szintén fennáll a tejfehérje-érzékenység gyanúja.

Megmentő az irodában

Tudjátok, megírtam, hogy én vagyok az az elvetemült nő, aki nem igazán szeret főzni, erre még meg is kapja, hogy akkor mostantól még milyen alap-élelmiszerekkel nem számolhat az amúgy is minimálisra csökkentett főzési manőverei során. Pár nap mindenre nemet mondás és alapvető élelmiszerek cseréje után már kezdtem szédülni… Ennek két oka volt: éhes voltam nagyon, és összezavarodtam, hogy akkor most mi lesz velem, hol és hogyan fogok enni. A dietetikus két hónapot határozott meg a – szerintem totálisan – mindenmentes életmódra, aztán pedig fokozatosan lehetett visszaereszteni az életembe pár dolgot. De a tej és származékai továbbra is tabuk és azok is maradnak!

Fel nem tudtam fogni, hogy fogok élni ezután? Na, ebben a pillanatban a szerkesztőségben ott állt egy doboz, abban egy gép és mindenféle jelek mutatták, hogy ez alternatív tejeket készítő gépet rejt. Rávetettem magam, mint tyúk a takonyra, és kijelentettem, hogy márpedig ez nekem most KELL!

Pedig akkor még nem is tudtam, hogy ez a furcsa kis R2D2, ami külsőre egy nagyobb vízforraló és egy okosturmix vadházasságának a gyümölcsének tűnt, mennyi mindent képes előállítani, ami nekem éppen kell és jót tesz.

Nem csupán bármilyen – gabona- és mag alapú – alternatív "tejet", tejhelyettesítőt készít el fél óra alatt, hanem főzelékeket, leveseket, babaételeket, smoothie-kat és dzsúzokat is pillanatok alatt csinál. Nekem, a főzési lusta és laktóz-intoleráns nőnek mi ez, ha nem egy főnyeremény? De amikor megtudtam, hogy „áltejszínt” és „áltejszínhabot” is tudok vele csinálni, akkor vérszemet kaptam: nincs benne cukor, nincs benne tej, de az élmény hihetetlen.

Nem volt kérdés, hazacipeltem a terméket tesztelésre, bár mindenki Erikája, az irodavezetőnk nem nagyon örült annak, hogy a tesztüzemmódot otthon szeretném lenyomni, sőt elhatároztam, hogy egy hetet csakis azokon az ételeken élek majd, melyeket ezzel a géppel tudok készíteni.

Élesben a kisgép

Én eleinte csak a különféle "tejekkel" kísérleteztem, és pár hét után kiszámoltam, hogy egy marék mag vagy barnarizs, stb., plusz hét deciliter szűrt vagy tiszta vízből készül el több napra a "tej", ami számításaim szerint a bolti aranyáras termékekhez képest tizedannyiba kerül literenként, nincs benne tartósítószer, csakis az, amit te magad teszel bele, és rém szexin mutat a kiürült szörpös üvegekben, plusz előny a nulla hulladéktermelés is.

Levegőbe bokszolás indul! A második nagy öröm az volt, hogy ezeknek a "tejeknek" sokkal, de sokkal jobb az ízük, mint bármelyik bolti terméknek, pedig már az összes verziót kipróbáltam. Ha hűtőben tartom, akkor három napig elállnak, és amikor fogyóban vannak, akkor csak szórok egy marék valamit a gépbe, felöntöm vízzel, majd fél óra morgás után sípolva jelzi nekem, hogy szűrhetem is le a következő adagot.

Emelve a tétet, sok "tejkészítés" után nekiálltam az egyhetes tisztító- és kütyükúrámnak, amitől azért rettegtem, mert eszembe juttatta a főzés szót, mi több, azt, hogy naponta(!) kell majd „főznöm”. Hát, hamar elmúlt a stressz, mert bármilyen zöldségből tudtam krém- vagy rendes levest csinálni, mégpedig nagyjából nulla előkészülettel.

via GIPHY

Egy fontos dolog van: semmi ne legyen nagyobb, mint egy centiméteres, szóval vagdosni és hámozni kell, beszórni a gépbe, ízesíteni, de aztán innentől minden megy kevergetés nélkül magától, és maximum negyven perc múlva kész a leves, a főzelék, a bébikaja, bármi… addig meg az égvilágon semmit nem kell csinálni. Lehet mosni, teregetni, dolgozni, kutyát simogatni, gyereket nevelni, meg feltett lábbal olvasgatni is. A végeredmény az lett (apró betűs, csillagos rész következik), hogy egy negyvenöt éves tejallergiás asszonyon tesztelve, egy hét után két és fél kiló mínusszal és sokkal több energiával jöttem ki a buliból. Apropó, buli! Csupán egyszer lettem rosszul, amikor a szerkesztőségben egy szülinapozáskor betoltam egy nagy adag oroszkrémtortát, ami ugyan isteni volt, de azt hiszem, a tisztítókúrának és minden addigi intelemnek ellene mentem, meg is érdemeltem ami utána következett.

Élesben a szerkesztőségben

Eljött az Erika által is várt nagy nap, amikor elég sok munka, egy hosszú értekezlet és pár kisebb, de fontos megbeszélés mellett a szerkesztőségben vetettük be az R2D2-t. Tulajdonképpen a morgásán kívül észre sem lehetett venni, hogy dolgozik, délre kész lett a segítségével két üveg "kesutej", egy isteni zöldborsóleves némi sárgarépával és karalábéval, plusz még egy ötperces előkészületet követően egy „amit találtam otthon és a szerkesztőségben” elnevezésű smoothie is – három és fél perc alatt. Volt benne egy közepes cékla, egy banán, alma, pici gyömbér és némi maracuja. Aki itta, elalélt.

Nem tudom, hogy mi lehet a géppel éppen, mert szerintem, amikor elindultam az irodából, akkor Erika éppen zacskókat nézett, hogy abban csempéssze haza… Már ketten vagyunk szerelmesek, na!

De a viccet félretéve: akinek tényleg tejjel kapcsolatos problémája van, feltétlenül próbálja ki ezt a gépet, ami nem is annyira drága, hogy fél éven belül csak a tejen ne hozná be a ráfordított pénzt.

Bővebben pedig minden információt, receptet, történetet itt találtok róla:

https://www.vegital.hu/

További szép tejmentes szerelmeket kívánok!

Marossy Kriszta