phytotecwmn

„Hogy vagy? Ne tudd meg, mennyire el vagyok havazva...”

A nagy rohanásban néha talán észreveszed, hogy pont arra nem jut időd, amit a legjobban szeretnél: élni. Kiegyensúlyozottan, szeretetben viszonylagos nyugalomban. Sajnos a gyerekeinknek is ez nyújt mintát, hiszen már egészen kicsi koruktól kezdve ők is túlingereltek lehetnek.

Egyre inkább beszűkül a munkán kívül töltött idő, a munka, és az ebből eredő nyomás határozza meg az életet. További stresszfokozó a munka és a magánélet összehangolásának nehézsége, sokszor kudarca.

Hajszolt vagy, de már-már természetesnek tekinted ezt az állapotot, hiszen mások is ennyit dolgoznak, „meg kell felelni, kell a pénz, most csinálhatok karriert, most vagyok fiatal, most kell megszerezni, megalapozni a dolgokat”...

Megkockáztatom, talán kicsit divat is túlpörögni, rengeteget dolgozni, és erről beszélni is. Ugyanis akkor érzed, hogy „vagy valaki”, ha sok a feladat, sokan hívnak. Ha ez nincs meg, marad a középszerűség. 

Miért baj ez?

A szervezet kimerül, az idegrendszer túlpörög a tartós stressz hatására, hiszen a feszültség csak egy bizonyos szintig aktivizál. Az agyadat kevéssé köti le a jelen pillanat és ennek átélése, inkább a múlt emlékeivel, és főképpen a jövő aggodalmaival fárasztod magad. Ennek megfelelően alakul a hangulatod is, ha valamiféle szorongató jövőbeni dolog munkál benned, képtelen vagy az itt és most-ra fókuszálni és elengedni magad.  

Bizonyára mindenkinek ismerős érzés a felfokozott jövendő várás, a „csakezenlegyünktúl” hozzáállás. Majd... „ha kifizetjük a hitelt, ha átalussza az éjszakát a gyerek, ha felépül a ház”... akkor majd mi lesz? Lesz más stressz... és újabb aggodalom, mert az élet ilyen, és közben talán megöregszel, csak ezt későn veszed észre.

Az életben természetesen mindenkit ér stressz, ez megúszhatatlan.

Az ebből eredő feszültség és nyomás mindenkire különbözően hat. Az, hogy ki és milyen mértékű stresszre miként reagál, személyiség- és helyzetfüggő. Az azonban mindenkire érvényes tény, hogy a tartós stressz megbetegíthet, mind testileg, mind lelkileg.

Ez van, ha stressz van

Ennek oka, hogy a stressz olyan pszicho-immunológiai és hormonális változásokat okoz, amelyek többféle testi betegséget válthatnak ki. Másrészt automatikusan alkalmazunk olyan stresszkezelési technikákat, melyek kényszermegoldások, és hosszú távon megbetegíthetnek. Még két kávéval többet iszol, dohányzol, alkohollal lazítasz, eszel örömödben, bánatodban, néha bekapsz egy-egy nyugtatót, „abból nem lehet baj, rosszabb, ha kétszáz lesz a vérnyomásom”. A tudatos életvitel sokaknak csak álom, vagy egy kézlegyintés: én ezt nem tehetem meg!

A testi-lelki egészség megőrzéséhez szükséged van reális önismeretre, hisz csak ennek tudatában nézhetsz szembe önmagaddal, akkor mérheted fel, hogy mi az, ami már sok, mennyit bírsz, hol tudsz változást létrehozni. Amennyiben tartós stressznek vagy kitéve, gyengülhet a szervezeted ellenálló képessége, sokkal fogékonyabbá válhatsz számos testi- valamint lelki betegségre, mint a depresszió, fokozott szorongás, pánikzavarok, magas vérnyomás, kiégés tünetegyüttese.

Pedig a hatékony stresszkezelés csökkentheti a hétköznapok feszültségeit, javítja az életminőséget, növelheti az energiát, és azt az érzést, hogy uralod az életed. Ahelyett, hogy a szorongás uralna téged. Jelentős stresszfaktor a kontrollálhatatlanság, az idő strukturálásának nehézsége. Első lépésként nagyon fontos a szembenézés önmagaddal és a helyzeteddel, a lehetőségeiddel.

Íme, 9 tipp a stressz kivédésére:

1.
Igyekezz elkerülni az magadnak való magyarázkodást, mert az ebbe fektetett energia felesleges. Az ember hajlamos megmagyarázni magának, hogy a kialakult állapoton miért nem lehet változtatni, és erre teóriákat gyárt, aminek semmi értelme. 

2.
Hagyj magadnak napi legalább fél órát, amikor csak magadra fókuszálsz, és ez semmilyen módon ne kapcsolódjon a hétköznapi teendőkhöz. Tanulj meg elengedni bizonyos dolgokat, felesleges elvárásokat önmagaddal szemben!

3.
Szedd össze, milyen mindennapi örömforrások vannak az életedben! 

4.
Relaxálj! Egy jó nagy alvás hatásával ér fel valamilyen relaxációs technika alkalmazása. Jóga, relaxációs tréning, meditáció. Akár néhány perce is sokat számít. (Akkor is, ha ezt nehéz elhinni.)

5.
Egyszerű stresszkezelő technika, ha nem félsz segítséget kérni másoktól. Beszélgess el azzal, aki meghallgat, feltétel nélkül elfogad. Nem mindig könnyű megtalálni ezt az embert, de érdemes törekedni rá. 

6.
Fontos ön- és egészségvédelmi mechanizmus, ha megtanulod jól kezelni mások ellenséges viselkedését. Ugyanis mások indulatainak legtöbbször igen kevés köze van a te személyedhez, mégis hajlamos vagy magadra venni, ha udvariatlanul szól a főnök, ha épp nálad kap rohamot a pénztárosnő, ha beszólnak a dugóban... Fontos lenne, hogy ezt ne személyes támadásként értelmezd, inkább próbáld visszatükrözni az illetőnek, mi zajlik benne. Ahelyett, hogy ez hangzana el: „Nem lehet kibírni, hogy ennyire ingerült vagy, amikor hazaérsz.”  Próbálj meg asszertív módon és támogatóan közelíteni a másik felé: „Látom, elfáradtál, nehéz napod volt.” Meglepetten fogod tapasztalni a reakciót.

7.
Az állandó bosszankodás jelentős stresszfokozó tényező, és szinte észrevétlenül kúszik be a mindennapokba. Bosszankodsz a dugó miatt, sorban álláskor, ha késében vagy, ha szemtelen a gyerek, ha kiöntöd, leejted, ha elfelejtesz dolgokat. Aztán ennek hatására indulatba jössz, és azt mondod: ezt nem lehet kibírni!

8.
Gondold meg: a bosszúságot te viseled, és te szenvedsz tőle. A hétköznapokban nagyon sok feszültséget nem maguk a történések okozzák, hanem az, amit ezekről gondolsz – ez váltja ki a stresszt. Próbálj nagyvonalú lenni önmagaddal és másokkal is!

9.
A jelenre irányuló elfogadó figyelem, a tudatos jelenlét egyre népszerűbb elv és technika. Ennek gyakorlása segít abban, hogy a figyelmedet ne a múlt vagy a jövő eseményei kössék le, hanem a jelen minél jobb megélése. Ennek tudatos alkalmazása csökkenti a stresszt és a szorongást, növeli a koncentrációt, a teljesítményt, érzelmeket csillapító hatással is bír, és lelassít annyira, hogy végre eljuthass önmagadhoz, és létrehozhasd azt, amit igazán szeretnél.

Szalánczi Kriszta
klinikai szakpszichológus

A múlt héten DTK leírta egy napját (ITT ELOLVASHATOD). Mondanunk sem kell, hogy sűrűn bólogatott e cikk olvasása közben... és ezzel nincs egyedül a szerkesztőségben.

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/MarinaP