„Elfelejteni a holtakat hasonló volna ahhoz, mintha másodszor is megölnénk őket”
Annak ellenére, hogy szerinte semmit sem tanultunk a múltból, töretlenül hitt az emberi jóságban. Barack Obama a „világ lelkiismeretének” nevezte
Annak ellenére, hogy szerinte semmit sem tanultunk a múltból, töretlenül hitt az emberi jóságban. Barack Obama a „világ lelkiismeretének” nevezte
A halál alapvetően is tabusított a társadalmunkban, a perinatális veszteséget azonban, ha lehet, még nagyobb hallgatás övezi. Épp ezért fontos a Babagenetika Egyesület kezdeményezése, amely nemcsak a gyászfeldolgozásban segít, hanem hiánypótló tudást ad át széles körben az érintettek megéléseiről. Az Átsuhanó babák kiállításon idén pedig az apák gyásza kerül fókuszba.
Az orosz háborús propaganda még a fogyatékkal élő és árva gyerekeknek is talál feladatot a háborúban.
Sok helyen, így Magyarországon is adott lenne a biztonságos és hozzáférhető abortusz – ha a kormány szándékozna élni ezzel a lehetőséggel.
Orvos-Tóth Noémi szerint ha traumáról beszélünk, általában valamilyen nagy horderejű, fájdalmas életeseményre gondolunk, és elfelejtjük, hogy a szeretet, a gyengédség, a figyelem elmaradása, az apró hiányok is negatívan befolyásolják a gyerekek fejlődését.
Miután várandóssága 21. hetében váratlanul elvesztette addig egészséges ikerbabáit, az Apró szárnyak Instagram-oldal létrehozója, Horváth Ramóna alkotással próbálta kidolgozni magából a fájdalmát: azokat a benne kavargó érzéseket rajzolta le, amiket szavakba önteni nem lehet. Rajzaival ma már több ezer sorstársának segít a gyászfeldolgozásban, érzéseik kifejezésében.
Mózes Zsófi 22 évesen tett feljelentést az ellene elkövetett kapcsolati erőszak miatt. Ez 2017-ben volt, de a polgári peres eljárás máig tart. Mi az, amire megtanította az igazáért folytatott hosszú küzdelem? Erről írt most:
A szakértők már évekkel ezelőtt figyelmeztettek: a fenyők és fenyvesek jelentős része el fog tűnni, az erdeink és kertjeink (!) át fognak alakulni. Ám egészen más erről olvasni és a saját szemünkkel látni. Ez már a mi valóságunk. Mit tehetünk ellene? Be kell egyáltalán avatkozni?