1. Légy tisztában a gyerekekkel szembeni szexuális erőszak valódi természetével!

A szülők általában attól félnek, hogy egy ismeretlen pedofil a bokor mögül előugorva fogja az esti szürkületben megtámadni az éppen hazafelé igyekvő gyereket. Persze, ilyen is van, de tény, hogy a gyerekkel szembeni szexuális erőszakot az esetek több mint 90 százalékában olyanok követik el, akiket a gyerek jól ismer: barátok, családtagok, rokonok, ismerősök. A legtöbb esetben maga a szülő nyit ajtót (természetesen gyanútlanul) az elkövetőnek.

Az  erőszaktevők többsége nem pedofil, hiszen pedofilnak azt nevezzük, aki nem képes nemi izgalmat érezni egy felnőtt (érett, fejlett) testtől. Az úgynevezett exkluzív pedofilok kizárólag gyerekekkel keresnek kapcsolatot – míg a nem exkluzív pedofiloknak sok esetben van egy felnőtt párkapcsolata, ami mellett keresi a gyerekekkel való szexuális együttlét lehetőségét. A pedofília becslések szerint az esetek 1–7 százalékában áll a gyerekkel szembeni erőszak hátterében. Hogy akkor ki a többi elkövető? Egyrészt olyanok, akiknek kvázi „tök mindegy” hogy felnőttel vagy gyerekkel létesítenek kapcsolatot, olyanok akiknek „belefér”, hogy ezt is kipróbálják, olyanok akiknél a családon belüli viszonyok úgy alakulnak, hogy a felnőtt nő helyét a gyerekek „veszik át” – szexuális értelemben is. A kép tehát sokkal bonyolultabb, minthogy le lehetne egyszerűsíteni predátorokra és pedofil ragadozókra.

A gyerekekkel szembeni szexuális erőszak az Európa Tanács egy 2009-es kutatása szerint Európában minden ötödik gyereket érint. Ez hatalmas szám, de azt is tudni kell, hogy ebbe beletartozik az erőszak valamennyi formája: többek között ha egy gyereket prostituáltként használnak; ha egy szobában vagy webkamera előtt szexuális játékokba vonják be – egyszóval minden olyan tevékenység, ami a felnőtt vágyainak kielégítésére szolgál, amihez a gyerek eszköz, és ami a gyerek életkorának, fejlettségének nem megfelelő.

Nem csak lányok válhatnak áldozattá. A lányok érintettsége az ügyek kétharmadára jellemző – a fiúk tehát kisebb mértékben veszélyeztetettek, de velük is előfordulhat. A lányok mellett magas a kockázata az áldozattá válásnak a fogyatékossággal élő gyerekek esetében és azoknál, akik intézetben laknak.

  1. Néhány egyszerű szabály, és máris nyugodtabb lehetsz

Sajnos sok ügyben lehet látni, hogy azért folyhat sokáig (akár évekig) egy szexuális zaklatás, mert a gyereknek nincsenek szavai arra, hogy elmondja mi történik vele. Mivel az elkövetők sok esetben olyanok, akikkel szemben a gyerek bizalmat érez, vagy akiket szeret, ezért fel sem  merül benne, hogy ami történik, az nem helyénvaló. Lehetnek rossz érzések a gyerekben, vagy érezheti magát kényelmetlenül egy helyzetben – de könnyen meggyőzhető (vagy megfélemlíthető), hogy hallgasson.

Minden esetben nagy segítség, ha egy gyerek tudja, hogy mi az, amit meg lehet tenni a testével, és mi az, amit nem. Ezért a legfontosabb szabályok, amiket minden gyereknek és szülőnek tudnia kell:

  • Azokat a testrészeinket, amiket az alsóneműnk (bugyi, trikó) takar, senki nem érintheti meg az engedélyünk nélkül, és mi sem érinthetjük meg mások ilyen testrészeit engedély nélkül. Mert az intim testrészek tényleg intimek.
  • Vannak jó érintések, de vannak rosszak is. Ha ezzel kapcsolatban van egy olyan titkod, ami kényelmetlen, rossz érzéssel tölt el, beszélj róla olyannak, akiben megbízol. Ne tartsd magadban!
  • A NEM, mindig nemet jelent!

Vannak országok, ahol ezeket a szabályokat már az óvodásoknak is megtanítják. Abban a pillanatban, ahogy egy gyereknek kezd kialakulni a képe a saját testéről, annak a működéséről, máris lehet ezekről a szabályokról beszélni – és ezeket betartani. Ez utóbbi különösen fontos, hiszen így válik egy szabály valódi tapasztalattá. Ebbe beletartozik az is, hogy például ha a szülő orvosi vizsgálatra viszi a gyereket, akkor is tisztázza előre az orvossal (ha esetleg ő automatikusan nem így tenne): a gyerektől is engedélyt kell kérni a vizsgálat előtt. (Például így: Szeretném meghallgatni, hogyan dobog a szíved. Megengeded?)

  1. Adj neki szavakat!

Fontos, hogy a gyerekeknek legyenek szavaik, amikkel el tudják mondani, hogy mi történt velük. Szülőként nem szabad félni attól, hogy a gyerekek néven nevezzék az intim testrészeiket. A gyerekeknek tudniuk kell hol van a puncijuk, kukijuk, a popsijuk, a cicijük – akárhogy is  nevezze ezeket a testrészeket a család, a gyereknek tudnia kell, hogy ezek hol vannak, és hogy ezek az intim részei – amikre különleges szabályok vonatkoznak. Egyszerű játékokkal, mindenféle görcs vagy extra figyelem nélkül, szinte észrevétlenül is adhatunk szavakat a gyerekeknek. Például ha azt játsszuk velük (egész kicsi korban, amikor tanulják a szavakat), hogy mutassák meg hol van a szemük, a fülük, a szájuk, akkor ne hagyjuk ki az intim testrészeket, hanem azokat is vonjuk be.

  1. A szex ne legyen tabu!

A szexualitással összefüggő tabuk igazi táptalaját jelenthetik a szexuális erőszaknak – a sok elhallgatás, titok és kibeszélhetetlen téma között vidáman burjánzik az erőszak. Sokszor a szülőknek is gondot jelent hogyan találjanak szavakat, vagy mit mondjanak egy gyereknek ha szexről vagy erőszakról van szó. Nem könnyű, de fontos, hogy segítsük a gyereket abban, hogy különbséget tudjanak tenni szexualitás, intimitás, szerelem vagy pornográfia között. Ha valaki úgy érzi, hogy bizonytalan abban mit és hogyan mondjon, nyugodtan kérjen segítséget. Itt van például az UNICEF HelpAPP mobil alkalmazása http://unicef.hu/helpapp/ , ami nagy segítség lehet abban, hogy elinduljon egy beszélgetés arról, hol kezdődik az erőszak ha szexualitásról van szó; vannak civil szervezetek is, akik segítenek a szülőknek, tanároknak a témával kapcsolatos érzékenyítéssel (ilyen például a Kék Vonal Alapítvány „Don’t lose!” programja, de persze vannak kifejezetten szexedukációval foglalkozó civilek is  például: Sex Educatio Alapítvány).

  1. Ne üsd meg!

Ha a gyerek azt tapasztalja, hogy őt a felnőttek bánthatják, használhatják, megsérthetik, sokkal nehezebben mond nemet olyan helyzetekben, amikor valaki nem fizikailag, hanem szexuálisan akarja bántani, használni, kihasználni.  Magyarországon zéró tolerancia van a gyerekkel szembeni erőszak minden formájára, így a testi fenyítés sem megengedett. A szülőknek tudniuk kell, hogy a gyerek fizikai bántalmazástól való védelme az élet más területein is hat: így például csökkenti a szexuális erőszak kockázatát. Arról nem is beszélve, hogy igen jót tesz az ember önbecsülésének, magabiztosságának, önelfogadásának, ha úgy nő fel, hogy a szülei tiszteletben tartják a testét (is).

  1. Ismerd fel a szexuális erőszak tüneteit!

Milyen jelei lehetnek a szexuális erőszaknak?

  • ha megváltozik a gyerek viselkedése (például zárkózott, magának való gyerekből hirtelen feltűnően nyitott, barátkozó lesz aki idegeneknek is minden további nélkül az ölébe ül. De igaz ez fordítva is: ha egy nyitott gyerek egyszer csak bezárkózik, magába fordul.)
  • nem a gyerek életkorának megfelelő szexuális viselkedés, ismeret
  • sérülések, nemi úton terjedő fertőzések
  • tinédzser terhesség
  • ha a gyerek prostitúció áldozatává válik
  • öngyilkossági késztetés, kísérlet
  • szomorúság, depresszió, kedvetlenség
  • alvászavar
  • étkezési zavar
  • zavarok a pisilésben, székelésben – korábban már elsajátított képességek elvesztése (például: szobatisztaság)

Ezek a tünetek nem csak a szexuális erőszakra jellemzőek. Mivel az ilyen bántalmazás nem csak a testben, de a lélekben is súlyos károkat okoz (ahogy a gyerekbántalmazások általában), ezért egy-egy ilyen tünet (mint például a depresszió, az alvászavar, másféle erőszakhoz is kapcsolódhat).  Sok esetben először kisebb zaklatással kezdődik a gyerek bántalmazása, és csak később fordul szexuális erőszakba. Ezért fontos, hogy a tüneteket már az elején észrevegye a szülő, és így legyen esélye időben megvédeni a gyereket!

  1. Higgy a gyerekednek!

Minden erőszak esetén, de a szexuális erőszaknál különösen fontos, hogy higgyünk a gyereknek. Az erőszak a gyerekben nagyon komoly gátakat képez amik akadályozzák őt abban, hogy beszéljen arról mi történt vele. A legtöbb gyerek (és felnőtt is) szexuális erőszak után magát hibáztatja, önvád marcangolja, azt hiszi, hogy ő tehet arról, amin keresztülment és szégyelli az egészet. Ha mindezeket leküzdve egy gyerek elkezd beszélni, fontos, hogy higgyünk neki, hogy meghallgassuk, hogy értő fülekre találjon.

Ha valami nem pontosan úgy történt, akkor is oka van annak, hogy a gyerek története olyan, amilyen. Okkal meséli úgy az eseményeket, és a felnőtt feladata, hogy ilyenkor ezen a kapun keresztül, amit a gyerek kinyitott, megtalálja ezt az okot – és így jól tudjon segíteni a gyereknek.

  1. Nem az ő hibája!

Akármi is történt és akárhogyan, az soha nem a gyerek hibája. Sokszor mesélik a felnőtt elkövetők hogyan „csábította” őket a gyerek. Vannak helyzetek, amikor „nyelvzavar” alakul ki felnőtt és gyerek között. A gyerek olyan gesztusokat tesz, olyan szavakat használ, amiket egy felnőtt félreérthet, mert azok a felnőtt világban intim, szerelmes, vagy csábító közeledések. Egy gyerek azonban sokszor nem is tudatos ezekben – vagy nincs tisztában annak a „felnőtt jelentésével”, amit csinál. Ezért minden esetben a felnőtt felelőssége, hogy ne értse félre a gyereket, és soha! ne használja őt szexuálisan. A gyerekkel szembeni szexuális erőszak, bűncselekmény!

  1. Fontos, hogyan reagálsz

A gyerekkel szembeni szexuális erőszak félelmetes, letaglózó, a hétköznapi ember számára szinte elképzelhetetlenül kegyetlen bántalmazási forma. Teljesen érthető, hogy a szülő először alig kap levegőt, amikor felmerül a gyanú, hogy a gyerekét valaki bántotta. A döbbenet után pedig rögtön felhorgad a düh, majd kézen fogja a bosszúvágyat hogy utána együtt rárúgják az ajtót a kétségbeesésre.

Mindezek az érzések persze teljesen rendben vannak, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a gyerek (az erőszak körülményeitől és az elkövető személyétől is függően persze), de sok esetben nem érzi magát áldozatnak. A szülő tudja, hogy ami történt megengedhetetlen, de lehet, hogy a gyerek nem érti, nem érzi, hogy mi a baj. Az is lehet, hogy a gyerek szerelmesnek gondolja magát, vagy az elkövető manipulálta őt. Fontos tehát, hogy a szülő jól reagáljon, ha felmerül a szexuális erőszak gyanúja. Próbáljon higgadt maradni, a gyerek felé támogató és megerősítő, elfogadó (hogy a gyerek érezze, a szülővel való bizalmi kapcsolat nem kerülhet veszélybe attól, ami történt). Ha a gyerek jól van, akkor (egyrészt annak nagyon örüljünk), másrészt viszont nem szabad úgy reagálni, hogy azzal a szülő „tolja bele” a gyereket abba, hogy áldozatként tekintsen magára.

  1. Online szexuális erőszak

Az internet, a mobiltelefon, a közösségi oldalak sok-sok lehetőséget hordoznak a játékra, szórakozásra, tanulásra, kapcsolattartásra. Sajnos azonban teret adhatnak a zaklatásnak, erőszaknak, kizsákmányolásnak is – bár a közvélekedéssel ellentétben ezek elsősorban nem szexuális jellegűek. Egy gyereknek sokkal nagyobb az esélye arra, hogy kirekesztéssel, bántó szavakkal, sértő pletykákkal találja magát szemben, mint szexuális jellegű zaklatással. Ettől függetlenül minden szülőnek tisztában kell lennie az online biztonság alapvető szabályaival, a szűrőprogramok fontosságával, és hogy az „internet nem felejt”. Erről bővebben itt, de a szolgáltatóknak is vannak speciális programjaik: Telekom – Okosdigitális, Telenor – Digitális Világ, Pedofilter.

dr. Gyurkó Szilvia