Már gyerekként kém akart lenni Blaise Metreweli, az MI6 első női vezetője

–

Történelmet ír Blaise Metreweli

Az Egyesült Királyság hírszerző közössége új korszakba lép: Blaise Metreweli lesz az első nő, aki a hírszerző szolgálat, azaz az MI6 élére kerül. A szolgálat több mint egy évszázados fennállása alatt eddig kizárólag férfiak töltötték be a „C” néven ismert vezetői pozíciót – a mostani kinevezés tehát mérföldkőnek számít a brit nemzetbiztonság történetében.

A hírszerzéshez 1999-ben csatlakozó Metreweli az MI6 tizennyolcadik igazgatója lesz, és Sir Richard Moore helyét veszi át, aki az év végén távozik a szervezet éléről. Az új vezető személyét Keir Starmer miniszterelnök jelentette be.

Starmer történelmi jelentőségűnek nevezte a váltást, hozzátéve, hogy a hírszerzés szerepe manapság fontosabb, mint valaha. Mint fogalmazott:

„Az Egyesült Királyság olyan fenyegetésekkel szembesül, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak – ezek közé tartoznak a külföldi kémtevékenységek, a tengerre küldött megfigyelőhajók és a közszolgáltatásokat célzó kifinomult kibertámadások.”

„Q” lesz az új „C”

Metreweli antropológiát tanult, diplomáját a Cambridge-i Egyetemen szerezte. Hírszerzői pályafutása kezdetén terepmunkát végzett a Közel-Keleten és Európában, számos operatív műveletben vett részt, és az elmúlt évtizedek során különösen a technológiai és stratégiai területeken vált elismert szaktekintéllyé.

2022-ben – bár még névtelenül – interjút adott a Financial Times-nak, ahol „Ada” álnéven beszélt a női hírszerzők munkájáról. Ebből kiderült, hogy már fiatalon érdeklődött a titkosírás és a kémkedés iránt, sőt saját elmondása szerint gyerekkorában olyan rejtjelezési rendszerekkel kísérletezett, mint a „disznóól-kód”. Ez egy olyan titkosírás, amelyben minden betűt egy előre meghatározott, geometrikus szimbólum helyettesít. A kód a 18. században vált különösen ismertté, és elsősorban a szabadkőművesek körében használták.

Metreweli korábban az MI5, az Egyesült Királyság belbiztonsági szolgálata kötelékében töltött be vezető pozíciót, mostani kinezevéséig pedig az MI6 technológiai és innovációs részlegének vezetője volt, akit a titkosszolgálaton belül csak „Q”-ként ismertek a pozícióban.

Ezt az elnevezést a szélesebb közönség is jól ismeri a James Bond-filmekből, ahol „Q” a különleges eszközökért és fejlesztésekért felelős háttérember. A valóságban a szerep azonban jóval összetettebb: a technológiai fejlődés stratégiai irányítása és az MI6 digitális képességeinek fejlesztése is ide tartozik.

Érezhető a nők térnyerése

A brit kormány szerint Metreweli kiválasztása egy hosszú és alapos folyamat eredménye volt, melynek utolsó szakaszában két női jelölt maradt versenyben. A másik döntős Barbara Woodward volt, az Egyesült Királyság ENSZ-nagykövete, aki korábban a pekingi brit nagykövetségen is szolgált – éppen akkor, amikor David Cameron miniszterelnök gazdasági nyitást hirdetett Kína felé.

David Lammy külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Metreweli az ideális személy arra, hogy a brit hírszerzést a jövő kihívásai felé vezesse. Véleménye szerint a globális instabilitás, a technológiai fejlődés felgyorsulása és az egymással szorosabb kapcsolatot ápoló ellenséges szereplők olyan környezetet teremtenek, amelyben a stratégiai gondolkodás és a nemzetközi együttműködés létfontosságú. Lammy szerint Metreweli szakmai tapasztalata és technológiai látásmódja garanciát jelent arra, hogy az Egyesült Királyság nemcsak felismeri, hanem hatékonyan is kezeli a modern kor veszélyeit.

A „C” fedőnév egyébként történelmi gyökerekkel bír: Mansfield Cumming, az MI6 első igazgatója írta így alá hivatalos dokumentumait, és azóta a mindenkori vezető is ezt a megjelölést viseli.

Bár korábban a személyazonosságukat titokban tartották, az ezredforduló óta – Sir Richard Dearlove kinevezésével kezdődően – az új vezetőket már név szerint is bemutatják a nyilvánosságnak.

A mostani kinevezés nemcsak nemi szempontból jelent előrelépést: a hírszerző közösségen belül egyre nagyobb hangsúlyt kap a sokszínűség előmozdítása. Richard Moore is szorgalmazta ezt a szemléletet az elmúlt években – ennek részeként például kilépett a Garrick Club nevű londoni úri klubból, amely hosszú ideig elutasította a női tagok felvételét. Emellett Moore nyíltan kiállt amellett, hogy a hírszerző szervezetek több együttműködést alakítsanak ki a technológiai vállalatokkal, különösen a mesterséges intelligencia hírszerzési célú alkalmazásában. Egy konferencián úgy fogalmazott: „Nem vagyunk olyanok, mint a Bond-filmekben Q – nem tudunk mindent házon belül megoldani.”

Metreweli kihívásokkal néz szembe

Az MI6 munkája kiterjed a nemzetközi kémkedés elleni védekezésre, a terrorizmus megelőzésére, az ellenséges állami aktivitások feltérképezésére, valamint a brit érdekek külföldi védelmére is. A szervezet vezetője közvetlenül a külügyminiszternek tartozik beszámolással, és a Közös Hírszerzési Bizottság tagjaként szoros kapcsolatban áll más kormányzati szintekkel is. A vezető egyik legfontosabb feladata a fenyegetések elemzése, a döntéshozók tájékoztatása, valamint az ország hírszerzési stratégiájának alakítása.

Metrewelinek nemcsak a technológiai fejlesztések és az operatív irányítás kihívásaival kell megküzdenie, de a geopolitikai viszonyok gyors változásával is.

Különösen kényes kérdés a transzatlanti kapcsolatok kezelése, főleg így, hogy Donald Trump ismét elnöki pozícióba került.

Trump korábbi elnöksége idején ugyanis számos alkalommal vonta kétségbe saját hírszerző szervei állításait, és nyíltan szimpatizált Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ezek a megnyilvánulások felvetették a kérdést, hogy az Öt Szem nevű hírszerzési szövetség – amelynek az Egyesült Királyság mellett az USA, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland is tagja – milyen mértékben oszthat meg érzékeny információkat az Egyesült Államokkal.

A távozó vezető, Sir Richard Moore elismeréssel nyilatkozott utódjáról. Mint mondta: „Blaise Metreweli az egyik legkiemelkedőbb szakember, akivel valaha együtt dolgoztam. Kivételes hírszerző, vezető és gondolkodó. Büszkén adom át neki a stafétát, mint az MI6 első női vezetőjének.”

Mózes Zsófi