Alekosszal és Pankotai Lilivel kilengett az Inga

–

A múlt hétvégén az Inga Influest elnevezésű eseményén jártam, ahol a vendég személye már önmagában biztosította, hogy a beszélgetést hallgatva többször is felszalad a szemöldököm. Az este meghívott sztárvendégéről az első médiafelbukkanása óta tudjuk, hogy erősen hajlamos nők dicséretbe csomagolt tárgyiasítására, és gyakran tesz meghökkentő kijelentéseket ismert emberekről, politikusokról és közszereplőkről.

Arra viszont nem voltam felkészülve, hogy a házigazdák, Pankotai Lili és Angyal Ani „lealjasodós” lánybúcsúk és gólyatáborok hangulatát megidéző játékokkal aláznak meg embereket – bármit is gondoljunk a célkeresztbe állított személyekről.

Az pedig tényleg csak a szomorú hab volt ezen a keserű ízű tortán, ahogy minderre az Inga Kultúrkávézó „polgári” közönsége a térdét verdesve, hahotázva reagált.

Váratlan helyekről érkező politikai vélemények

Az idei választási kampányban meglepően sok figyelem jutott a valóságshow-kból ismert celebritásoknak. Kulcsár Edina a háborútól, a luxusfeleségként hírhedtté váló Vasvári Vivien Ukrajna EU-csatlakozásától, VV Béci a migránsoktól rettegett és rettegtetett a videóiban, az emberrablásért elítélt VV Aurelio pedig úgy fogalmazott, hogy belőle a Fidesz rendszere faragott embert. Félreértés ne essék, a politika és az arról való – akár nyilvános – gondolkodás mindannyiunk közös ügye.

A fenti esetekben inkább csak az időzítés és a néhol erős déjà vu élményt okozó, a propagandától szinte szóról szóra átvett érvelések miatt lógott ki némileg a lóláb.

Persze találunk példát arra is, hogy a valóságshow-kban megismerünk olyan szereplőket, akik a magyar közbeszéd releváns véleményformálóivá válnak. Ilyen például Osváth Zsolt is, aki heti rendszerességgel beszél videóiban gyermekvédelemről, társadalmi egyenlőtlenségekről vagy a kisebbségek jogairól. Nem is véletlen, hogy az előző választások előtt egymásnak adták a kilincset a Youtube-csatornáján az óellenzék vezető politikusai – készített már beszélgetést többek között Márki-Zay Péterrel, Fekete-Győr Andrással, Dobrev Klárával és Vona Gáborral is.

Közéleti szakértések „a legfelsőbb szinteken”...?

Bár az egyik legnézettebb Való Világ-széria győztesét és a Szerelem a legfölsőbb szinteken című műsor főszereplőjét, Nagy Alekoszt egyetlen politikai tábor sem igyekezett soha a saját zászlajára tűzni, ő mégis évek óta rendületlenül fogalmazta meg határozott politikai véleményét,

ráadásul az idei kampány során fideszes képviselők és megmondóemberek próbálták meg Alekosz nevét mégiscsak felvarrni a Tisza Párt zászlajára.

Pár évvel ezelőttig a Fidesz mellett állt ki, majd saját bevallása szerint az Ázsia Expressz negyedik évada után jött a pálfordulás, innentől pedig már önszorgalomból a Tisza Párt hatalomra kerülését szorgalmazta a saját felületein és az általa készített interjúkban. 

Azon talán kevésbé lepődünk meg, hogy két hónappal ezelőtt Hajdú Péter Alekosszal készített ottalvós műsorát közel 750 ezer néző látta (ahol a vendég nemes egyszerűséggel leoligarcházta a házigazdát). De azon már annál inkább, hogy

az elmúlt hetekben Alekosz többször is vendége volt a közéleti híreket feldolgozó Súlytalan YouTube-csatornának, ahol együtt elemezték a közmédia állapotát, vagy hogy meghívást kapott a közélet iránt érdeklődő fiatalokat független szervezetként összehozó POLIP Egyesület eseményére, ahol az eddig meghívott beszélgetőpartnerek között volt Ruff Bálint, Krekó Péter vagy Hodász András.

Alekosz és a kilengő Inga

Múlt hétvégén az eddigi legváratlanabb helyen találkozhattunk ezzel az egészen zavarba ejtő trenddel: Puzsér Róberték kultúrkávézójában ugyanis Pankotai Lili és Angyal Ani beszélgetett Alekosszal a választásokról, a médiához való viszonyáról és közéleti szereplőkről.

Az Inga vendégei számára már ismerős lehet az Influest névre keresztelt formátum, ahol a két házigazda egy, a közéletből ismert szereplőt hív meg, hogy élő közönség előtt beszélgessenek a mindannyiunkat érintő társadalmi, közéleti kérdésekről.

Az utóbbi hónapokban olyan szereplői voltak az eseményeknek, mint Jámbor András, a Jólvanezígyből ismert Nagy Ádám és Csoki, vagy Steiner Kristóf. Őket követte a rendszerváltás utáni második* vendégként a valóságshow-veterán, aki – ahogy az elmúlt hetek összes nyilvános szereplésén – úgy ide is Tisza-merch szerelésben érkezett.

A meghívott sztárvendég már az első néhány percben arról értekezett, hogy különböző randi- és nőtípusokhoz milyen alkohol illik, amiből megtudhattuk, hogy az egyetemista korú lányokat viszkivel érdemes leitatni, az Alekosszal töltött éjszaka után pedig okosabbak lesznek, mint több évnyi tanulástól a felsőoktatásban.  

A két házigazda között már itt érzékelhető volt a jó zsaru–rossz zsaru leosztás: Angyal Ani innentől kezdve nagyjából mindenre helyeslő bólogatással és alákérdezéssel, míg Pankotai Lili a közönségre meresztett, viccesnek szánt szemforgatással reagált az általuk meghívott vendég minden szavára.

A rendszerváltás eufóriájának feldolgozása egy „elszámoltatás” nevű játékkal kezdődött, ami a maga infantilis módján egészen szórakoztató gondolatkísérlet volt – pláne utólag, az este hátralévő részének fényében. Az előző rendszer kegyeltjeinek és képviselőinek maga Alekosz oszthatta ki a szerinte méltó büntetéseket, így történt, hogy Deák Dánielnél egy életre lekapcsolták az internetet, Balásy Gyulának Ferrari helyett csak BKV-val szabad járnia, vagy hogy a TV2 eddigi hírigazgatója, Szalai Vivien mostantól élete végéig csak az általa legjobban gyűlölt ételt eheti.

Az este legdöbbenetesebb pillanatait viszont a Fuck, Marry, Kill nevű játéknak köszönhettük, ahol Alekosz egy teltháznyi ember előtt fejezhette ki, hogy a felvázolt lehetőségek közül melyik politikusokkal, közéleti szereplőkkel és bulvárcelebekkel szeretne egyéjszakás kalandban részt venni, összeházasodni, vagy megölni őket.

Bár utóbbit a házigazdák is érezték, hogy ebben a formában minden etikai határon túlmegy, így a „likvidálás” szó mellett döntöttek – de a játék súlyosan tárgyiasító és másokat a végletekig lealacsonyító mivoltából így sem vett el eleget.

A két fiatal házigazda ugyanis semmiféle reflexiót, finomítást vagy erkölcsi vörös vonalat nem követelt vagy húzott meg, amikor három ismert nő fotója láttán a vendég „szép példányokként” hivatkozott rájuk, amikor kifejtette, hogy a rövid hajú nők szexuálisan taszítóak a férfiak számára, vagy hogy elvenni csak olyan nőt lehet, aki tisztességgel elvégzi a férfi körül a házimunkát.

A nőgyűlölet vádját talán azzal akarták kivédeni, hogy ugyanezt megcsinálták heteroszexuális és melegnek kikiáltott férfiakkal is – de a probléma méregfogát ezzel még bőven nem húzták ki. A harmincas-negyvenes, főleg férfiakból álló közönség pedig hangos bekiabálásokkal, vastapssal és éljenzéssel fejezte ki, hogy ebben köztük is teljes a konszenzus.

Bár a szervezők szándéka szerint az este fő tanulsága az kellett volna legyen, hogy közösen megszavazzuk, Alekosz influenszerként mennyire öncélú magamutogató vagy társadalmilag hasznos jelenség,

a legégetőbb kérdés viszont szerintem korántsem ez. Az sokkal inkább így szólna: hogyan fogunk közösségként, társadalomként és nemzetként kijönni az előző rendszer által létrehozott morális Mariana-árokból, ha a kollektív örömünkben is ennyire sok a káröröm, a máshogy gondolkodók dehumanizálása, a nők szexuális tárgyként való kezelése és az alapvető emberi méltóság sárba tiprása?

Az is egy vizsgálandó kérdéskör, hogy hogyan válnak a trash műsorok szereplői legitim véleményformálókká egy értelmiséginek látszó közegben. De még fontosabb, hogy

az értelmiség miért érez vágyat és felhatalmazást arra, hogy ezeket a szereplőket kiemelje, piedesztálra helyezze, hogy aztán az általuk kimondott vállalhatatlanságokon röhögjön a hátuk mögé elbújva.

Ha azt szeretnénk, hogy a politika ne váljon performatív, kegyetlen bohóctréfává, akkor az a minimum, hogy a közös kritikai gondolkodásért életre hívott helyek és közösségek sem teszik azzá.

Rezek Bori