Hogy mi a közös a holokauszttúlélőkben, a krinolinban és a textilpelenkában? Hogy mindnek a neve alatt hirdettek már meg szépségversenyt. Nem, ez nem vicc. És igen, csak a jéghegy csúcsa.
Kihasználja, hogy dögletesen jóképű – vagy csak rámutat arra, hogy mindenki tárgyiasít?
A tárgyiasítás egyik formája, ha állandóan mások mellét, fenekét, combját bámulod.
Mell, szőr, menstruáció, puklik, testalkatok és testméretek – dolgok, amiktől rosszul érezhetjük magunkat a strandon. De mi van a női testtel kapcsolatos elvárások mögött, és hogyan tudunk túllépni rajtuk? Erről beszélgetett D. Tóth Kriszta, Milanovich Domi, a WMN pszichológus szerzője, Pichler Zsófi és Tóth Flóra.
„Fogják az adott nőt, és atomjaira szedik. Lihegnek, nevetnek rajta. Bedobják a közösbe, hadd lihegjen és nevessen más is. Ha nagyon rezeg a léc, hozzáfűzik, hogy amúgy gyönyörű.”
„Valahol úgy éreztem, beteljesítettem a sorsom, mintha mindig is erre készültem volna. Megtörtént, amitől mindig rettegtem, és szinte vártam, hogy túlessek rajta, hogy ne kelljen tőle félnem többé” – Vica története egy kicsit minden nő története. Olvassátok el.
„Százhetvenöt évvel ezelőtt rendezték a mai szépségversenyek elődjének tekinthető első megméretést. Azóta egyre fiatalabbakat és fiatalabbakat neveznek – míg mára odáig jutottunk, hogy már meg sem kell születnünk ahhoz, hogy pontozzák a külsőnket… Elég volt!” – mondja gyerekjogi szakértő szerzőnk.
Szexuális felszabadítást hozott a világra, hogy aztán az kinyírja a saját magazinját.
„A szépségversenyeknek is modernebbekké kell válniuk. A zsűri előtt a fittségnek meg kell előznie a soványságot, a tehetségnek pedig azt a képességet, hogy valaki mennyire tud jól közlekedni magas sarkúban.”
Kormos Anett kiakadt. „Nem akarom, hogy a lányaim bármikor azzal keressenek pénzt, hogy tárgyakat alakítanak." Szerintünk igaza van. Szerinted?