–

Milyen a mai magyar társadalom lelkiállapota?

Erre a kérdésre nincs egyetlen mutató, és nincs olyan kutatás sem, amelynek alapján egy mondatban megválaszolható lenne a kérdés. Ugyanakkor a nemzetközi kutatások szerint a mentális problémák ma már nem a társadalom egy szűk rétegét érintik. Az OECD becslése szerint az európai országokban és az OECD-tagállamokban 2023-ban már minden ötödik ember valamilyen mentális zavarral él, leggyakrabban szorongással, depresszióval vagy szerhasználati problémával küzd. A szakértők ráadásul úgy vélik, hogy ez valószínűleg alulbecsült adat, hiszen sok eset soha nem kerül diagnosztizálásra. Magyarország ebből a szempontból sem számít kivételnek, sőt bizonyos adatok alapján rosszabb helyzetben van az OECD-átlagnál.

Az egyik legbeszédesebb adat az öngyilkossági ráta

Bár az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, továbbra is Európa élmezőnyébe tartozunk ezen a téren.

A depresszió sem ritka jelenség. Európai szakmai becslések szerint Magyarországon évente 600–700 ezer embert érinthet valamilyen depressziós megbetegedés, és egy adott hónapban körülbelül 200 ezer ember él súlyos depresszióval. Csak kevesebb mint a felük részesül gyógyszeres kezelésben, és még kevesebben jutnak pszichoterápiához. Csakhogy ezek a számok önmagukban nem beszédesek.

Nem mutatják meg azt a harmincas anyát, aki hónapok óta nem alszik rendesen, de minden reggel ugyanúgy kelti a gyerekeit. Nem mutatják meg azt a férfit, aki évek óta gyomorgörccsel indul munkába, mégis azt ismételgeti magának, hogy „másoknak is nehéz”. Nem mutatják meg azt a kamaszt sem, aki napközben mosolyog, este pedig önmagát bántja.

A társadalom mentális állapotát nemcsak a diagnózisok írják le, hanem az is, hogyan élünk. Mennyire bízunk a jövőben. Mennyire érezzük magunkat biztonságban. Tudunk-e pihenni, segítséget kérni, vagy egyszerűen csak megállni egy pillanatra.

Az elmúlt években egymásra rakódtak azok a terhek, amelyek külön-külön is próbára tennének egy közösséget. A világjárvány, az energiaválság, az infláció, a megélhetési bizonytalanság, a háború közelsége, a társadalmi feszültségek. A nemzetközi szakirodalom ezeket már nem egyszeri kríziseknek tekinti, hanem olyan tartós stresszforrásoknak, amelyek lassan, szinte észrevétlenül alakítják át a lelki ellenálló képességünket.

Innen nézve pedig már nem az az igazán érdekes kérdés, hogy hány depressziós vagy szorongó ember él Magyarországon. Hanem az, hogy fel van-e készülve minderre a magyar ellátórendszer?

Magyarországon a pszichiátriai ellátás elvileg mindenki számára hozzáférhető

Mégpedig a közfinanszírozott rendszerben. A gyakorlatban azonban már az első lépésnél akadályokba ütközhet az, aki segítséget kér.