–

„Tudtam, hogy találok majd női hősökről szóló eposzokat, de megdöbbentett, hogy mennyi van. Soknak sajnos nincs az általam beszélt nyelvekre (angol, spanyol, magyar) fordítása – és még olyan is előfordul, hogy csak magyar fordítása van, mint a Sirin mama nyugati hadjáratának” – meséli Zalka Csenge. 

Nem hallottál még Sirin mamáról? Pedig érdemes vele megismerkedned. A sibe eposz hőse egy harcos hajadon, aki három, tömegeket rabszolgasorban tartó rablóvezér ellen indít hadjáratot. Nemcsak sikerrel jár és felszabadítja az embereket, hanem mindezt a nyers erőn túl furfanggal és empátiával is teszi: a rablóvezéreket nem egyszerűen lekaszabolja, hanem bíróság elé állítja, és lehetőséget ad, hogy jóvá tegyék a bűneiket. Sirinből később istennő lesz, a sibék máig úgy tisztelik.

Az a helyzet, hogy ha epikus hősökre gondolunk, a legtöbbünknek azonnal férfiak jutnak eszünkbe: Akhilleusz, Odüsszeusz, Gilgames, Beowulf, a kerekasztal lovagjai ésatöbbi. Nem véletlenül: ennek alapvetően az az irodalmi kánon az oka, amire a közoktatás is épít – és amit évszázadokig férfiak állítottak össze. Nem kérdés, hogy milyen hatalmas a homéroszi hagyomány irodalmi jelentősége és hatása, azt viszont valljuk, hogy igenis érdemes megismerni más epikus hősöket is – akik történetesen nők. És akik szintén

kiállnak a közösségükért, szörnyeket, erőszaktevőket és gonosztevőket győznek le, megmentik a világot, a szeretteiket vagy önmagukat, megküzdenek a függetlenségükért és a szabad választás lehetőségéért.

A történeteik szerte a világon megszülettek és évezredek óta mesélik őket: „Ezek az eposzok léteznek, dokumentálva vannak, ennek ellenére nincsenek benne a köztudatban” – mondja Zalka Csenge, aki a saját követői körében (nyilván nem reprezentatív, de mégiscsak az archaikus történetek kedvelőiről beszélünk) feltett kérdései nyomán is arra jutott, hogy a nullához közelít a hősnők ismertsége.

Ideje ezen változtatni. Tarts velünk a női epikus hősök sokszínű és lenyűgöző forgatagába!