Árpád hídi és Dózsa György úti baleset, majd Sallaiék: mit mond a büntető ügyvéd és a pszichológus?

–

A száraz tények

Sallai Nóra és ötéves kisfia súlyos autóbalesetet szenvedett szeptember 27-én Alsónémediben: a színésznő egy kereszteződésben hajtott ki a főútra, a megengedettnél jóval gyorsabban érkező BMW pedig belecsapódott. Kisfiát a helyszínen újraélesztették, az elmúlt napokban azonban belehalt a sérüléseibe, Sallait jelenleg lélegeztetőgépen tartják, állapota életveszélyesnek számít. A balesetet okozó járművet egy 18 vagy 21 éves fiatal vezette (erről eltérők az információk), a kocsiban a megengedettnél többen ültek, közülük néhányan elmenekültek a helyszínről.

A Dabasi Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya eleinte közúti baleset gondatlan okozásának bűntette miatt indított eljárást, ez mostanra halált okozó baleset ügyére módosult.

Az eset – nem meglepő módon – óriási közfelháborodást váltott ki (Mózes Zsófi kollégám is írt róla egy véleménycikket), amit csak még tovább súlyosbít a tény, hogy az elmúlt években több hasonló tragédia történt már – gondoljunk csak a Dózsa György úti tragédiára, amiben egy 140 km/órás sebességgel hajtó sofőr okozta két ember halálát, vagy az Árpád hídi gyorsulási versenyre, aminek következtében egy biciklis vesztette életét.

A sor hosszú, a kiszabott börtönbüntetés pedig nemcsak hogy csekélynek tűnhet, de sokszor esetleges is – a felháborodott családtagok, olvasók pedig felelősségre vonást, szankciókat követelnek. De vajon hány év letöltendőben mérhető egy emberélet kioltása? Gyilkosnak nevezhető-e az, akinek nem állt szándékában balesetet okozni? Mennyi múlik az egyénen, mennyi a város kialakításán, mennyi a jogszabályokon? Kit terhel a felelősség, ha adott esetben a sértett fél is hibázott?

A téma jóval összetettebb annál, minthogy kizárólag egy emberre terheljük annak felelősségét – mutat rá dr. Berlik Zoltán büntetőjogi ügyvéd, akivel Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus is egyetért –, nézzük hát meg részletesebben, mi mindentől függ egy ilyen helyzet.

Mi várható Sallaiék esetében?

Berlik Zoltántól megtudom, hogy amennyiben gondatlanságból, a KRESZ megszegésével történik közúti baleset, és a sértett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenved, a vádlott maximum 1 év szabadságvesztésre ítélhető. Ez az időtartam a sérülés súlyosságának mértékében kúszik feljebb: ha maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz a baleset, akkor 3 évig terjedhet a szabadságvesztés. Amennyiben a balesetben 1 vagy 2 ember életét vesztette, ez kiterjedhet 5 évre is, ha pedig két embernél többen halnak meg, a bíróság 2 és 8 év közti börtönbüntetést ítél meg általában. Amennyiben azonban a vétkes sofőr büntetlen előéletű, korábban nem követett el szabálysértést, a baleset idején nem volt ittas vagy bódult, és adott esetben a másik autós (is) megszegte a KRESZ valamely szabályát, az is lehet, hogy szabadlábon marad az illető.

Sallaiék esetét még vizsgálják, de a

jelenlegi információk alapján a balesetet okozó Rikárdó valószínűleg 1 és 5 év közötti szabadságvesztésre számíthat.

Felháborítónak tűnhet, de a téma ennél árnyaltabb

Mit látunk a médiában Sallai Nóráék balesetéből? A legtöbb cikket és közösségimédia-posztot düh és sokk itatja át, egyetlen célként pedig a tettes felelősségre vonása és méltó megbüntetése rajzolódik ki. Az összképre különböző szimpátiafaktorok is hatással vannak – esetünkben például az, hogy egy köztiszteletben álló színésznőről és a kisfiáról van szó, míg a másik oldalon kamaszokról, akik felelőtlenül vezettek egy nagy teljesítményű gépjárművet. Az, hogy egy gyerek halálhíre sokkolja a közvéleményt, teljesen érthető – ám fontos látnunk, hogy ez a fajta közbeszéd sztereotipizálja a helyzetet, a jogalkotóknak és jogalkalmazóknak pedig ennél jóval hidegebb fejjel kell gondolkodniuk – hangsúlyozza Berlik Zoltán, Zerkovitz Dávid pedig hozzáteszi: az ítélkezésnél fontosabb lenne, hogy levonjuk a szükséges tanulságokat az esetből.

„Fontos kihangsúlyozni, hogy ez a bűncselekmény gondatlanságból történt – tehát nem állt a hátterében szándékosság, az ugyanis már más büntetőjogi kategóriába esne.

Sajnos bárkivel megtörténhet, aki autóba ül, hogy rossz pillanatban bambul el, rutintalanságból hibázik, nem jól mér fel egy forgalmi helyzetet. A közember könnyen ítél, amíg nem vele vagy családjával történik hasonló”

– hangsúlyozza az ügyvéd. És mivel a legtöbb baleset nem fekete-fehér, ilyen esetben rengeteg tényezőt vizsgál meg a rendőrség, az ügyészség és a bíróság az ítélet meghozatala előtt: az, hogy ki szegte meg a KRESZ-t, ugyanúgy fontos tényező, mint hogy milyen műszaki állapotban voltak a járművek, vagy pontosan mi okozta a halált – hiszen lehetséges, hogy nem is maga az ütközés, hanem például a biztonsági öv hiánya volt felelős érte.

„Ettől nem szűnik meg a bűnösség, ám a felelősség megoszlik egy ilyen esetben. A jogalkotók feladata, hogy az ehhez megfelelő szabályokat felállítsák, a különböző szervek pedig minél alaposabb vizsgálattal járják körbe az eseteket. Nem opció az, hogy az érzelmileg motivált közvélemény vegye kezébe a döntést” – teszi hozzá Berlik Zoltán. Szerinte tovább borzolja a kedélyeket, hogy mostanság megszaporodtak a Sallai Nóráék balesetéhez hasonló ügyek, ennek okai viszont messzebbre vezetnek.

A balesetek okai

De most lépjünk eggyel hátrébb Sallai Nóráék esetétől, és nézzük meg, pontosan milyen tényezők játszhatnak szerepet abban, hogy közúti baleset történjen!

Zerkovitz Dávid szerint ugyanúgy szerepet kap a város szerkezete, a társadalom mentális állapota, a sürgetett életmód, az egyén fáradtsága, az életkori sajátosságok, mint az a puszta tény, hogy az emberi észlelést nem arra találták ki, hogy felmérje a gyorsan közlekedő objektumok sebességét. Márpedig a közlekedési helyzet ezt várná el tőlünk – erről korábban is írtunk már.

„Egy autós mindig a rendelkezésre álló információk alapján hoz döntést a forgalmi helyzetekben. Ezek az információk azonban félrevezetők lehetnek még akkor is, ha a sofőr lassít, és alaposan körbenéz.

Ma már egyre többet használjuk a »megtévesztő sebesség« fogalmát, ami leírja, hogy emberi észleléssel nehéz felmérni azt, hogy egy távolból érkező, adott esetben gyorsuló tárgy mennyi idő alatt ér oda hozzánk” – mondja Zerkovitz Dávid, hangsúlyozva: ezek a balesetek a másodperc töredéke alatt történnek.

A helyzetet tovább árnyalja, hogy számtalan olyan fizikai és lelki tényező van, ami hatást gyakorol a teljesítőképességünkre, ám jelentőségüket nem mérjük fel megfelelően: ilyen a fáradtság, a feszültség, a sötét, a stressz, egy betegség, de idetartozhat például az eső, a csúszós úttest vagy a sötét is. Éppen ezért a szakértő szerint a biztonságos közlekedéshez nem elegendő a KRESZ ismerete, de jól kell felmérni saját állapotunkat és az útviszonyoknak megfelelő közlekedési tempót és ritmust is. Itt jön be a nominális és relatív gyorshajtás fogalma: míg előbbi arra utal, amikor valaki átlépi a megengedett sebességet, utóbbi akkor áll fenn, ha nem az útviszonyoknak megfelelő sebességet választjuk meg. Hiszen lehet, hogy egy eredetileg 50-esnek jelölt úton – amikor például lefagy – ennyivel is balesetveszélyes közlekedni.

Sztereotip, de igaz: a sofőr életkora is számít

A fentieket olvasva valószínűleg sokan felhorkannak, mondván: ez mind érthető, de Sallai Nóráék esetében 18-19 évesek vezették az autót, akiknek valószínűleg nem a figyelmével, sokkal inkább az attitűdjével volt a probléma – ez már csak a KRESZ megszegéséből is jól látszik. Zerkovitz Dávid, noha tartózkodik a sztereotípiáktól, alátámasztja:

sajnos statisztikák igazolják, hogy a 18 és 25 év közötti korosztály szenvedi el és okozza a legtöbb forgalmi balesetet – valójában jóval többet, mint az idős korosztály.

A szakember szerint ezt az magyarázza, hogy az agy prefrontális kérge nagyjából 23 éves korig sokat változik még, fejletlen a veszélyérzet és a kockázatészlelés, valamint az erkölcsi értékrend is – ez a három pedig szorosan összefügghet. 

Így tehát nem alaptalan, amikor valaki a fiatalok korára hivatkozva ítélkezik, ám fontos látnunk, ez nem szándékbeli, sokkal inkább életkori sajátosság, amiben egy rossz döntés, egy rossz mozdulat is okozhat fatális katasztrófát.

„Az 1–5 év börtönbüntetést sokan keveslik, egészen addig, amíg nem az ő gyerekük kerül ilyen helyzetbe. Sajnos figyelmetlen bárki lehet, pláne egy rutintalanabb sofőr” – teszi hozzá Berlik Zoltán.

Az persze más kérdés, hogy ez az életkori sajátosság hogyan korrelál az amúgy már 17 évesen megszerezhető jogosítvánnyal. Zerkovitz Dávid szerint éppen ez az oka annak, hogy csak 21 éves kor felett dolgozhat bárki buszsofőrként, több külföldi országban pedig az első egy évben nem is szabad kísérő nélkül vezetni.

Végezetül: a tanulság

Az, hogy egy ilyen hír sokkolja a közvéleményt, nem meglepő – Sallai Nóráék története, a Dózsa György úti vagy az Árpád hídi baleset is rámutat arra: bizony mindez velünk is megtörténhet, a balesetek gyakoribbak, mint elsőre gondolnánk. Ám az ítélkezésnél és a szorongásnál sokkal fontosabb az, hogy levonjuk a tanulságokat – egyéni és rendszerszinten egyaránt. A szakemberek véleménye megoszlik arról, hogy a jogi környezet megváltoztatása, a kiszabható büntetés szigorítása valóban hozna-e eredményt, abban azonban egyetértenek, hogy a közlekedésre nevelést már kiskortól érdemes lenne megkezdeni.

„A tudatos és felelősségteljes közlekedés nem egyenlő a KRESZ ismeretével.

Ez egy olyan dolog, amit mindenkinek meg kellene tanulnia, aki bármilyen módon részt vesz a forgalomban, legyen szó gyaloglásról, bicikliről vagy rollerről.

Már gyerekkortól érdemes tisztában lenni az észlelési fonákságokkal, a közlekedési élettannal, azzal, hogyan hat az észlelésre a vizes felület, a fáradtság, a sötétség, hogy a sebesség és a mozgási energia milyen relációban áll egymással. Ha már kiskortól kezdve ezen információk ismeretében lépnénk az utcára, és természetes lenne számunkra az, hogy figyelünk magunkra és egymásra is, jóval kevesebb baleset történne az utakon” – mondja Zerkovitz Dávid. Hozzáteszi: a biztonságos közlekedés alapfeltétele az együttműködés, ám egy egocentrikus világban ez egyre nagyobb kihívást jelent. A jó hír, hogy már elindult kezdeményezés egy edukációs ismeretterjesztő anyag összerakása kapcsán. 

Ha pedig már az utakon vagyunk…

…akkor fontos azt is tudatosítani, hogy sajnos nem kizárólag rajtunk múlik a balesetek elkerülése, viszont van néhány dolog, aminek észben tartásával megtehetjük a tőlünk telhetőt a saját magunk és mások biztonságának érdekében. Zerkovitz Dávid az alábbiakat javasolja:

1. Mielőtt autóba ülünk, gyakoroljunk önreflexiót: gondoljuk végig, milyen mentális és fizikai állapotban vagyunk, hogy állunk az indulat- és dühkezeléssel, ami adott esetben az utcán nyilvánulna meg. Legyünk azzal is tisztában, hogy a teljesítőképességünk és a figyelmünk limitált, és csalóka lehet annak megítélése.

2. Kerüljük a konfliktushelyzeteket! Mindig lesz olyan az úton, aki meg akarja szegni a KRESZ-t, mi pedig nem tudjuk (és nem is feladatunk) megakadályozni ebben. Viszont rengeteg múlik a tér és az idő tényezőjén – ha meghagyjuk ezeket magunknak, inkább lemaradunk vagy lassítunk, könnyebben elkerülhetjük a balesetet.

3. Bármit csinálsz, csináld határozottan! A többi autós számára a legnagyobb gondot a kiszámíthatatlan, bizonytalan sofőr okozza. Ha határozottak vagyunk, a másik autós felkészülhet és reagálhat a döntéseinkre – még akkor is, ha az hibás volt.

4. Ne engedjünk a társas nyomásnak! Az óvatos, inkább lassabban közlekedő autósokat rendszerint ledudálják, letolják az autópályán, ami sokakban szorongást okozhat. Ám fontos, hogy erre felkészüljünk előre, és ahelyett, hogy meg akarnánk felelni, tartsuk magunkat ahhoz a tempóhoz és szabályhoz, amit biztonságosnak érzünk.

5. Ne csak érzelmi döntés legyen az autóvásárlás! Amikor járművet választunk, vegyük figyelembe a biztonsági szempontokat is. A szakember felhívja rá a figyelmet: óriási tévhit, hogy a nagyobb méretű és súlyú autó biztonságosabb, mint a kisebb, félrevezető lehet ugyanis, ha például nem észleljük az úton való rázkódást és a gyorsulást.

6. Éljünk az autóba beépített biztonsági lehetőségekkel! Míg a biztonsági öv használata kötelező, vannak olyan funkciók a kocsiban, amiket ki lehet kapcsolni – ilyen például a sávtartás. Pedig ez sem véletlenül került a járművekbe – épp a korábban említett észlelési bakik esetén óriási segítség lehet, ha támaszkodunk az autó adottságaira. 

   Gyerekeutanázia: az élet legnehezebb kérdéseit veti fel

   WMN Ügy – 2024. október 14. – GySz

7. Tartsuk szem előtt, hogy a környezeti infrastruktúra kialakítása hamis biztonságérzetet kelthet a sofőrben. Attól még, hogy zöld a lámpa, vagy jó minőségű, kétsávos úton haladunk, ugyanúgy fontos fokozott figyelmet fordítani a közlekedésre. A T kereszteződésekben például kifejezetten sok a baleset – egy ilyenben történt Sallai Nóráék ütközése is –, így inkább álljunk meg hosszabb időre, nézzünk körbe még alaposabban, mielőtt kifordulunk. 

Takács Dalma